Brüsszel hazánktól is uniós forrásokat vonna el

Semmilyen módon nem indokolt újabb feltételek beiktatása a kohéziós források szétosztásának rendszerébe – így reagált Szijjártó Péter a Financial Timesban megjelent brüsszeli tervekre. A brit lap szerint az új költségvetési ciklusban nemcsak, hogy több tízmilliárd eurót vonnának el a kelet-közép-európai országoktól, hanem a már meglévő támogatások kifizetését egy ország migrációs környezetéhez vagy a jogállamiság helyzetéhez kötnék. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a kohéziós támogatások nem humanitárius adományok, hanem azok járnak az érintett országoknak.

Brüsszel azt tervezi, hogy az uniós támogatásokból több tízmilliárd eurót elvon Kelet-Közép-Európától – olvasható a Financial Times cikkében. A brit lap szerint Lengyelországtól, Magyarországtól és a Cseh Köztársaságtól átirányítanának bizonyos forrásokat a gazdasági válság sújtotta országokhoz, például Görögországhoz és Spanyolországhoz.

Brüsszel szakítana azzal a gyakorlattal, hogy a kohéziós pénzek szétosztásánál az egy főre jutó bruttó hazai termék nagyságát vennék alapul. Kiszélesítenék a feltételeket, mint például az oktatás vagy a migrációs környezet – olvasható a cikkben. A Financial Times arról is ír, hogy a források jogosultságának feltételein is szigorítanának, beleértve a jogállamiság tiszteletben tartását.

Az úgynevezett kohéziós alapból kiosztott támogatások célja az uniós tagállamok gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeinek enyhítése, valamint a fejlődés előmozdítása. Magyarország a mostani, 2014 és 2020-as uniós költségvetési ciklusban huszonkétmilliárd euróhoz jutott ebből a forrásból. Ez a hétezer milliárd forint a hazánknak járó uniós támogatások háromnegyedét teszi ki.

„Veszélyes humanitárius adományként beállítani a kohéziós forrásokat”

Hírdetés

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Financial Times értesüléseire reagálva azt mondta: az európai értékek szempontjából rendkívül veszélyes, hogy Brüsszel az EU-s forrásokat humanitárius adományként állítja be, és újabb feltételeket szab azok lehívásához. Hozzátette: az európai szerződések világosan rögzítik az uniós források lehívásának feltételeit, és ezeknek Magyarország megfelel. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan új szempontokat akar az unió bevezetni, amelyek nem tárgyilagosak.

A jogállamiság magyarországi helyzetéről tárgyalnak

Csütörtökön az uniós források egyik lehetséges feltételéről, a jogállamiságról, mégpedig a jogállamiság magyarországi helyzetéről lesz szó ismét az Európai Parlament LIBE szakbizottságában. A holland zöldpárti képviselő, Judith Sargentini jelentéstervezetéről tárgyalnak a képviselők. A nyíltan bevándorláspárti politikus, aki korábban maga is elismerte, hogy jól együttműködött Soros Györggyel, számos kritikát fogalmazott meg a magyar kormányról. Szerinte emiatt alkalmazni kellene Magyarországgal szemben a végső esetben az uniós szavazati jog megvonásával járó hetes cikk szerinti eljárást.

„Mély gyökerei lehetnek Judith Sargentini és Soros György kapcsolatának”

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint mélyek lehetnek a gyökerek, amik Soros Györgyöt és Judith Sargenitit összekötik. Az alkotmányjogász – utalva Soros György és Frans Timmermans múlt heti találkozójára – hangsúlyozta: jogilag aggályos lehet, hogy a milliárdos akkor találkozik uniós döntéshozókkal, amikor akar.

Soros Györgynek korlátlan anyagi források állnak a rendelkezésére, akkor is talál majd magának szövetségeseket, ha a következő uniós választáson Brüsszelben a bevándorlásellenes erők kerülnek többségbe – mondta az alkotmányjogász.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »