„Mert ne legyen kétségünk, a kitelepítések mögött is lehet látni az idegen érdeket, a szovjet akaratot” – jelentette ki Potápi Árpád János, hozzátéve: Gustáv Husák korábbi csehszlovák elnök maga beszélt arról Dobos László felvidéki magyar írónak, hogy Sztálin biztatta fel 1945-ben arra, hogy „intézzék el a magyarokat, mondván, van elég vagon”.
archív
A történelem próbatételei során a magyar jellem legértékesebb kincse a nemzeti összetartozás lett – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Somorján, ahol beszédet mondott a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen pénteken.
A nemzetpolitikai államtitkár felidézte a magyarságot az elmúlt évszázadban ért megpróbáltatásokat, és rámutatott: a magyarság a 20. században az üldözöttség és védtelenség évtizedeit szenvedte el, ám „a drága áldozatok, az elveszett függetlenedési lehetőségek mind arra készítettek fel bennünket, hogy átvészeljük a nehézségeket”. Hozzáfűzte: olyan nehézségeket is, amelyeket Trianon okozott, és olyan nehézségeket is, amelyeket a kommunista indulatoktól fűtött ifjú nemzetállamok gőgje, haragja jelentett.
„Mert ne legyen kétségünk, a kitelepítések mögött is lehet látni az idegen érdeket, a szovjet akaratot” – jelentette ki Potápi Árpád János, hozzátéve: Gustáv Husák korábbi csehszlovák elnök maga beszélt arról Dobos László felvidéki magyar írónak, hogy Sztálin biztatta fel 1945-ben arra, hogy „intézzék el a magyarokat, mondván, van elég vagon”.
A nemzetpolitikai államtitkár kiemelte: ezek miatt a történések miatt a magyarság nem egyszerűen túlélő, hanem „megtanult nyerni ott, ahol mások már összeestek volna”, és győzedelmeskedni tud minden szenvedés és elnyomó hatalom ellenére.
Elmondta: április 12. a magyarság számára és különösen a felvidéki magyarság számára gyásznap, olyan, amely lehetőséget ad megemlékezni a már 1944-45-ben elmenekültekről, a Csehországba deportáltakról, a kivégzettekről, a jogfosztottakról és azokról, akiket a „lakosságcsere-egyezménynek csúfolt megegyezés” értelmében kitelepítettek a Felvidékről. Rávilágított: máig nem tudni pontosan, hogy hány embert érintett ez, tízezreket, akár a százezret is meghaladó népességről van szó.
„Ezek a próbatételek, igazságtalanságok azonban megedzették a felvidéki magyarságot és a magyar nemzetet is” – mutatott rá Potápi Árpád János. Hangsúlyozta: ezek a küzdelmek jellemformáló időket eredményeztek, s a magyar jellem legértékesebb kincse a nemzeti összetartozás lett.
Leszögezte: tisztelet és köszönet jár azoknak, akik ezekben a nehéz időszakokban ellenálltak a hatalom elnyomásának. Hozzáfűzte: bizonyos értelemben az idei év is próbatételek éve volt és lesz, az európai parlamenti választások megmutatják majd, hogy a felvidéki magyarság milyen módon visel felelősséget önmagáért, és mennyire van meg az összetartozás.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
