Marosvásárhelyre is ellátogatott az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja

Marosvásárhelyre is ellátogatott az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja

Kolozsvári látogatása után három megbeszélésen is részt vett Marosvásárhelyen Fernand de Verrannes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja.

Az első megbeszélés a romániai közoktatás helyzetének kisebbségi, azaz nyelvi jogi szempontból történő felvázolása volt, különös tekintettel a marosvásárhelyi intézményekre. A megbeszélések során különös figyelmet kapott a marosvásárhelyi katolikus iskolának az esete, amely még mindig nincs végérvényesen rendezve.

Fernand de Verrannes és Vincze Lóránt, a FUEN elnöke a szerdai kolozsvári eseményen. (Fotó: Mihály László)Fernand de Verrannes és Vincze Lóránt, a FUEN elnöke a szerdai kolozsvári eseményen. (Fotó: Mihály László)

Szabó Ödön szenátor az első panelen arra hívta fel a figyelmet, hogy a bölcsődékben nincs jogszabály arra vonatkozóan, hogy magyar nyelvűeket is foglalkoztassanak. Szó esett emellett az egyházi iskolákról, illetve csángó magyarokról &#8211. Utóbbi témában a Romániai Pedagógusok Szövetsége tartott beszámolót.

A második panelen a felsőoktatás kérdését járták körül. Ezen a panelen jelen voltak a KMDSZ, az MMDSZ, és azon felsőoktatási intézmények képviselői, amelyeken magyar nyelvű képzés folyik. A megbeszélés során a MOGYE kérdése került előtérbe, illetve az, hogy a BBTE esetében, minden híresztelés ellenére, továbbra sincs teljesen rendezve a kétnyelvűség kérdése, nincsenek kétnyelvű feliratok és személyzet, de ugyanígy a kétnyelvű ügyintézés és a honlapok esetében sem teljesültek a vállalások. Pozitívumként számoltak be arról ugyanakkor, hogy megalakultak külön magyar és román intézetek, illetve főtanszékek.

Beszámoltak gondjaikról a Sapientia és a PKE képviselői is, elmondták, nincs lehetőségük önállóan jelentkezni számos állami pályázatra és kutatásfinanszírozási projektre. Kitértek ugyanakkor az akkreditációkkal kapcsolatos problémákra is.

Ahol a beszámolók szerint lényegében béke van, és megoldottnak tekinthető a probléma, az a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem: van már önálló magyar és román kar, amelyek egymás ügyeit nem zavarják, és ahol nem lehet beszámolni román-magyar konfliktusról sem.

A harmadik panelben a RMOGYKE és az SZNT számolt be a MOGYE problémáiról. Azt is megemlítették többek között, hogy a katonai orvosi képzést Marosvásárhelyre fogják telepíteni, ami szintén gyengíti a magyar kar helyzetét. A MOGYE rektorhelyettese, Nagy Előd ismertette az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjával a történelmi előzményeket is, amelyek a mostani helyzethez vezettek.

A panelben Szabó Ödön szenátor külön felszólalt a törvénykerettel, valamint az infrastruktúrával kapcsolatos problémákról. Elmondta, meglátása szerint azokban a térsében működik jól a magyar nyelvű közoktatás, ahol a magyarok többségben vannak, azokban a térségekben viszont, ahol kisebbségben vannak, a kisebbségi oktatás magasabb költsége miatt, nagyon gyakran már nem kapják meg a szükséges támogatásokat, különös tekintettel az egyházi tulajdonban lévő épületekre.

Külön megemlítette a nagyváradi iskola fűtésének a korszerűsítése körüli problémákat, és az ennek érdekében megfogalmazott kérést, amelyet a nagyváradi tanács elutasított. Felvetette azt is, hogy számos probléma volt a magyar nyelvű tankönyvellátással, a helyzetet Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi katolikus gimnázium igazgatója részletesen is bemutatta.

Ferenc-Salamon Alpár, a pedagógus szövetség vezetője kifejtette, hogy túlságosan centralizált az oktatási rendszer, szót ejtett a történelemkönyvek nem megfelelő helyzetéről. A megbeszélésen Tamási Zsolt azt is felvetette, hogy a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyében a hatóságok nem formai hibát keresnek, hanem az egyház jogát kérdőjelezik meg, hogy az iskolát működtesse.

Hantz Péter kutató az EBESZ kisebbségi főbiztosának jelentéseire hívta fel az ENSZ szakértőjének a figyelmét. Magyarázatában, hogy miért nem megoldott a többnyelvűség helyzete egyes egyetemeken, arra is kitért, hogy az egyetemek 1989-re különböző elrománosítási fokozatokat értek el. A BBTE elrománosítása 1959-ben kezdődött, a MOGYE esetében ez az évszám 1962-re a művészeti egyetemnél 1976-ra tehető. “Radikális jobbulást 1989 óta sem tudtunk elérni. A művészeti egyetem megmaradt nagyon jó helyzetben, a MOGYE helyzete viszont katasztrofális, a BBTE helyzete pedig minimum ellentmondásos, mert az arculat távolról sem mondható nyelvi egyenrangúnak. A magyar nyelvű főtanszékek megalakulása azonban nagy lépés előre” – mondta Hantz.

Hantz Péter arról is beszélt, hogy a magyar kisebbség miért nem akar közös intézményeket. “Ha nincsenek kőbe vésve a magyar kisebbség jogai, akkor általában visszaélnek a gyengeségeinkkel és rengeteg energiánk megy el a hadakozással. Mi nem hadakozásra szeretnénk fordítani az energiánkat, hanem oktatásra és kutatásra” – mondta.

A főbiztos kifejtette, hogy jövő évtől kezdődően az ENSZ kiemelt figyelmet fog szentelni a nyelvi kisebbségek oktatási jogainak a védelmére. Elmondta, világszerte több regionális konferenciát fognak rendezni. Az európai ügyekkel foglalkozó konferencia Brüsszelben lesz 2019 májusában, majd ugyanazon év őszen egy globális konferenciát is szerveznek, ahol a mindaddig felgyűlt tapasztalatokat összegzik.

Az eseményen Hantz Péter a Bolyai Kezdeményező Bizottság által 2005-ben és 2006-ban szervezett két nemzetközi kisebbségi felsőoktatási konferencia összegzett tapasztalatait is felajánlotta a főbiztosnak.


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »