Új kórház épülhet Eperjesen Nagy Roland2024. 04. 15., h – 16:42 Pozsony |
A kormány szerdán dönt arról, felépül-e Eperjesen egy új katonai kórház – jelentette be Robert Fico (Smer) miniszterelnök, miután Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszterrel tárgyalt. A kormányfő és a tárcavezető hétfőn ismertette az egészségüggyel kapcsolatos rövid és hosszú távú célkitűzéseket.
A kormányfő hétfőn meglátogatta az egészségügyi minisztériumot, ahol Dolinkovával átvették a tárcát érintő legfontosabb kérdéseket. Szóba került az Európai Unió helyreállítási alapja, amelynek anyagi forrásait a kormány több kisebb kórházfelújítási projektre, valamint két teljesen új kórház felépítésére használná fel – 2028-ra működőképes intézményeket ígérnek Turócszentmártonban és Besztercebányán. Fico a sajtótájékoztatóján kiemelte, szerinte az előző kormánykoalíció úgy fogadta el a helyreállítási alapra vonatkozó ütemtervet, hogy rendkívül nehéz lesz időben felhasználni az anyagi forrásokat.
„Ugyanakkor tudatosítjuk, hogy jelentős változtatásokat elfogadni most már túl késő, hiszen 2024-van, a forrásokat pedig legkésőbb 2026-ig le kell kérni”
– fogalmazott a miniszterelnök. A turócszentmártoni és a besztercebányai kórház épületét 2026-ra kell szerkezetkész állapotba hozni, majd két éven belül már teljesen működőképesnek kell lennie. Fico éppen ezért megkérte Dolinkovát, kiemelt figyelemmel kövesse az említett két intézmény felépítését, valamint a rimaszombati és az iglói kórház felújítását is.
Emellett pedig a miniszterelnök bejelentette, Dolinková szerdán a kormány elé terjeszti az új eperjesi katonai kórház felépítéséről szóló dokumentumot.
„A katonai ebben az esetben csak jelző. A rózsahegyi kórház is katonai, mégis 90 százalékban civil betegeket látnak el”
– mondta Fico.
Veszélyben a projektek?
A napokban lapunk is beszámolt róla, hogy az Európai Bizottság levélben figyelmeztette a szlovák kormányt, akár be is fagyaszthatják a helyreállítási alap forrásait, ha Ficóék nem tudják megindokolni a Különleges Ügyészség bezárását. Ezzel tehát veszélybe kerülhet a kórházak felépítése és felújítása.
Kapcsolódó cikkünk Brüsszel/Pozsony |
Az Európai Bizottság (EB) levélben figyelmeztette a szlovák kormányt, hogy rendesen indokolja meg a Különleges Ügyészség (ÚŠP) megszüntetését. Ellenkező esetben akár le is állíthatják az uniós helyreállítási alap kifizetését, melynek összértéke 6 milliárd euró körül mozog. Az ellenzék azonnali lépésekre szólította fel Robert Fico (Smer) miniszterelnököt, ő viszont azt állítja, Brüsszel így akar bosszút állni az országon, amiért nem Ivan Korčok lett az új államfő.
Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa már februárban is üzent a Fico-kabinetnek. Kérvényezte, ne fogadják el gyorsított eljárásban a büntető törvénykönyv módosítását, mert az nincs összhangban az európai jogrenddel. A koalíció azonban nem vette figyelembe az igazságügyi biztos üzenetét, és február 8-án a parlamentben jóváhagyta a sokat vitatott módosítást, amelynek értelmében március 20-án felszámolták a Különleges Ügyészséget, az ott dolgozó ügyészeket pedig áthelyezték a Főügyészségre és a megyei ügyészi hivatalokba.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Daniel Lipšic különleges ügyész keddi sajtótájékoztatóján búcsút mondott hivatalának, amelynek köszönhetően szerinte „Szlovákia igazságosabb és jobb országgá válhatott”. Több kollégájával együtt a Főügyészség különféle osztályaira kerültek át, ahol már nem folytathatják a gazdasági bűncselekmények felderítését.
A Különleges Ügyészség (ÚŠP) 2004. szeptember 1-jén kezdte meg működését. Azzal a céllal hozták létre, hogy a bűnszervezeteket, a korrupciót, a hatalommal való visszaélést, a különféle gazdasági bűncselekményeket, illetve a terrorizmust és a szélsőséges csoportokat érintő ügyeket egyetlen olyan hivatal felügyelje, amely ellenáll a külső befolyásolási kísérleteknek.
A második Dzurinda-kormány a Különleges Bíróság létrehozásával (ŠS) kapcsolatos törvénycsomag keretén belül döntött az ÚŠP megalapításáról. A Különleges Bíróság azóta megszűnt, mivel 2009-ben az Alkotmánybíróság elfogadta a Vladimír Mečiar (HZDS) és képviselőtársai által benyújtott panaszt, ezzel kimondva, hogy az ŠS működtetése szembemegy a szlovák alkotmánnyal. Feladatait az újonnan megalakult, bazini székhelyű Specializált Büntetőbíróság (ŠTS) vette át. Az Alkotmánybíróság döntése azonban a Különleges Ügyészségre nem vonatkozott, amely így tovább folytathatta működését.
Két évtized
Az ÚŠP sorsa 14 évvel később, 2023. szeptember 30-án pecsételődött meg, amikor a Robert Fico által vezetett Smer megnyerte az előre hozott parlamenti választást. A kormányalakítás után pár héttel már be is terjesztették a parlament elé a büntető törvénykönyv módosítását, amely egyebek mellett a Különleges Ügyészség eltörlését is tartalmazta. Az eredeti tervek szerint a kabinet már 2024. január 15-én fel akarta számolni a Daniel Lipšic által igazgatott hivatalt, de az ellenzék különféle időhúzási stratégiáinak köszönhetően a koalíció nem tudta időben elfogadni a módosító javaslatot. Ficóék lépéseit Zuzana Čaputová köztársasági elnök sem helyeselte, ezért panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságra, amely nemrégiben meg is akadályozta a büntetési tételek hosszát és az elévülési időket érintő módosítások hatályba lépését. Az ÚŠP eltörlését azonban nem állították meg.
Két vezető
A hivatalt a 20 éves működési ideje alatt mindössze két személy irányította. Az első Dušan Kováčik volt, aki a 2004-es megalakulástól kezdve egészen 2020-ig az ÚŠP élén állt.
Kováčikot a sajtóban gyakran úgy emlegették, mint a büntetőeljárások elkaszálóját, hiszen a Fico-kormányokhoz köthető személyek különféle gazdasági botrányai gyakran nem jutottak el a vádemelés szakaszába. A különleges ügyészt 2022 májusában bűnösnek kiáltotta ki a Legfelsőbb Bíróság, kenőpénz elfogadásáért és titkos információk kiszivárogtatásáért 8 évre ítélték el.
Kapcsolódó cikkünk
A Legfelsőbb Bíróság kedden nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Dušan Kováčik volt speciális ügyészt. A bíróság a büntetés letöltésének legenyhébb végrehajtási módját, vagyis fogházbüntetést rendelt el, emellett 100 ezer euró bírságot szabott ki az elítéltre.
Kováčikot korábban nem jogerősen már elítélték bűnszervezet létrehozása, működtetése és támogatása, továbbá csúszópénz átvétele, hivatali jogkörökkel való visszaélés, valamint bizalmas és minősített adatokkal való visszaélés miatt. A bűnszervezettel kapcsolatos előző ítéletet a Legfelsőbb Bíróság megszüntette, az ellene felhozott többi vádpontban bűnösnek találta. A vád szerint egyebek mellett 50 ezer euró kenőpénzt vett át azért, mert közbenjárt a Takáč-banda főnökének tartott Ľubomír Kudlička vizsgálati fogságának megszüntetése érdekében. A bíróság emellett abban is bűnösnek találta, hogy információkat szolgáltatott ki a vizsgálati iratokból.
A Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) ítéletének megszüntetését az eljárás során elkövetett hibákkal indokolta a Legfelsőbb Bíróság. „Az elsőfokú bíróság helytelenül járt el, amikor nem olvasta fel a vádlott előkészítő eljárás során tett vallomását” – mondta Peter Štift, a szenátus elnöke. Az eredeti ítéletet, a 14 év szabadságvesztést túl szigorúnak nevezte a bíróság.
A bűnszervezet létrehozásával, működtetésével és támogatásával kapcsolatos előző ítélet megszüntetését a Legfelsőbb Bíróság azzal indokolta, hogy nem teljesült a bűncselekmény elkövetésének valamennyi tényállási eleme, bár egy részük megvalósult. A bíróság indoklásában az is szerepel, hogy Ľudovít Makó tanú tagadta, hogy kapcsolatban állt a Takáč-bandával.
A Legfelsőbb Bíróság azzal sem értett egyet, hogy a vádlott bűnös hivatali jogkörökkel való visszaélés elkövetésében, mivel a bűncselekményt nem a saját hatáskörében követte el. „Az ügyész hivatali kötelességeinek megszegésére került sor” – szögezte le a bíróság.
A Legfelsőbb Bíróságnak azzal kapcsolatban nincsenek kételyei, hogy a kenőpénz átvételére sor került, a hatóságokkal együttműködő gyanúsítottak kulcsfontosságú vallomásai hitelesek.
Kováčikot egyenesen a fogházba vitték a tárgyalóteremből.
Dušan Kováčik 2004 szeptemberétől 2020 novemberéig vezette a Legfőbb Ügyészi Hivatalt. 2020 októberében vette őrizetbe a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség. Nem sokkal azután, hogy büntetőeljárás indult ellene, lemondott posztjáról. Tavaly nem jogerősen 14 év letöltendő szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélte a Speciális Büntetőbíróság (ÚŠP). Az ítélet ellen fellebbezett.
Kováčik a Legfelsőbb Bíróság előtt igazságtalannak nevezte az elsőfokú ítéletet, szerinte több hibát is elkövettek az eljárás során. Michal Šúrek, az ÚŠP ügyésze megalapozatlannak nevezte Kováčik fellebbezését és arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy utasítsa el azt.
2020-ban az ÚŠP irányítását Daniel Lipšic vette át. Az egykori igazságügyi és belügyminiszter kinevezését szintén érték bírálatok, egyrészt politikai múltja, másrészt szakmai előélete miatt, hiszen korábban sosem dolgozott ügyészként. Az Igor Matovič által vezetett koalíciónak törvényt is kellett módosítania ahhoz, hogy Lipšic az ÚŠP élére kerülhessen.
Két narratíva
Az új különleges ügyész kinevezésének egyik legnagyobb kritikusa Robert Fico volt, aki az imént említett kifogások mellett többször is érvelt Lipšic büntetett előéletével. A kritikák egyre csak erősödtek, amikor a Különleges Ügyészség munkába lendült, és egyre több, az előző Fico-kormányokhoz köthető személyek ellen indult büntetőeljárás.
Az utóbbi három év eseményeit a jelenlegi koalíció és az ellenzék más-más módon értelmezi. Ficóék magyarázata szerint Matovič kormányzása idején a Különleges Ügyészség politikai megrendelésre dolgozott, és egyetlen célja az volt, hogy lejárassa, börtönbe zárja és ellehetetlenítse a Smer politikusait. Az ÚŠP eltörlését éppen azzal indokolják, hogy a büntetőeljárások során az ügyészek semmibe vették a smeres képviselők emberi jogait.
Ezzel szemben a jelenlegi ellenzék úgy látja, Ficóék valójában azért akarják eltörölni a hivatalt, hogy leálljanak az ellenük zajló büntetőeljárások, és megúszhassák a büntetőjogi felelősségre vonást a múltban elkövetett korrupciós botrányaik miatt.
A szakmai közvélemény jelentős része – beleértve a köztársasági elnököt és az Ügyészi Tanácsot – szintén nem érte egyet az ÚŠP megszüntetésével, elsősorban jogi és eljárásbeli indokokra hivatkozva.
Egyetlen végkifejlet
Annyi bizonyos, hogy a mai naptól kezdve a Különleges Ügyészség által felügyelt büntetőeljárások átkerülnek a megyei ügyészi hivatalok és a Főügyészség hatáskörébe. Ugyanez elmondható az ÚŠP alkalmazottairól is, akik nem feltétlenül elégedettek az új beosztásukkal, tekintettel arra, hogy többen nem foglalkozhatnak a portfóliójukba tartozó ügyeikkel. Lipšic például a Főügyészség jogalkotási osztályára kerül. Ahogy a Denník N rámutatott, az olyan ügyészek, mint például Michal Šúrek, Ondrej Repa vagy Ladislav Masár – akik eddig súlyos korrupciós botrányok felderítésén dolgoztak –, most átkerülnek a fegyházak ügyeit érintő osztályra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogvatartottak panaszaival, áthelyezési kérelmekkel és egyéb, a rabokat érintő bánásmóddal kapcsolatos ügyekkel kell foglalkozniuk.
A Progresszív Szlovákia (PS) keddi sajtótájékoztatóján magyarázatot követelt Maroš Žilinka főügyésztől, miért kerültek a tapasztalt ügyészek olyan pozíciókba, amelyek alig függenek össze a korábbi tevékenységükkel. A főügyész szóvivője nem részletezte a döntést, a TASR-nek mindössze annyit üzent, Žilinka a hatályos jogszabályokkal összhangban járt el.
Számonkérés
Az EB azonban nem hagyta annyiban a dolgot. A Denník N birtokába jutott egy újabb levél, amelyet a bizottság március 28-án küldött el Peter Kmecnek (Hlas), a helyreállítási alapért felelős kormányfőhelyettesnek. A levélben az EB arra figyelmeztetett, hogy a Különleges Ügyészség felszámolása veszélybe sodorhatja az európai uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését. A bizottság hangsúlyozta, Szlovákia ezzel a lépéssel egyébként is szembemegy a korábbi kötelezettségvállalásával. A helyreállítási alapról szóló ütemtervben ugyanis az előző kormány ígéretet tett arra, hogy az uniós források átlátható felhasználásáért a Különleges Ügyészség lesz a felelős. Ezzel viszont, hogy Ficóék megszüntették a hivatalt, az EB szerint eltűnt az egyik legfontosabb ellenőrző szerv, amely garantálhatná a pénzek transzparens elköltését. Éppen ezért fennáll a veszély, hogy a bizottság leállítja a helyreállítási alapban található 6 milliárd euró kifizetését. Ebből a pénzből finanszíroznák az új besztercebányai és turócszentmártoni kórház felépítését, illetve további fontos befektetési projekteket is.
Korábbi válaszok
A levélben továbbá arra is magyarázatot követelnek, hogy azok az ügyészek, akik korábban súlyos gazdasági bűncselekmények felderítésén dolgoztak a Különleges Ügyészségen, az áthelyezésük után miért nem olyan posztokra kerültek, ahol továbbra is az ilyen jellegű jogsértésekkel foglalkozhatnak. Néhány példa: Michal Šúrek, Ondrej Repa vagy Ladislav Masár korábban súlyos korrupciós ügyeket tártak fel, most azonban a Főügyészség fegyházakkal foglalkozó osztályára kerültek, ahol az elítéltek panaszain és egyéb hasonló ügyeken dolgoznak majd. Daniel Lipšic, a korábbi különleges ügyész pedig a jogalkotási osztályra került.
Végül pedig az is kiderült, hogy az elmúlt hetekben a kormány intenzív kommunikációt folytatott a témában a bizottsággal. A levélben a kabinet korábbi három válaszára hivatkoznak, amelyet március 18-án, 19-én és 21-én küldtek el. Az EB szerint egyik levél sem volt kellően meggyőző.
Fico reakciója
Fico korábban utalt rá, hogy éles vitát folytatnak Brüsszel, azt azonban nem fejtette ki, hogy a vita tárgyát a Különleges Ügyészség megszüntetése képezi. Ehelyett arról beszélt, hogy a pénzek megvonása valójában Brüsszel bosszúja.
„Számolnunk kell azzal is, hogy a Nyugat megbüntet bennünket, mert Peter Pellegrinit választottuk államfőnek Ivan Korčok helyett. Egyáltalán nem csodálkoznék, ha az Európai Bizottság most pusztán politikai okokból, az elnökválasztás eredménye miatt ráugrana a forrásokra”
– fogalmazott a miniszterelnök az államfőválasztás második fordulója után. Azt azonban nem említette meg, hogy a bizottság levele március 28-án, vagyis bőven a második forduló előtt érkezett meg Kmechez.
Az ellenzék háborog
Az ellenzéki képviselők pénteken élesen bírálták a Fico-kabinetet. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke kijelentette, a kormányfő inkább videókat forgat ahelyett, hogy Brüsszelben tárgyalna, és megtenne mindent az uniós források megmentéséért. A PS továbbá elutasítja, hogy a pénzek befagyasztása a Nyugat büntetése lenne Korčok veresége miatt. Veronika Remišová (Szlovákia mozgalom, KÚ, Za ľudí) szerint a levélből egyértelműen kitűnik, hogy az EB szorosan figyelemmel kíséri a Szlovákiában zajló politikai eseményeket. Elmondása szerint az ország még sosem állt ilyen közel ahhoz, hogy megvonják tőle a támogatást. Éppen ezért a következő parlamenti ülésen beterjeszt egy határozatot, amelyben kötelezné Kmecet, valamint Richard Raši (Hlas) informatizációért felelős minisztert a helyzet megoldására. Mária Kolíková, az SaS parlamenti képviselője pedig kijelentette, az, hogy most nyilvánosságra került egy levél, az nem azt jelenti, hogy ez az egyetlen.
Loretta Pinke, Kmec hivatalának szóvivője lapuknak is eljuttatta a kormányfőhelyettes reakcióját. Kmec szerint az ellenzék szándékosan terjeszt hazugságokat az uniós források leállításáról, és a belpolitikai témákat a saját céljaira használja fel az európai porondon. Hangsúlyozta, egyetlen hivatalos döntés sem született az uniós források leállításáról, és továbbra is intenzíven egyeztetnek a bizottsággal.
Fico a délelőtti sajtótájékoztatóján nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésekre, délután viszont újra kiállt a nyilvánosság elé. Úgy fogalmazott, az Európai Bizottsággal már csak a „technikai részletekről egyeztetnek”. Szerinte az ellenzéki európai parlamenti képviselők aggályai kitaláltak, és az ország érdekei ellen dolgoznak.
A Progresszív Szlovákia viszont felszólította Ficót, tegyen meg mindent azért, hogy az ország ne bukja el a csomagot.
A rendelők helyzete
Fico szerint az egészségügy egyik legnagyobb problémájának még mindig a finanszírozás kérdésköre számít. Mint mondta, amikor 2006-ban először foglalta el a miniszterelnöki széket, az egészségügyi költségvetés összege még évi 4 milliárd euró körül mozgott. Ehhez képest most, 18 évvel később már csaknem 2,5-ször annyit, tehát közel 9 milliárd eurót juttatnak a szektorba, de még így is hiány van, ami számos problémát von maga után.
A pénzhiányra a járóbeteg-ellátást képviselő szakszervezetek is panaszkodnak. Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy a rendelőkben dolgozó orvosok nem tartják elegendőnek a minisztérium által elkülönített forrásokat, így többen fontolgatják, hogy pluszpénzt kérnek majd a betegektől az ellátásért. Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke elmondta, nemrég kezdték meg a tárgyalásokat az egészségbiztosítókkal, de már most látszik, hogy a kínált szerződések nem lesznek elegendőek a megemelkedett energiaárak és bérköltségek fedezésére, ezért sokan nem szeretnék aláírni szerződéseket. Ez végső során további anyagi megterhelést jelentene a betegeknek, hiszen ilyen esetben az ellátás teljes költségét a saját zsebükből kellene finanszírozniuk.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hiába emelte az egészségügyi minisztérium a járóbeteg-ellátásra szánt éves költségvetést, a rendelőkben dolgozó orvosok szerint ez nem lesz elegendő arra, hogy fedezni tudják a megnövekedett kiadásaikat. A Szlovák Orvoskamara (SLK) a keddi sajtótájékoztatóján azt sem zárta ki, hogy a betegeknek pluszpénzt kell majd fizetniük az ellátásért.
Az egészségügyi tárca a múlt héten jelentette meg a törvénytárban az anyagi források elosztásáról szóló rendeletet, melynek értelmében idén 7,68 milliárd eurót különítenek az egészségügyi ellátásra, ami az előző évi költségvetéshez képest csaknem 900 millió eurós növekedést jelent. A rendelet alapján az általános orvosi rendelők 7,43 százalékos, a szakorvosi rendelők pedig 11,36 százalékos emelésre számíthatnak.
Jut, de nem elég
Jaroslav Šimo, a Szlovák Orvoskamara elnöke (SLK) a keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, ugyan örömmel fogadják a minisztérium emelési szándékát, de attól tart, ez nem lesz elegendő. Hangsúlyozta, néhány rendelőben az orvosok már jelenleg is pluszpénzt kérnek az ellátásért, mert a biztosítókkal kötött szerződéseik nem fedezik az energiaárak növekedését és az egyéb kiadásaikat.
„Sajnáljuk, hogy ez így zajlik, bármilyen szabályozás vagy rendszer nélkül, amit sok beteg igazságtalanságként élhet meg”
– fogalmazott a kamara vezetője, hozzátéve, szükség lenne a plusz juttatások törvényi szabályozására, amivel kapcsolatban a szervezet hajlandó lenne segítő kezet nyújtani a minisztériumnak.
A valódi összeg
Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) vezetője a Rádio Expres déli vitaműsorában arról beszélt, az emelés teljes összege nem jut el a rendelőkbe. Mint mondta, az általános orvosi rendelők kezdetben az említett 7,4 százalékos emelés helyett valójában csak 5 százalékot, a specialisták pedig 11 helyett csak 6 százalékot kaphatnak, a további pénzek feltételhez kötöttek. A rendelők csak akkor kapják meg a fennmaradó összeget, ha a teljes egészségügyi szektorban sikerül bizonyos megtakarításokra szert tenni, amit Orosová elmondása szerint a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok nem is tudnak befolyásolni.
Továbbá hangsúlyozta, az említett 5, illetve 6 százalék sem jut el teljes egészében a rendelőkbe, hiszen az összeg bizonyos része bent ragad a biztosítókban.
„Mindig úgy van, hogy a rendeletben szerepel egy összeg, de amit abból a biztosítók valóban eljuttatnak az egészségügyi ellátásba, az egy jóval kisebb szám”
– jelentette ki a ZAP vezetője. Számításai alapján tehát a rendelők valójában mintegy 3–4 százalékos emelésben részesülnek, ami még az infláció hatását sem kompenzálja.
Orosová továbbá kitért arra is, hogy a szakszervezetek még csak most kezdik meg a tárgyalásokat az egészségbiztosítókkal az új szerződésekről – korábban erre nem is volt lehetőségük, hiszen a minisztériumi rendelet nélkül egyik fél sem tudja, miből gazdálkodhat. A ZAP elnöke azonban jelezte, már most vannak olyan szereplők, akik nem szeretnék aláírni az új szerződéseket, hiszen a hiányzó anyagi források miatt nem is éri meg nekik.
„Keressük a lehetőségeket, hogyan hozzunk több pénzt a járóbeteg-ellátásba, mert a számok sajnos nem engednek. Nagyon megnövekedtek a bérköltségeink, mert tavaly a fekvőbeteg-ellátásban komolyan megemelkedtek a fizetések. Muszáj nagyobb bért adnunk az alkalmazottaknak, legyen szó akár orvosokról, akár nővérekről, különben átmennek a kórházakba”
– magyarázta a ZAP elnöke. Hogy pontosan milyen szereplőkre utalt, nem árulta el.
A beteg mindenhogy veszít
A szerződések hiányát végső soron szintén a betegek érezhetik meg. Ha a páciens egy olyan rendelőbe látogat el, amelynek nincsen érvényes szerződése azzal az egészségbiztosítóval, amelynek a beteg az ügyfele, akkor a teljes ellátás költségét meg kell térítenie, nemcsak azokat a pluszpénzeket, amelyeket az orvosok a megemelkedett energiaárak kompenzálásért kérnek. A kudarcba fulladó szerződéskötések továbbá az adott rendelő bezárásához is vezetnek, ami csak tovább nehezítené az ellátás elérhetőségét.
Tavaly egyébként szintén hasonló volt a helyzet a járóbeteg-ellátásban. A rendelőket képviselő szakszervezetek akkor is jelezték, nem kaptak elég pénzt a költségeik fedezésére, így több rendelőben is 10–20 eurós kompenzációs díjakat számoltak fel. Az akkori egészségügyi miniszternek, Vladimír Lengvarskýnak az utolsó pillanatban sikerült megegyeznie az orvosokkal, akik bár nem kapták meg a kért összeget, de végül elálltak attól, hogy országos szinten is pluszpénzt szedjenek a betegektől.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Vladimír Lengvarský és Eduard Heger megegyezett az orvosokkal, de a tárgyalások folytatódnak.
Az egészségügyi minisztérium pénteken megállapodott a járóbeteg-ellátást képviselő szakszervezetekkel, így februártól sem kell majd pluszpénzt fizetni a rendelőkben. Az orvosok azonban így sem teljesen elégedettek.
A járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok már hetek óta a megnövekedett energiaárakra panaszkodtak, ugyanis a megszokott havi költségek négyszerese szerepelt a hónap elején kézhez kapott előlegszámlákon. Ehhez még hozzájárultak az infláció miatt megemelkedett árak, valamint az is, hogy a kórházakban dolgozó személyzet – köztük a nővérek is – idén jelentős béremelést kaptak, így sokak számára vonzóbb lett a fekvőbeteg-ellátás, szívesebben mentek a kórházakba dolgozni. Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) vezetője azt mondta, ezeket a kiadásokat figyelembe véve számos rendelő dolgozott veszteséggel januárban, ami az intézmények bezárásához vezetett volna. Éppen ezért további anyagi forrásokat követeltek az egészségügyi minisztériumtól. Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke kijelentette, ha a kormány nem segít a rendelőkön, február 1-től a szervezethez tartozó háromezer orvos kénytelen lesz úgynevezett kompenzációs díjat beszedni a betegektől, amelynek az összege 10 euró körül mozgott volna.
A rendelőket képviselő szervezetek 320 millió eurót követeltek Vladimír Lengvarský egészségügyi minisztertől (OĽaNO-jelölt) és Eduard Heger miniszterelnöktől (OĽaNO), de a végső megállapodás egy 283 milliós emelésről szól, azzal a kitétellel, hogy az egészségügyi minisztérium a jövő héten folytatja a tárgyalásokat a gazdasági tárcával az energiaárakat érintő kérdésekkel kapcsolatban. A rendelőket képviselő szervezetek láthatóan nem is voltak túlságosan elégedettek az egyezséggel. Šóth úgy fogalmazott, ez az összeg csak a rendelők túlélésére lesz elég, de valódi fejlesztésekre nem, Orosová pedig azt mondta, a kormány által ajánlott 20 százalékos emelés a 15 százalékos infláció mellett még a nővérek tisztességes béremelését sem fedezi.
„Ismét a rendelők kompromisszumkész hozzáállásán múlott, hogy a következő 12 hónapban talán sikerül megőrizni a járóbeteg-ellátás minőségét”
– jelentette ki Orosová. A ZAP ezért jelenleg csak feltételesnek tekinti a kormánnyal kötött megállapodást, és ha a következő hónapokban ismét váratlanul magas energiaköltségekkel találják magukat szemben, akkor azonnali hatállyal felmondják az egészségbiztosítókkal kötött szerződéseket, amely végső soron azt eredményezné, hogy a betegeknek meg kell téríteniük az ellátás teljes költségét.
Šóth továbbá hozzátette, Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök a szavát adta, hogy figyelemmel kíséri majd a járóbeteg-ellátás működését, és bebiztosítja, hogy a rendelőknek a jövőben se kelljen bezárniuk.
A kormányfő ezzel kapcsolatban elmondta, megállapodtak, hogy az egészségügyi tárca rendszeresen találkozni fog a rendelők képviselőivel, egyrészt azért, hogy figyelemmel kísérjék a piaci árak alakulását, másrészt pedig azért, hogy a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos kihívásokról is egyeztessenek. Heger szerint a fejlesztéshez szükséges forrásokhoz jelenleg az uniós támogatásokból lehet hozzájutni.
Dolinková hangsúlyozta, múlt héten a Szlovák Kórházszövetség (ANS) már aláírta a szerződéseket mindhárom egészségbiztosítóval, és bízik abban, hogy a járóbeteg-ellátás képviselői legkésőbb szerdáig szintén így járnak el. Ugyanakkor beismerte, hogy az idei egészségügyi költségvetés valóban nem lesz elegendő, ezért a szerződések a rendelők és a biztosítók között a megszokottal ellentétben most nem az év végéig szólnának, ő pedig tárgyalásokat kezdeményezne a pénzügyminisztériummal a további források elkülönítéséről.
Adósságmentesítés
Fico továbbá kitért az adósságmentesítés kérdéskörére. Kiemelte, a szlovákiai kórházak több mint 1 milliárd eurós adósságot halmoztak fel, így ezt a problémát is minél gyorsabban rendezni kell. Ez lesz a hatodik adósságrendező program a szlovák állami kórházak kapcsán. Fico szerint nem elegendő, hogy pusztán pénzt pumpálnak a rendszerbe, ezért arra kérte Dolinkovát, dolgozzon ki rendszerszintű lépéseket, amelyek meggátolják a további eladósodást.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy hatodik alkalommal is beöntjük a pénzt, majd pár hónappal vagy egy évvel később ugyanott leszünk, ahol most”
– közölte a kormányfő. Korábban Tomáš Drucker (akkoriban egészségügyi, jelenleg oktatási miniszter) szintén kidolgozott egy adósságmentesítő tervet, de a problémát végül nem sikerült megoldani.
Utánpótlás
Fico és Dolinková érintette az orvostanhallgatók kérdéskörét is. A kormányfő elmondása szerint évente mintegy 900 végzős van a hazai orvosi egyetemeken, ezt a számot jelenleg 150-nel szeretnék növelni.
Kapcsolódó cikkünk
150-nel több orvostanhallgatót vehetnek fel az orvosi karok, már a soron következő felvételik során – jelentette be szerdán Peter Pellegrini (Hlas) házelnök.
„Az eredeti tervekkel ellentétben a következő felvételin már úgy módosulnak a feltételek, hogy az egyes karokra összesen 150-nel több hallgatót lehessen felvenni az első évfolyamba” – mondta.
Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter elmondta, hogy a Pozsonyi Comenius Egyetem orvosi karára a következő tanévben 45-tel, a turócszentmártoni (Martin) Jessenius Orvostudományi Karra 30-cal, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem (UPJŠ) orvosi karára 45-tel, a pozsonyi Szlovák Egészségtudományi Egyetemre (SZU) pedig 30-cal több hallgatót lehet felvenni. „A megállapodást jóvá kell hagyniuk az egyes akadémiai szenátusoknak. A minisztérium az új tanévig mintegy egymillió eurót különít el erre a célra” – tette hozzá Drucker.
Hangsúlyozta, hogy a hallgatók számának emelésével nem oldódik meg a kórházakban tapasztalható orvoshiány, a cél az oktatás színvonalának további javítása és a megkezdett intézkedések folytatása. Közölte, hogy a kormány tárgyal a karok vezetőivel például az oktatási intézmények épületeinek felújításáról, a kollégiumok korszerűsítéséről is. Drucker tájékoztatása szerint a minisztérium az országban tanuló külföldi diákok támogatását is tervezi.
Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter megerősítette, hogy munkacsoport dolgozik a további projektek előkészítésén, amelyek vonzóbbá tehetik az orvostudományi egyetemeket. Példaként említette a gyakorlati oktatást, amelyen a 4. évfolyamtól vehetnek részt a hallgatók. „2024-től a hatodéves medikusok vehetnek részt ilyen gyakorlati képzésen a kórházakban” – mondta, és hozzátette, a munkacsoport arról is tárgyal, hogyan fogják meghatározni az orvostanhallgatók kompetenciáit a tanulmányaik során. Hangsúlyozta, hogy a nővérhiányt is meg kell oldani. „A kompetenciák, a nővér- és az ápolóképzés módosításáról is folynak a megbeszélések” – tette hozzá.
Juraj Payer, a pozsonyi UK orvosi karának dékánja, és Peter Šimko, az SZU rektora üdvözölte a változásokat. Közölték, hogy a karok készen állnak a létszámemelésre. „Úgy vélem, ha megteremtik az összes említett feltételt, minden kar alkalmazkodni fog hozzá” – mondta Šimko. Payer közölte, nagyra értékeli, hogy a kormány az orvosi karokon oktatókkal kapcsolatos kérdésekkel, és az épületek korszerűsítésével is foglalkozik.
Ez azonban nem lesz elegendő, a miniszterelnök tárgyalóasztalhoz ülne az egyetemek rektoraival a finanszírozási mechanizmusok átértékelése kapcsán.
„Olyan diplomás embereket képzünk, akikre az országnak nincs is szüksége”
– fogalmazott Fico, hozzátéve, gyakran olyan adminisztratív munkakörökhöz biztosítanak felsőoktatási képzéseket, amelyekhez elegendő lenne akár a középiskolai végzettség is. Éppen ezért át kell szervezni a finanszírozást úgy, hogy több pénz menjen az orvosok képzésébe, és kevesebb azokba az irányzatokba, amelyekre nincs szükség. Fico szerint ezek rendkívül nehéz egyeztetések lesznek, ezért miniszterelnöki szinten szeretne foglalkozni a témával, és tárgyalóasztalhoz hívja a rektorokat.
Egyéb témák
A kormányfő személyesen kérte meg az egészségügyi minisztert, hogy az Állami Számvevőszékkel (NKÚ) együttműködve ellenőrizzék az Általános Egészségbiztosító (VšZP) működését a 2020 utáni időszakban, vagyis amikor az előző kormánykoalíció hatalomra került. Fico ugyanis úgy véli, ebben az időszakban bizonyos cégek pénzt szivattyúztak ki a biztosítóból, ezzel meglopva az államot.
„Minden egyes szerződést auditálni kell, mennyire volt előnyös vagy előnytelen, és ha valahol bűzlik a dolog, azonnal szerződést kell bontani”
– jelentette ki.
Dolinková szerint az említett audit júniusra vagy júliusra kész lehet, az eredményeket ezt követően nyilvánosságra is hozzák.
Végül pedig szóba került az új pozsonyi egyetemi kórház helyszíne is. Az előző kormánykoalíció az EU helyreállítási alapját felhasználva a főváros Rázsochy városrészében építette volna fel az új intézményt, de az elképzelés végül meghiúsult.
Kapcsolódó cikkünk
A rázsochyi kórház megépítését kénytelen lesz Szlovákia a saját költségvetéséből finanszírozni, lehetetlen az uniós helyreállítási terv keretében felépíteni – jelentette ki Michal Palkovič egészségügyi miniszter, miután pénteken tájékoztatta a parlamenti pártokat arról, hol tart a projekt megvalósítása.
Elmondta, hogy a projektdokumentáció nem megfelelő, a hibák eltávolítása pedig 3-6 hónapot igényelne.
„Olyan hiányosságok vannak, melyek felszámolását legalább 3-6 hónapra becsüljük. Ezért azt tartottuk a felelős eljárásnak, hogy ezt közöljük a pártok elnökeivel, és mivel belegyezésüket adták, a rázsochyi egyetemi kórházat az állami költségvetésből kellene megépíteni” – mondta Palkovič.
Szerinte módosításra van szükség a turócszentmártoni kórháznál is, mivel sikertelen volt a megépítésére kihirdetett pályázat. A kórházat ezután nem lehet teljes egészében finanszírozni az uniós helyreállítási tervből, csak a durva szerkezetig, az ún. shell&core szintig.
Ebben a helyzetben B tervet kell életbe léptetni. „Azt javasoljuk, kapjanak még egy esélyt azok a kórházak, amelyek a költségvetési szabályok szerint elkészítették a megvalósítási tanulmányokat. Június 6-án találkozóra hívnánk őket, hogy mutassák be a projektjeiket, hogy közösen kiértékelhessük, mennyire reálisak a megvalósítási határidők” – tette hozzá Lívia Vašáková helyreállítási tervért felelős miniszterelnök-helyettes.
Leszögezte, hogy kizárólag a helyreállítási tervben szereplő paraméterek alapján fognak dönteni, ilyen például a kivitelezés ideje, az ágyszám, a költségek. Szerinte a besztercebányai, a nagyszombati, a turócszentmártoni és az eperjesi kórház jöhet szóba, valamint a pozsonyi és a kassai gyermekkórház.
Dolinková korábban azt ígérte, március végéig nyilvánosságra hozzák, hol építik fel az új pozsonyi kórházat, de erre még a hétfői sajtótájékoztatón sem került sor. A tárcavezető azt mondta, a hónap végéig szeretné beterjeszteni a javaslatot a kormány elé.
Vegyes fogadtatás
Az ellenzéki SaS több szempontból bírálta Dolinková eddigi teljesítményét, ugyanakkor a hétfőn bemutatott javaslatokból többet is támogatnak. Tomás Szalay és Janka Bitto Cigániková, a párt parlamenti képviselői egyetértettek abban, hogy a tárcavezető kommunikációja nem elégséges, és fél év alatt olyan stádiumba juttatta a minisztériumot, hogy a szakértői témákról már nem a szakértők döntenek. Példaként említették a transzneműek nemváltását megkönnyítő rendelet eltörlését, amit Dolinková külön az SNS kérésére tett meg, annak ellenére, hogy maga is elismerte a dokumentum szakmaiságát. Kritizálták továbbá a személyi cseréket abban a munkacsoportban, amely az új turócszentmártoni kórház felépítéséért felel. Cigániková szerint Dolinková az utóbbi fél évben sokkal többet is tehetett volna az egészségügyért, amit az is bizonyít, hogy az SaS egy több mint 100 javaslatból álló dokumentumot adott a miniszternek, amelyeket azonnal végre lehetett volna hajtani, de ő ezeket nem fogadta meg.
Mindezek ellenére örömmel fogadják a VšZP-vel kapcsolatos auditot, az orvostanhallgatók számának növelését vagy a kórházak adósságmentesítését. Ugyanakkor sajnálattal vették tudomásul, hogy az utóbbival kapcsolatban a miniszter nem mutatott be konkrét lépéseket, ezért a következő parlamenti ülésen ők maguk állnak elő rendszerszintű megoldásokkal.
A Szlovákia mozgalom képviselői az egészségügyi minisztérium előtt demonstráltak Fico és Dolinková lépései ellen. Szerintük a tárcavezető a Penta befektetési csoport kezére dolgozik, mivel lehetővé tette az iglói kórház számára a felújítási határidők kitolását. Az iglói kórház a Penta tulajdonába tartozik, ők is pályáztak az EU helyreállítási alapjáért, amelyet sikerrel el is nyertek. Dolinková elutasította, hogy előnyös helyzetbe juttatta a Penta kórházát.
Igor Matovičék továbbá kifogásolták, hogy a miniszter végleg elvetette a rázsochyi kórház felépítését, ehelyett Pozsony Főrév városrészében hozna létre egy új létesítményt, de csak 2038-ra. Dolinková ezt egyelőre nem erősítette meg.
Lapunk kiadója a Penta befektetési csoport tulajdonába tartozik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
