A baloldal hanyatlásából merítenének erőt a Liberálisok

A csúcsjelölti választási rendszer helyett politikai kompromisszum formálódik az Európai Tanácsban, hiszen az Európai Bizottság elnöki posztja mellett még két fontos uniós posztról is dönteni kell – mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az M1 Ma reggel adásában.

A jövő évi európai parlamenti választás előtt már elkezdődött a harc Európai Bizottság elnöki posztjáért, többen név szóba került, de ebben számos érdek ütközik – hangzott el az adásban.

Gálik Zoltán az Európai Parlament (EP) szerepét ismertetve elmondta, hogy az Európai Unió társjogalkotó szervezetéről van szó, ezért nem mindegy milyen többség alakul ki a jövő évi májusi választás után. Fontos kérdések vannak az Európai Unió előtt, a Brexit, a menekültpolitika és az EU reformja – tette hozzá.

A Corvinus Egyetem docense arra számít, hogy a Liberálisok, az Európai Néppárt és a szociáldemokraták meggyengülve kerülnek ki a választásból a mostani pozíciójukhoz képest, így kérdés hogy milyen módon sikerül a 350 fős többséget elérni.

Sokasodnak a jelöltek

A csúcsjelölti választási rendszer 2014-ben alakult ki. Ennek lényege, hogy a párcsaládok a választás előtt megnevezik jelöltjüket az Európai Bizottság elnöki tisztségére, és a legtöbb mandátumot szerző pártcsalád jelöltje kerül a tisztségbe – ismertette a rendszert.

Gálik Zoltán arra számít, hogy most is hasonló lesz az eljárás, bár az unió működését megújító lisszaboni szerződés nem kötelezi a tanácsot arra, hogy az EP-választáson automatikusan az első helyen végző pártcsalád csúcsjelöltjét javasolja bizottsági elnöknek, de ezt hallgatólagosan elfogadta.

Emmanuel Macron francia elnök viszont kijelentette, hogy nem támogatná a csúcsjelölti rendszert, és amellett szállt síkra, hogy az Európai Bizottság új elnökéről az államfők és kormányfők testülete döntsön – mondta az egyetemi oktató.

Párizs átveheti az irányítást 

Az új összetételű EP-frakciók is beleszólhatnak ebbe a jelölési folyamatba – fogalmazott Gálik, aki szerint a francia elnöknek a befolyása az uniós politikára nagyban függ a Liberálisok választási szereplésétől. Macron helyzetét erősíti, hogy mind saját hazájában, mind az európai színtéren meggyengülni látszanak  a német kancellár pozíciói.

A Liberális pártcsaládnak megvan a lehetősége, hogy második legerősebb frakciót alakítsa az Európai Parlamentben, de a francia elnök helyzete attól is függ, hogy az Európai Szocialisták Pártja összefog-e a Liberálisokkal, és akkor elképzelhető, hogy a holland kormányfő Mark Rutte is esélyes jelölt lehet az Európai Bizottság elnöki posztjára.

A szociáldemokratáknak csúcsjelöltje lehet a posztra  Frans Timmermans, a bizottság holland első alelnöke vagy Federica Mogherini olasz uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő – hangzott el az adásban.

Politikai kompromisszum formálódik

A Corvinus Egyetem docense szerint csúcsjelölti választási rendszer helyett politikai kompromisszum formálódik az Európai Tanácsban, hiszen az Európai Bizottság elnöki posztja mellett még az Európai Tanács állandó elnökéről és az Európai Központi Bank új vezetőjéről is meg kell állapodni.

Elképzelhető, hogy egy olyan kompromisszum, hogy a Mark Rutte lesz az Európai Tanács állandó elnöke, és cserébe a liberálisok meghagyják az Európai Néppártnak a jelölés jogát az Európai Bizottság elnöki posztjára.

A volt belga államfő, Guy Verhofstadt jövőjét firtató kérdésre Gálik Zoltán elmondta, hogy nem számít arra, hogy a Liberálisok frakcióvezetője megtartja posztját. Az elmúlt 15 évben kezében tartotta a pártot, de most a holland kormányfő és a francia államfőhöz köthető fiatal generáció igyekszik átvenni az irányítást a párton belül, és ők belga politikust kerékkötőnek tartják.

Hozzátette: nagy kérdés, hogyan alakulnak az erőviszonyok az Európai Tanácsban, ahol jelenleg nyolc országban van liberális vezetésű kormány, míg nyolcban néppárti kabinet irányít.

Kifejtette: a populista pártok még átrendezhetik a parlamenti erőviszonyokat. A britek kilépésével 75 képviselő távozik az EP-ből, ezzel meggyengül pozíciójuk, ugyanakkor számos olyan politikai csoport van, mint az Öt Csillag Mozgalom, amely megerősödve kerülhet ki az EP-választásból.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »