Közelítő tél

VEZÉRCIKK – Amikor beköszönt a zimankós idő, a havas esőtől csúszóssá válnak az utak, a járművezetőknek régóta fel kellett volna szereltetniük a téli gumit az autókra, a hókotrók pedig még nem indultak útnak, a román televíziók híradójában rendszeresen elhangzik a már-már szállóigévé vált mondat: „idén is felkészületlenül érte Romániát a tél”. Hasonló a helyzet a tanévkezdéssel is. 

Amikor már vészesen közeledik a vakáció vége, tanszerekből rakott hegyek tornyosulnak a boltokban, és a diákok igyekeznek kihasználni a szünidő utolsó boldog napjait, elkezdenek szállingózni a hírek arról, hogy mi minden miatt nem állunk készen a tanévre. Ezúttal az derült ki, nem készülnek el időben az új tankönyvek, a negyedik osztályosoknak nyomtatott taneszközök nélkül kell kezdeniük az iskolát, akárcsak a korábbi években elsős, másodikos és harmadikos társaiknak: most is későn hirdetették meg a közbeszerzési eljárást. De nemcsak az elemit végzők járnak így, fennáll a veszély, hogy a 11. és 12. osztályosoknak első ízben ingyen biztosított tankönyvek sem kerülnek a diákok kezébe iskolakezdéskor.

Nem csupán a könyvhiány miatt nem vagyunk felkészültek a tanév „telére”, biztosra vehető, hogy számos erdélyi és partiumi iskola nem tudja időben kiváltani a szükséges közegészségügyi engedélyt az évek óta fennálló infrastrukturális problémák, az anyagiak hiánya miatt. Ha úgy vesszük, a tanév is egyfajta tél, aminek túléléséhez megfelelő előkészületekre és óvintézkedésekre lenne szükség. A tankönyvek biztosítása és az infrastrukturális problémák kiküszöbölése csak egyik, formális részét képezi a felkészülésnek. Természetesen lehetetlen minden tekintetben előrelátóan ráhangolódni az iskolai év nehéz, sokszor kellemetlen meglepetéseket tartogató időszakára, de reménykedni talán lehet.

Lehetetlen felkészülni, hiszen egymást érik a tanügyi rendszerben történő változások, változtatások, a virtuális világban egyre otthonosabban mozgó diákgenerációk figyelmét egyre nehezebb lekötni a tantervek szövegközpontú információhalmazaival, a tanárok így megannyi szakmai kihívással szembesülnek, amellett, hogy a rendszer nem méltányolja kellőképpen a munkájukat stb. Reménykedni abban lehet, hogy a munkájukat valóban elhivatottsággal végző pedagógusok szakmai és emberi bravúrjának köszönhetően talán mégsem hiába koptatják a diákok a padokat a soron következő tanévben. És hogy ezek a tanárok biztos kézzel vezetik a gyerekeket a hazai oktatási viszonyok bizonytalan, csúszós útjain.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »