Drasztikus mértékű a nyugati világ ételpazarlása. Az ételek harmada a szemétben végzi

Drasztikus mértékű a nyugati világ ételpazarlása. Az ételek harmada a szemétben végzi

Az ételek egyre gyakrabban a szemeteskuka alján végzik. Egy négyfős család szállodai tartózkodása alkalmával nagy mennyiségű ételadagot képes a tányérjára halmozni. Mindnyájuknak legalább kétféle köret, háromféle hús és kétféle saláta kerül a tányérjára. Miután távoznak, s a pincér elviszi a tányérjaikat, azokon biztosan marad egy adag érintetlen saláta, köret és húsadag.

Az ENSZ legújabb jelentéséből ismét kiderült, hogy az ételpazarlás a nyugati világ egyik legnagyobb problémája. Az ENSZ jelentése szerint évente több mint 1,3 milliárd tonna élelmiszer végzi a kukában, ami a világtermelés harmadát jelenti. Ennek a hatalmas mennyiségű kihajított ételnek csupán a negyede elég lenne arra, hogy 870 millió éhező embert jóllakasson a világban.

Az ételpazarlásban az amerikaiak vezetnek

Az étellel leginkább Észak-Amerikában és Európában pazarolnak. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint évente minden ember megközelítőleg 105 kilogramm szemetet hajít ki a kukába.

Az ételpazarlásban az első hely az USA-t illeti, itt ugyanis egy ember évente 760 kilogramm ételt tékozol el. A Natural Resources Defence Council szerint az amerikai éttermekben a vendégek átlagosan az ételük hatodrészét érintetlenül hagyják a tányérjukon. A többségük ezt a mennyiséget még csak nem is akarja elcsomagoltatni és hazavinni.

Európában évente az egy személyre eső ételpazarlás átlagosan 180 kilogramm. Ez a mennyiség 200 millió éhes szájat tudna megetetni.

Az európai országok közül leginkább Hollandia pazarol az ételekkel. Náluk évente az egy főre jutó kidobott étel átlagosan 540 kilogramm körül mozog. Az európai országok ételkidobását összehasonlító listán Szlovákia a lista végéről számítva a nyolcadik helyen végzett. A szlovákiaiak évente személyenként 100 kilogramm ételt pocsékolnak el.

Az étellel a szlovákiaiakkal szemben is sokkal spórolósabban bánnak a románok, szlovének, bolgárok és görögök, akik évente fejenként 70 kilogramm ételt dobnak a szemétbe.

Leggyakrabban a zöldség és a gyümölcs végzi a kukában

Az emberek leginkább a zöldségeket és a gyümölcsöket pazarolják el, melyeknek csaknem a felét (45 százalék) a szemetesbe dobják. A legtöbb esetben azok a deformált gyümölcsök és zöldségek végzik a kukában, amelyeket a boltok és a szupermarketek nem hajlandóak a polcaikra kitenni.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) szerint az emberek a hússal sem bánnak kesztyűs kézzel. A jelentés szerint a világ hústermelésének a 20 százaléka a szemetes kosárban végzi, míg a halaknak a nyolc százalékát hajítják vissza elpusztulva vagy sérülve az óceánokba és a tengerekbe.

Az EU lakosságának 53 százaléka azért dobja ki az ételt, mert nem jól értelmezi a „minimális tartósságra“ vonatkozó adatot, ugyanis az emberek az esetek többségében azt gondolják, hogy a minimális tartósságra vonatkozó időpont lejárta után az adott élelmiszer fogyasztása veszélyes. Az olyan tartós élelmiszerek, mint a liszt- és a tésztafélék minimális tartóssága azonban azt üzeni, hogy meddig tartja meg az élelmiszer a legjobb tulajdonságait, vagyis az ízét és a formáját. A dátum lejárta után az ezek az élelmiszerek nem válnak romlottá, és továbbra is fogyaszthatóak.

Leginkább a háztartások pazarolnak

Az európaiakkal és az amerikaiakkal ellentétben az étellel jelentősen spórolnak Délkelet-Ázsiában és a Fekete-Afrikában, ahol évente egy fő 8 kilogramm ételt hajít a szemétbe. Ez az összeg tizenháromszor kisebb annál, mint amennyi az összes kidobott élelmiszer átlagosan.

Az ételpazarlás során a legnagyobb bűnösök azonban nem a boltok és az éttermek, hanem a háztartások. Becslések szerint a háztartások szemetetésben a felhasználatlan élelmiszerek 53 százaléka végzi.

A szakemberek szerint az élelmiszerpazarlás megállításában csakis a mennyiség korlátozása segíthet.

„Teljesen mindegy, hogy mennyire ökologikus és fenntartott a mezőgazdaságunk. Amennyiben az élelmiszereket nem megesszük, hanem kidobjuk, akkor a mezőgazdaságunk nem fenntartott, a természeti források felhasználása szempontjából pedig még rosszabb a helyzet“ – mondta Dana Gunderová a Natural Resources Defence Counciltól.

Forrás: DenníkN/Körkép.sk

Nyitókép: Ecoholding


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »