Jót tesz-e az üzletnek a két- vagy többnyelvűség?

Erre a kérdésre kereste a választ a Budapesti Corvinus Egyetem kutatócsoportja, egy szlovákiai és egy magyarországi civil szervezettel karöltve.

Dr. Letenyei László egyetemi docens és tanítványai érkeztek a párkányi könyvtárba, hogy bemutassák munkájukat, mely a szlovák-magyar határon átnyúló kétnyelvűséggel foglalkozó uniós pályázat kutatási eredményei alapján készült.

– mondta a projektmenedzser.

Ismertette a tanulmány definícióját, a kutatás menetét és a terepen végzett munkát, mely a gazdasági ágazaton belül mindkét országban a turizmusra összpontosult, ezen belül a megjelenő többnyelvűségre, mint gazdasági erőforrásra.

A kutatás során 25 településen 231 üzlethelyiség került felmérésre, melyből 77 kereskedelmi üzlet, 78 turisztikai szolgáltató szervezet volt. A felkeresett gazdasági szervezetek típusa ország és település szerint több kategóriába is besorolható volt. Felmérték a külső és belső terek nyelvhasználatát, majd a kétnyelvű táblák kihelyezését a kért területekre. A határ mindkét oldalán 50-50 kétnyelvű felirat és 20-20 kétnyelvű étlap került kihelyezésre. Ennek hatását kérdőíves vizsgálattal mértek fel, összesen 280 kérdőív kitöltésével.

A kérdőíves, résztvevő megfigyeléseken és szakértői interjúkon alapuló összegzés alapján a kétnyelvű táblák használata általános tetszésnek örvend a magyar és a szlovák területeken egyaránt és egyre többen tapasztalják a szolgáltatóegységük sikerét a többnyelvű használattal. A kiemelt turisztikai látnivalók, a vendéglátóhelyek, a szállodaipari tevékenységek, és a kiskereskedelmi egységek szektorában is egyre többen felismerik a többnyelvűség fontosságát.

Hírdetés

A kisebb vállalkozások és intézmények a saját, illetve a szűkebb környezetükre vonatkozóan értékelték a táblák kihelyezését. A nagyvállalkozásokat és az önkormányzati intézményeket a többnyelvű táblák megjelenése további változtatásokra, fejlesztésekre ösztönözte.

A projekt célja, hogy átjárhatóbb, élhetőbb legyen a határ és a térség mindkét fél számára, otthonosabban érezze magát a turista, a látogató, és könnyen, gyorsan eligazodjon a kétnyelvű feliratokkal a turizmus, a gasztronómia területein egyaránt. Mindezek mellett a projekt bemutatói ismertették, hogy a kutatásoknak volt három meglepő, váratlan tapasztalata.

Az egyik tapasztalat, hogy a szlovák-magyar kétnyelvűség de facto nincs jelen a térségben.

Másik nem várt tapasztalat az angol nyelvű feliratok kiugróan magas aránya volt: 25%-nyi angol feliratot észleltünk. „A magas arányt nemcsak a történelmi hagyományok nem indokolják, hiszen a térség nem volt brit gyarmat, sosem voltak jelentős kulturális kapcsolatok a közép-európai és angolszász országok között, hanem a térségbe látogató angol anyanyelvű idegenforgalom sem. Az angol nyelv térhódítását erősítette meg a résztvevő megfigyelés eredménye is. A valóságban azonban a kommunikáció nem tört szlovák vagy tört magyar nyelven folyt tovább, hanem többnyire tört angolsággal.”

A harmadik tapasztalat, amelyre nem voltak előre felkészülve, egy nonverbális kommunikációra utal: a pénzre. A két ország eltérő pénznemet használ, Magyarország a forintot, Szlovákia pedig az eurót. „A nyelven kívül a komfortérzetet az is javíthatja, hogy az én pénzem elfogadható, vagy nem is csak elfogadott, de étlapon, feliratban is megjelentett, egyenrangú pénz a helyi pénzzel. Az anyanyelv mintájára ezt a komfortérzést egy új fogalommal jelöltük: anyapénz. Anyapénz a pénznem, amelyben leginkább otthonosan tudok gondolkodni, érzem a számok értékét, azonnal meg tudom állapítani, hogy számomra mi drága és mi olcsó.

Erről egyelőre nem tudunk többet mondani: izgalmas kérdés, több további kutatható kérdést felvet.”

A kutatócsoport további partnereket, civil szervezeteket, egyesületeket keres a projekt folytatásához, a nyugati szlovák-magyar határsáv felméréséhez. A csoport munkatársai: dr. Letenyei László, Híres-László Kornélia és Horzsa Gergely. A kutatás eredményei megtalálhatóak a Budapesti Corvinus Egyetem honlapján.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »