A tudomány azért van, hogy szolgálja az embereket

A tudomány azért van, hogy szolgálja az embereket

Minden hatalom politikai eszközzé teszi a történelmi eseményeket, a kérdés Ungváry Krisztián szerint csak az, hogy mennyire van tudományos alapja ezeknek a lépéseknek. Ungváry Krisztián történész 1956 különböző olvasatairól adott elő.

A neves történész a Selye János Egyetem (SJE) Konferencia-központjában az 1956-os forradalom és szabadságharc különböző olvasatait mutatta be: terítékre került a Kádár-rendszer emlékezetpolitikája, de szó volt arról is, hogy a jelenlegi magyar kormány hogyan próbálja saját érdekében átformálni 56 emlékezetét. 

Lapunk a prezentációt követően a közép-európai népek közt meglevő történelmi és kulturális sérelmekről kérdezte Ungváryt, akinek szinte mindegyik kutatási témája kapcsolódik a 20. század első feléhez, amikor köztudottan számos traumát okoztak egymásnak a régió népei.

„A szomszédokról való negatív sztereotípiák oszlatását tartom a legfontosabb feladatnak, ugyanis a magyar–szlovák együttélés sokkal inkább egy kohéziós pont. Ennek a két népnek ugyanis a kultúrája, a gasztronómiája, a szokásai olyan mértékben hasonlóak, hogy be kéne látni, teljesen atavisztikus az attól való rettegés, hogy a másik fél majd elvesz tőlünk valamit, mert igazából mindig csak adni tudnánk. Ha hagynánk”

Hírdetés

– hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy ezáltal a tudomány azért van, hogy szolgálja az embereket. Ugyanakkor saját tapasztalatból tudja, hogy ez nem könnyű.

„Volt olyan ötletem, hogy legyen egy olyan kiállítás, ahol szlovák és magyar kölcsönösen bemutatja a másik kiállítását a saját országában a fővárosok reprezentatív pontjain. A szlovákok mondjuk csinálhatnának egy kiállítást az erőszakos magyarosításról, arról, ahogyan ezt ők látják, mi pedig a Beneš-dekrétumokról. Ötoldalú, szlovák– magyar– lengyel–osztrák–német tárgyaláson volt erről szó, ahol a felek ezt elvileg elfogadták, de aztán az egészből nem lett semmi” – magyarázta egy 10 évvel ezelőtti próbálkozásuk történetét, kiemelve, hogy a megbékéléshez főleg politikai akarat kell, a tudomány ehhez önmagában kevés.

Ungváry Krisztiánnal a régió tudományos életéről is beszélgettünk, amelyről azt gondolja, hogy Magyarországon az átpolitizált finanszírozás miatt ma vélhetően sokkal rosszabb helyzetben van a szakma, mint a szomszédos országokban, vagy akár a kisebbségi magyar tudományosságban. Nem hallott arról, hogy Romániában vagy Szlovákiában az állami kontrollt megszilárdító ötletekkel bombáznák a parlamentet úgy, mint Magyarországon. 

Az SJE-n Ungváry Krisztián történészen kívül eddig Mészáros András filozófus és Bodó Barna politológus tartott előadást. A 2019/2020-as tanévben azonban Liszka József, az SJE nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettesének beszámolója szerint többek közt még Daniela Kapitáňová író, Beer Miklós püspök, Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész vagy Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró is az intézmény vendége lesz.

Az esemény az egyetem fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendezett egész tanéves előadás-sorozat része volt.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »