Esztergom lesz a Közigazgatási Felsőbíróság székhelye

Jövő év március végig választhatják meg a Közigazgatási Felsőbíróság első elnökét, a közigazgatási bíróságok pedig 2020 január elsejével kezdhetik meg működésüket.

Október végéig lehet véleményezni a közigazgatási bíróságokról szóló törvény tervezetét. A kormány honlapjára kikerült javaslat rögzíti, hogy a közigazgatási bíróságok – szemben a rendes bíróságokkal – kétszintű rendszer képeznek a közigazgatási ügyek gyors elintézéséhez fűződő érdekre és a közigazgatási per sajátos szabályaira is tekintettel.

A jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási törvényszékek és a Közigazgatási Felsőbíróság együtt alkotják a közigazgatási bíróságok fogalmát. A közigazgatási bíróságok elsősorban közigazgatási jogvitákban járnak el. A közigazgatási bírák függetlenségének egyik legjelentősebb szervezeti garanciája, hogy a központi költségvetésben a közigazgatási bíróságok önálló fejezetet alkotnak.

A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz.

A közigazgatási törvényszékek a hatáskörükbe tartozó ügyekben a következő illetékességi területen járnak el:

A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló tervezet is kikerül a kormany.hu oldalra. Eszerint a közigazgatási és munkaügyi bíróság bírósági vezetőinek, valamint a Fővárosi Törvényszék és a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiuma bírósági vezetőinek megbízatása a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatályba lépését megelőző napon megszűnik.

A tervezet megteremti annak lehetőségét, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróság azon bírái valamint a Fővárosi Törvényszék és a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának azon tagjai, akik a Javaslatban meghatározott jogvesztő határidőn belül kérik, a törvény erejénél fogva átvételre kerüljenek a közigazgatási törvényszékekhez, illetve a Közigazgatási Felsőbírósághoz.

Szintén garanciális jelleggel biztosítja a szabályozás a rendes bírósági szervezetben szakmai vezetői megbízatással (tanácselnök, kollégiumvezető, illetve kollégiumvezető-helyettes) rendelkező bírák számára, hogy címadományozás révén új vezetői kinevezésükig, illetve az eredeti megbízatás lejártáig azonos illetmény mellett folytathassák munkájukat.

A tervezet értelmében az Országgyűlés a köztársasági elnök 2019. február 28. napjáig megtett javaslatára a Közigazgatási Felsőbíróság első elnökét 2019. március 31. napjáig választja meg.

Ha a Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke nem kúriai bíró, őt az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke a Kúriára áthelyez. A Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke 2019. november 15. napjáig javaslatot tesz az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) a közigazgatási bíróságok ügyviteli szabályaira. Az új szervezet működőképessége új bírák kiválasztását is szükségessé teszi, amihez olyan rendszert tartalmaz a Javaslat, amely alkalmas a bírói testületek szerepének érvényre juttatására az átmenet fázisában is.

A javaslat rögzíti, hogy a közigazgatási bíróságok – szemben a rendes bíróságokkal – kétszintű rendszer képeznek a közigazgatási ügyek gyors elintézéséhez fűződő érdekre és a közigazgatási per sajátos szabályaira is tekintettel. A jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási törvényszékek és a Közigazgatási Felsőbíróság együtt alkotják a közigazgatási bíróságok fogalmát. A közigazgatási bíróságok elsősorban közigazgatási jogvitákban járnak el.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »