A búzamag példáján keresztül – Templommegáldás és búcsú Szentlőrincen

A búzamag példáján keresztül – Templommegáldás és búcsú Szentlőrincen

Augusztus 11-én, megújult templomuk búcsúján a szentlőrinciek hálát adtak a templom építésének és a felszentelésének 300. évfordulójáért. Az ünnepi szentmisén Udvardy György püspök, kinevezett veszprémi érsek megáldotta a közelmúltban felújított épületet és az új oltárt.

Szent Lőrinc ünnepén jöttünk össze erre az ünnepségre, hogy keressük az összefüggést az első évszázadok keresztényeinek és a jelenkori keresztények élete között – fogalmazott köszöntő beszédében Sziládi Ferenc esperes, plébános. Hozzátette: „Eljöttünk, hogy szent meghatódottsággal nézzünk a fiatal diakónus arcába, amint a lobogó máglyatűz előtt várja a legborzasztóbb halált, a tűzhalált (…), hogy megtanuljuk tőle mindazt, amiben közel 2000 esztendő után is példaképünk lehet: az imádságban, a szentmisén való részvételben és a szeretet gyakorlásában. Szent Lőrinc ünnepén győzedelmeskedjen bennünk az a szeretet, amelyet Jézus hozott a földre. Ez a szeretet kössön össze bennünket egymással és a földi életből eltávozott szeretteinkkel.”

A Szent Lőrinc-templomot 1718-ben Breiner Mária Borbála Izabella grófnő építette; Natali Lukács djakovói püspök szentelte fel 1719. július 8-án. A tornyot a 18. század végén építették hozzá. A plébániát 1720. augusztus 1-jén létesítették. Az ötszögben záródó kórust a 18. század végén és a 19. század elején építették. Az épületet átalakítása után, 1808-ban szentelték fel újra. A szobrok a 19. század végén, a stációk 1915-ben kerültek a templomba. Orgonája a pécsi Angster József műhelyében készült 1937-ben.

A templom felújítására a plébánia 2017 májusában nyújtott be pályázatot az Agrárminisztériumhoz; a munkálatok 2018 májusában kezdődtek és idén júliusban fejeződtek be. A kivitelezés uniós pályázati támogatással, plébánia önrésszel (hívek adománya, önkormányzati támogatás) és a Pécsi Egyházmegye segítségével valósult meg. A munkálatok során megújult a szentély belseje; felújított padlót kapott és új oltárral gazdagodott a templom. A faragott faoltár Szatyor Győző művész munkája.

Amikor kérjük az Úr áldását az elvégzett munkájára, azt is kifejezzük, hogy minden, amit kapunk, az ő áldása miatt ajándék számunkra. Köszönetet mondunk elődeink hitéért is, a háromszáz évvel ezelőttiekért, a közben itt élt elődeinkért és mindazokért, akik bármit is a templomért tettek – fogalmazott a búcsúi szentmise kezdetén Udvardy György püspök. Kiemelte: „A templom Isten hajléka, szent hely, de egy közösség számára egy biztos pont, a reménységnek a jele. Amikor egy ilyen gyönyörű templomot megújítunk, akkor hisszük, hogy adózunk a múlt előtt is, de sokkal inkább a jövőt építjük, ahogy a plébánia védőszentje, Szent Lőrinc tanít bennünket” – mondta a főpásztor. Bevezető szavai után a kinevezett veszprémi érsek megáldotta a híveket és a megújult templomot.

Homíliájában Udvardy György a búzamag törvényéről beszélt, amely egészen közvetlenül érint mindannyiunkat. A búzamag kikelése csoda, amely az Isten akaratára, szándékára utal – emelte ki a szónok. Hozzátette: bátor bizalommal indul el a magvető, az ember, hogy megművelje a földet, és azzal a bizalommal veti el a magot, hogy az elhal és életre kel. Elhal, és éltetni fog. Pontosan értjük ezt a törvényt, ami a természet törvénye, de mégis csoda. Értjük-e átvitt értelmét is? – vetette fel a püspök. – Csoda abban az értelemben, ahogyan Szent Ágoston a csodáról tanít. Azt kérdezi: »Szeretnéd tudni, hogy mi a csoda? Tudod mi? Amikor a búzamag a földbe kerül, és kikel. Termést hoz.« Benne van a Teremtő rendje, a Teremtő akarata – tette hozzá Udvardy György. – Benne van az a csodálatos gondolat, ami az élet, és bár vannak törvényei, szabályai, csoda, mert Istentől van, és az élet Istenre mutat. Ez az átvitt értelem mindannyiunk életében valósággá válik.

Hírdetés

Jézus ezt a törvényt még inkább kiteljesíti, amikor önmagára irányítja a figyelmet, az Ő halálára és feltámadására. A keresztény ember élete kapcsán a főpásztor arra emlékeztetett, hogy „sokszor a templomnak a látványa figyelmeztet, hogy keresztény vagyok. Sokszor talán int: elhagytam hűségemet. Máskor hívogat. Nem vádlóként, hanem mint otthon, ahová jöhetek, ahol elmondhatom, hogy ki vagyok, elmondhatom, hogy mi történt velem és bennem. Erőt meríthetek ahhoz, hogy ha hibáztam, akkor ezt követően ne tegyem. Úgy akarok kilépni a templom ajtaján, hogy megújultam. Nem azért, mert a szándékot fölszítottam magamban – ez kell, de kevés-, hanem azért, mert az Isten újítja meg a szándékot az Ő Lelke által. Olyan közösséget teremt bennünk, ahol a szentek példája, a vértanúk példája, a szegényekről, az elesettekről való gondoskodás a búzamag törvényére épül. Ha csak magunkra gondolunk, akkor rövidtávon gondolkodunk. Ha hiszünk abban, hogy van értelme áldozatunknak, küzdelmünknek, akár például a templom megújításáért is, akkor hiszünk a jövőben, hiszünk az emberhez méltó jövőben.”

„Amikor megújul az Isten hajléka, amikor egy közösségnek van ereje, bátorsága széppé tenni azt, ami az Istené, akár erejét meghaladó módon is, akkor az a közösségnek az élni akarását és a közösség erejét fejezi ki. Hiszek a búzamag törvényében. Hiszem, ha a búzamag földbe esik elpusztul, bőséges termést hoz. Krisztus módjára. Ezt köszönjük most meg a mai ünnepen és ezért tekintünk bizalommal a jövőbe” –magyarázta.

A homília után Udvardy György pécsi püspök, kinevezett veszprémi érsek megáldotta a templom új oltárát, majd bemutatta a legszentebb áldozatot.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Loósz Róbert

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »