Több mint 8 millióan szavazhatnak majd áprilisban

Több mint 8 millióan szavazhatnak majd áprilisban

Több mint 8 millióan szavazhatnak az áprilisi országgyűlési választáson, ám ez nem jelenti azt, hogy minden választó egyben választható is. A törvény különbséget tesz aktív és passzív választójog között.

Nem választható ugyanis képviselővé az, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az alaptörvény politikai alapjogként határozza meg a választójogot: minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen.

A választójog feltétele a magyar állampolgárság, valamint a nagykorúság; a nagykorúságnak az a feltétele, hogy az állampolgár betöltse 18. életévét, vagy a 16. életévét betöltve házasságkötéssel szerezzen nagykorúságot.

A jogalkotó nem köti a választójogot magyarországi lakóhelyhez, azaz a külföldön élő választópolgároknak is biztosítja a választójogot; országos pártlistákra szavazhatnak, egyéni választókerületi jelöltekre azonban nem. A magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak március 24-ig kell regisztrálniuk magukat a központi névjegyzékben, ha voksolni szeretnének április 8-án.

A szavazati jog az úgynevezett aktív választójog, a választhatóság joga pedig a passzív választójog.

A választójogot csak az úgynevezett természetes kizáró okok korlátozzák, ezek alapja mindig jogerős bírósági ítélet. Az alaptörvény szerint nincs választójoga annak, akit „bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt”.

Tehát nem rendelkezik sem aktív, sem passzív választójoggal az, aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, de esetében a bíróság még nem rendelkezett a választójogból kizárás kérdésében. Annak sincs sem aktív, sem passzív választójoga, akit a bíróság kizárt a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy tartósan teljes mértékben hiányzik. Nincs sem aktív, sem passzív választójoga annak, akit a bíróság jogerősen eltiltott a közügyek gyakorlásától.

Szavazati joggal ugyan rendelkezik, ám nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti, és nincs eltiltva a közügyektől.

A választójoggal rendelkező fogvatartottak részére a büntetés-végrehajtási (bv) intézetben kell biztosítani a választójoguk gyakorlását. A választójoggal rendelkező fogvatartottak azonban csak akkor szavazhatnak, ha – amennyiben szükséges – átjelentkeztek a bv választókerületébe és a személyazonosság és a lakcím megállapításának alapjául szolgáló igazolvány a fogva tartó intézménynél rendelkezésre áll. A fogvatartott személyazonosságának minden kétséget kizáróan megállapíthatónak kell lennie, és a szavazás előtt mozgóurnát kell igényelnie ahhoz, hogy voksolhasson.

Mivel a választójog a magyar állampolgársághoz kötődik, így nem lehet lemondani róla. De természetesen a választópolgár dönthet úgy, hogy nem megy el voksolni április 8-án, vagy nem regisztrál a választásra.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »