A Kúria Baka tanácsa megtagadta a jóvátételt a 2006 őszi rendőrterror egyik ikonikus áldozatától

A Kúria 2018. november 28-án hozott felülvizsgálati ítéletével elutasította a 2006 őszi rendőrterror egyik ikonikus áldozata, Dukán Dániel rendőrségi meghurcolása miatti kárigényét, dacára annak, hogy törvénytelen elítélését 2013-ban semmissé nyilvánították és a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény jóvátételt ír elő a rendőrségi kényszerintézkedések tekintetében is.

A bíróságok a Semmisségi törvény rehabilitációs hatását évekig blokkolták: a semmisségi kérelmeket Alaptörvény-ellenességre hivatkozással az Alkotmánybíróságra küldték és csak azután hoztak semmiségi döntéseket, hogy a törvény alkotmányosnak minősült. A Kúria mostani ítélete az ügyben eljárt alsófokú bíróságokkal egyezően a Semmisségi törvény jóvátételi következményeinek érvényesülését gátolja. A jogsértett és jogi képviselője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője alkotmányjogi panasszal fordulnak az Alkotmánybírósághoz.

2006. szeptember 20-án rendőri levadászás, verés, rúgás, embertelen körülmények között töltött 54 óra bűnügyi őrizet és 35 nap előzetes letartóztatás, megalázások, koncepciós per, majd első fokon 2,5 év letöltendő börtönre való törvénytelen elítélés volt a sorsa az akkor egyetemista Dukán Dánielnek. A drákói elsőfokú ítéletet az a dr. Vasvári Csaba hozta, akit mostanában a bírói függetlenség bajnokaként tüntet fel az ellenzéki sajtó.

Hiába került megsemmisítésre a koncepciós elítélése az általa ihletett Semmisségi törvény által 2013-ban, a Kúria dr. Baka András vezette tanácsa abszurd ítélete megtagadta tőle a tisztességes jóvátételt, amelyet pedig a Semmisségi törvény 6. §-a előír:” a semmisnek nyilvánított elítélésekhez vagy megállapításokhoz fűződő büntető vagy szabálysértési büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és azok további következményei államigazgatási jogkörben okozott károk”.

Ebből egyértelműen következik, hogy a megsemmisített ítéletet megelőző rendőrségi kényszerintézkedés jogellenes és kártérítési jogalap. E szerint úgy kell tekinteni, hogy a jogsértett semmilyen jogellenes tevékenységet nem végzett, a rendőri intézkedés minden eleme jogellenes volt. Kiürülne a Semmisségi törvény, ha nem fűződnének polgári jogi következmények a büntetőjogi semmisséghez.

Ezzel szemben a korábban már számos kétes törvényességű ítéletet hozó és sokak szerint a nemzeti oldal kárára elfogultnak tekinthető dr. Baka András tanácselnök bíró indokolásában azt fejtette ki, hogy az általuk kialakított bírósági gyakorlat szerint a Semmiségi törvény kártérítést előíró rendelkezései csak az elítélés utáni kényszerintézkedésekre terjednek ki. Ez az értelmezés önkényesen szűkítő és ellentmond a jogszabály tételes rendelkezésének, illetve a nyilvánvaló jogalkotói szándéknak.

Dukán Dániel a perben korábban sikertelenül kérte kizárni dr. Baka András bírót arra hivatkozással, hogy a korábban már előzetes letartóztatása ügyében hozott kúria ítélet alapján megállapítható “a tanács elnökének a 2006-os eseményekkel kapcsolatos álláspontja az akkori hatalom álláspontjával megegyezik”, továbbá ” az elfogultság a Budaházy ügyekben is nyomon követhető”.

Az őt megverő, megrúgó, elfogó és több mint kétnapos őrizetben tartó, károkozó rendőri szerv, a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen eredménytelen egyezségi kísérletet követően benyújtott 4,5 millió forint nem vagyoni kártérítésre irányuló keresetet a Fővárosi Törvényszék 2016-ban hozott első fokú ítéletével elutasította arra hivatkozással, hogy a rendőrség a szükségesség és arányosság követelményeit nem sértette meg.

A bíróság kizárólag a Dukán Dánielt megverő, az őt elfogó rendőrök vallomásának, jelentéseinek adott hitelt, annak ellenére, hogy más bizonyítékok (áldozattárs vallomása, fényképek stb.) ezeket cáfolták, illetve a 2006 őszi elítélések semmisségéről szóló törvény az akkori rendőri vallomásokhoz és jelentésekhez a valótlanság vélelmét fűzte. A Fővárosi Ítélőtábla 2017-ben jogerős ítélettel mindezt rendben találta (https://goo.gl/6B1rxe és https://goo.gl/ASejQR) és most a Kúria is.

Korábban külön per alapján Dukán Dániel jogerősen 2 millió forint összegű kártérítést harcolt ki (https://www.youtube.com/watch?v=a_BLBResQok) a törvénytelen elítélését megelőző előzetes letartóztatásának elrendelése miatt attól a Fővárosi Törvényszéktől, amely a rendőrséggel szembeni keresetét első fokon elutasította.

Idén tavasszal szintén a Kúria dr. Baka András vezette tanácsa utasította el Dukán Dánielnek az előzetes letartóztatást drasztikus körülmények között foganatosító büntetés-végrehajtási szervekkel szembeni kártérítési igényét elévülésre való képtelen hivatkozással.

A 2010-ban kétharmados többséget szerzett új kormány a 2006 őszi gyurcsányi rendőrterror áldozatainak elsöprő többségét tisztességes kártérítésben részesítette (idén ősszel a Kossuth téri tüntetők kaptak jóvátételt: https://goo.gl/c2bDZL), azonban Dukán Dániel és a 2006. október 23-én bántalmazott Fáber Károly ügyeiben a bíróságok eddig jogszabályt sértő módon meggátolták a jóvátételt.

Budapest, 2018. december 1.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

www.njsz.hu


Forrás:gaudinagytamas.hu
Tovább a cikkre »