Zelenszkij kiakadt az amerikaiak kérése miatt, mert az egyetlen érdemi háborús eredményétől akarták megfosztani

Zelenszkij kiakadt az amerikaiak kérése miatt, mert az egyetlen érdemi háborús eredményétől akarták megfosztani

A The Washington Post értesülései szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fel volt háborodva az amerikaiak követelésén, miszerint hagyjon fel az orosz finomítók elleni dróntámadásokkal. Zelenszkij reakciója bizonyos szempontból érthető: az elmúlt időszakban az egyetlen háborús pozitív eredmény, amit fel tud mutatni, miközben a harctéren az oroszok egyre közelebb kerülnek a front áttöréséhez.

Kamala Harris amerikai alelnök – aki egyébként tagadta, hogy lett volna ilyen kérés Washington részéről – a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia alkalmával kérte meg Zelenszkijt, hogy „tartózkodjon az orosz olajfinomítók elleni csapásoktól, mert ez a taktika megemelheti a globális energiaárakat, ráadásul agresszívebb orosz válaszcsapásokat provokál ki az ukrán energiainfrastruktúra ellen.

Bennfentes információk szerint Harris kérése felbosszantotta Zelenszkijt, de nem csak őt, hanem legközelebbi európai szövetségeseit is. Az ukrán elnök ezért – állítólag – elutasította a kérést, mert nem volt biztos abban, hogy valóban egy amerikai konszenzusos álláspontról van-e szó.

Kiderült azonban, hogy tévedett. A konferencia utáni hetekben az amerikaiak több szinten is jelezték Kijevnek, hogy a követelésük helytálló, többek között Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is nyomást gyakorolt Kijevre.

Ennek ellenére az ukránok még április elején csapást mértek Oroszország legnagyobb finomítójára, ami 1200 kilométerre van a fronttól.

A helyzet elég jól jelzi, hogy miközben az USA húzza-halassza az Ukrajnának szánt 62 milliárd dolláros katonai támogatási csomag elfogadását, Kijev egyre jobban önállósítja magát a döntések terén. Tegyük hozzá, hogy a Biden-adminisztrációnak elég lenne jóváhagynia a republikánusok által követelt déli határvédelmi javaslatot – csakhogy Amerikában elnökválasztások lesznek és Bidenéknek jól jön egy olyan téma, amivel támadhatják a republikánusokat. Ezt valószínűleg Kijevben is felismerték, ezért nő a feszültség az amerikaiakkal szemben. Az sem kizárt, hogy az ukránok provokálják az amerikaiakat, hogy a Biden-adminisztrációt kompromisszumra, és a támogatási keret elfogadtatására bírja rá, amerikai belpolitikai következmények árán is.

Az érem másik oldala, hogy az ukrán stratégia nem túl kifizetődő. Egyrészt, az oroszok olyan masszív támadást indítottak az ukrán energiainfrastruktúra ellen, ami Kijevnek jobban fájt, minta az oroszoknak a finomítókapacitás 10 százalékának ideiglenes elvesztése.

Ráadásul, Zelenszkij Joe Biden amerikai elnök újraválasztásának esélyeit csökkenti azzal, hogy az orosz finomítókban keletkezett kár hathavi csúcsra vitte a globális olajárakat, márpedig Biden és nem a republikánus Donald Trump elkötelezett Ukrajna további támogatása mellett. Az olajárak pedig nagyságrendekkel meghatározóbban az amerikai elnökválasztáson, mint a külpolitika.

Hírdetés

A Post szerint azonban Ukrajna legszorosabb európai szövetségesei sem értenek egyet az amerikaiak követelésével, és úgy vélik, hogy a Fehér Ház a belpolitikát helyezi előtérbe Kijev katonai céljaival szemben. (Ez egyébként tényleg így van, a kérdés az, hogy van-e olyan európai ország, amely nem így tesz…)

Amerikai tisztviselők szerint azonban Ukrajna orosz finomítók elleni csapásainak a katonai haszna is megkérdőjelezhető, mert a harctéren nem változtat a helyzeten. Ráadásul mindkét megtámadott orosz nagy finomítót (a ustlugait és a rjazanit) pár héttel a csapások után újra üzembe helyezték.

Az orosz válaszcsapásokban tönkrement Kijev városának legfontosabb erőművét, Ukrajna több hőerőművét és az egyik vízerőművét is csapás érte. A Post kiemelte, hogy a Kreml támadásai az utóbbi időszakban inkább az ukrán ipari kapacitások ellen irányult, és csak korlátozott hatásuk volt. 

A finomítók támadásával azonban Kijev csak azt érte el, hogy városait és energiainfrastruktúráját jobban kell védenie, mint eddig, ami nyugati támogatóit kényszeríti arra, hogy több légvédelmi rendszert adjanak át – amelyekből azonban hiány van. 

Érdemes kiemelni, hogy Ukrajna saját döntéseinek csapdájában is a megszokott arroganciával beszélt a Nyugattal. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO alapításának 75. évfordulója alkalmából rendezett találkozón így fogalmazott:

„Sajnálom, hogy elrontottam a születésnapi bulit, de ki hiszi el, hogy a világ leghatalmasabb katonai szövetsége nem talál hét Patriot-üteget annak érdekében, hogy ellássa velük a világ egyetlen olyan országát, amely nap mint nap ballisztikus rakéták támadásaival néz szembe”

mondta Kuleba.

A Post információi az ukrán vezetés a mai napig felháborítónak tartja az amerikaiak kérését az orosz olajinfrastruktúra elleni támadásokat illetően. Ebben Nagy-Britanniában is szövetségesre talált – ahol szintén választások lesznek, de gyakorlatilag tét nélkül: a Konzervatív Párt történelmi veresége elkerülhetetlennek látszik. David Cameron brit külügyminszter szerint az orosz sem csak katonai célpontokat támadnak.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »