Évnyitó interjú Brenzovics Lászlóval

Évnyitó interjú Brenzovics Lászlóval

A tavalyinál nem kevésbé mozgalmas év elé néz idén is a kárpátaljai magyarság és érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Brenzovics Lászlótól, a Szövetség elnökétől azt kértük, vázolja, mire számít a 2020-as esztendőben, amikor várhatóan beindul a földreform, folytatódik a közigazgatási rendszer átalakítása, új választójogi törvény szerint tartanak önkormányzati választásokat, talán magas szinten újra indul az ukrán–magyar párbeszéd, és folytatódnak a KMKSZ fejlesztési és kulturális programjai.

– Ön szerint Ukrajnában melyek lesznek idén azok az események, amelyek meghatározó módon befolyásolhatják a kárpátaljai magyarság sorsának alakulását?

– Úgy vélem, az új év új lehetőségeket, de rendkívül komoly kihívásokat is jelent mind a kárpátaljai magyarság, mind Szövetségünk számára. Ennek több oka is van, hiszen Ukrajnában várhatóan beindul a termőföld adásvételét lehetővé tévő földreform, befejeződik a közigazgatási reform, és önkormányzati választásokat tartanak.

– Miért fontos a kárpátaljai magyarság számára a földreform, az hogyan érinti közösségünket?

– Nagyon fontos a kárpátaljai magyarok számára a földkérdés, tekintettel arra, hogy a tervezett földreform következtében a termőföld valószínűleg áruvá fog válni, vagyis elkezdődik az adásvétele. Márpedig köztudomású, hogy Kárpátalján még 180 ezer hektárnyi föld van állami tulajdonban, és ennek a területnek tisztázatlan a jogállása. Ezeket a földeket – amelyeket a szovhozok, vagyis állami gazdaságok használtak, mint például a Baktai Kísérleti Állomás – az őseinktől vették el, de a jogos utódok máig nem juthattak hozzájuk, szemben a kolhozok privatizált földjeivel. A kérdésre különösen oda kell figyelnünk, hogy mindenki számára lehetőség nyíljon a földhöz jutásra, s ezáltal a szülőföldön történő boldoguláshoz.

– Mit várhatunk a már jó ideje tartó közigazgatási reformtól?

– Sok a bizonytalanság a közigazgatási rendszer átalakítása kapcsán, hiszen kistérségek (településtársulások) és új járások jönnek létre, de nem tudjuk, hogy lesz-e Beregszász központú járás, ami számunkra nagyon fontos kérdés.

– Hogyan készül a KMKSZ az őszi helyhatósági választásokra?

– A törvényeknek megfelelően október utolsó vasárnapján önkormányzati választásokat tartanak Ukrajnában, amelyek minden bizonnyal meg fogják változtatni mind az ország, mind Kárpátalja „politikai térképét”. Mivel ezekre nekünk jól fel kell készülnünk, alaposan tanulmányozzuk az új választójogi törvényt, amely rendkívül bonyolult, és sok benne a tisztázatlanság. Közösségünk elsődleges érdeke az, hogy megfelelő módon vehessen részt a voksoláson, megfelelő eredményeket érjen el, és továbbra is erős érdekképviselete legyen mind megyei, mind járási, mind pedig helyi szinteken.

Hírdetés

– Mi nem tisztázott a választójogi törvényben?

– Tulajdonképpen a lényegi kérdések egyike sem tisztázott az új jogszabályban. Így például a kistérség, ukrán rövidítéssel OTH nem alkotmányos definíció, ezért most módosítani akarják az alaptörvényt ennek kapcsán, de kétséges, hogy sikerül-e ezt megvalósítani az októberi választásokig. Egy másik probléma az, hogy a kistérségek létrehozása korábban önkéntességi alapon történt, ám mint nemrég kiderült, a kormány dönti el, hol milyen kistérség alakulhat. Így a Homoki vagy az Izsnyétei kistérségek létrejöttek ugyan, de nincsenek benne a távlati tervben, s az a faramuci helyzet alakult ki, hogy a Gorondi kistérségben lezajlott az önkormányzati választás, de Izsnyétén nem, holott ez a település hozzá tartozik. Ennek kapcsán is felvetődik a kérdés: mi van akkor, ha egy község nem akar belépni valamely kistérségbe? Jelenleg ugyanis nincsenek olyan törvényi eszközök, amelyekkel hasonló lépés megtételére lehetne kényszeríteni a településeket. Sok tehát a nyitott kérdés, miközben a törvény számos részletről eleve nem rendelkezik, kimondja például azt, hogy egyes községekből két képviselőt választanak a kistérségi tanácsba, más, nagyobb településekről viszont négyet, miközben a nagyságrendek nincsenek meghatározva a jogszabályban.

– Érkeznek hozzánk olyan hírek, hogy Kijev megszüntetné a jelenlegi megyerendszert. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy megszűnik Kárpátalja mint megye?

– Ezt elképzelhetetlennek tartom, jóllehet erre a lehetőséget az alkotmány módosítása elvileg megteremthetné. De mivel a jelenleg hatályos alaptörvény felsorolja a megyéket, ezen csak kétharmados többséggel tudna módosítani a parlament. Ha ez sikerülne, akkor utána egyszerű többséggel elfogadott törvényekkel tudnák tologatni a régióhatárokat, ami rendkívüli veszélyekkel járna, ezért úgy vélem, ezt a parlament nem fogja meglépni. További problémás kérdés a prefektusi rendszer esetleges bevezetése, hiszen a prefektusok az önkormányzatok minden döntését hatályon kívül tudnák helyezni, sőt a javaslatukra az elnök feloszlathatná az önkormányzatokat, és új választásokat írhatna ki, ami önmagában is nagyon távol áll az önkormányzatiság európai felfogásától. A sok megoldatlan kérdés miatt kétségesnek tartom, hogy – az idő szorítása miatt – sikerülhet befejezni a közigazgatási reformot az őszi választásokig.

– A kárpátaljai magyarokat élénken foglalkoztatja az ukrán–magyar viszony alakulása. Valószínűnek tartja-e, hogy idén ez javulni fog?

– Remélem, hogy az idei esztendő javulást hoz az ukrán–magyar kapcsolatokban. Az optimizmusomat támasztja alá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti évnyitó sajtókonferenciáján kifejtette: javítani szeretne az ukrán–magyar államközi viszonyon, és kíváncsian várja, mikor jöhet létre találkozó a két ország vezetői között. Ahhoz, hogy a helyzet javuljon, tárgyalni kell, közelíteni egymáshoz az álláspontokat. Egyébként nagyon sajnálatosnak tartom, hogy lassan eltelik egy év Volodimir Zelenszkij elnökké választása óta, és eddig semmilyen előrelépés nem történt ezen a téren. Ezért csak remélni tudom, hogy a közeljövőben megtörténik a csúcstalálkozó, illetve újra elkezdenek működni az olyan államközi intézmények, mint a kormányközi gazdasági és kisebbségi vegyes bizottságok.

– Milyen tervei vannak az idei évre a KMKSZ-nek? Folytatódik-e például a gazdaságfejlesztési program?

– Mindenképpen folytatódni fog az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program, és minden korábban meghirdetett projektünk, köztük az óvodafejlesztések, a bázis­iskola program, a szociális támogatási program. Már döntöttünk arról, hogy ezek milyen módon és milyen keretek közt valósulnak meg az év folyamán. Reméljük, hogy az ukrán állam nem gördít majd akadályokat programjaink megvalósítása elé, ahogy az elmúlt években tette.

– Milyen kulturális programokkal készül a KMKSZ az idei évre?

– Mivel az idei a nemzeti összetartozás éve, Szövetségünk a hagyományos programok mellett ennek méltatására is készül. Gyűjtjük a javaslatokat, hogy milyen rendezvényekkel tudna a kárpátaljai magyarság is méltóképpen emlékezni Trianon 100. évfordulójára. Remélem, hogy ehhez kapcsolódóan – az év egyik kiemelkedő eseményeként – a tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban át tudjuk adni a látogatóközpontot, és természetesen megtartjuk minden hagyományos rendezvényünket.

Kárpátalja

The post Évnyitó interjú Brenzovics Lászlóval appeared first on Külhoni Magyarok.


Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »