A kerékpártúra a Kárpát-medencei szolidaritás jegyében

Pénteken útjára indul a 45. Honismereti Kerékpártúra. A jubileumi évad során Gömörország színes tájain kerekeznek a honismereti túrázók. A kerek évforduló kapcsán Köteles László, a Csemadok országos alelnöke, a honismereti túra szervezője mesélt a kezdetekről, a honismereti túra népszerűségéről, valamint a tervekről és a kerékpározás életérzéséről.  

A héten indult útjára a 45. Honismereti Kerékpártúra. Hogyan indult 45 évvel ezelőtt a kerékpártúra? 

A hetvenes években az akkori hatalom gyanakodva figyelte a szlovákiai magyar társadalom önálló szerveződéseit, ezért is tiltottak be, pontosabban nem engedélyeztek a magyar fiatalok által szervezett nagyon sikeres nyári táborozásokat, például a Nyári Ifjúsági találkozót. A prágai magyar diákklub, az Ady Endre Diákklub, AED Nyári Ifjúsági Találkozó megszervezési kérelmét 1975-ben jellemzően egy logikai bukfenccel, „politikai-higiéniai” indoklással utasították el. Ekkor született az ötlet, hogy a szigorú előírások kikerülésének legegyszerűbb módja, ha vándortábort szerveznek. Mivel a hetvenes évek legolcsóbb és leghozzáférhetőbb közlekedési eszköze a kerékpár volt, ezért ezt választották. S a táborhely-változtatások közötti útvonalon derült ki, hogy mennyi érdekességgel, értékes emberrel lehet találkozni, ismerkedni. Ekkor, tehát még 1975 nyarán merült fel, hogy talán ezt a találkozási formát érdemes folytatni.

Milyen célokkal valósultak meg az első kerékpártúrák?  A szemléletmód változott valamit az évtizedek alatt? 

A szülőföldünk apróbb és nagyobb értékei, érdekességei megismerésének, barátokkal és ismerősökkel való találkozásnak, új emberekkel való ismerkedésnek az igénye az elmúlt évtizedekben továbbra is megmaradt és vált hajtóerejévé a további, immár tudatosan megszervezett túráknak.

A túrára mindig is jellemzőek voltak a tábortüzek melletti nyílt, őszinte beszélgetések, véleménycserék. Jellemzően a valamikori kommunista titkosszolgálat is élénken érdeklődött az itt elhangzottak után. Sajátosan alakult, hogy „Szimat” néven ismert ügynökük saját maga figyelmeztetett bennünket, hogy az ő jelenlétében, ha lehet, kerüljük az érzékeny rendszerellenes témákat.

A négy és fél évtized alatt melyek voltak a főbb történelmi állomásai a túrának? Mely évadok, túrák voltak a legemlékezetesebbek, s miért? 

Minden rendezvénysorozat egyik legfontosabb fázisa annak megteremtése. Hálával tartozunk Merva Lászlónak, a prágai diákklub elnökének, aki megteremtette a Honismereti Kerékpártúrát. De hasonlóan az eddigi 44 évad szervezőinek, akik felvállalták a szervezés gondjait. Történelmileg az egyik legfontosabb időszak a kezdet volt, mikor szükség volt arra, hogy összerázódjon, összhangba kerüljön  a lehetőségek és elvárások keretein belül a szervezés és megvalósítás.

A 89-es változások után egyesek az akkori világmegváltó hangulatban, gondolván, hogy a demokrácia beköszöntével minden problémánk megoldódik, javasolták, hogy fejezzük be honjárásunk ezen módját. Erre javasoltam, hogy látogassuk meg kedvencem, a Szepesség magyar vonatkozású emlékeit.  Ekkor léptünk ki először az etnikai határok közül és a magyarok által már nem lakott történelmi szülőföldünkön felvállaltuk a magyar emlékek megismerésének, megmentésének és a köztudatba való visszahozásának szép feladatát. Rögtön az 1990-es túra során sikerült megmenteni az 1849-es branyiszkói csatában elesett magyar honvédek síremlékét, melyről a szlovák Korotnok községgel közösen gondoskodunk.

Minek alapján szervezik meg az útvonalat? 

Hírdetés

A jelenlegi kerékpártúra is egy honismereti gyöngyfüzér része, mellyel a történelmi Magyarország legnyugatibb határaitól, a Morva folyótól, Szakolca városából indulva járjuk be szakaszonként szülőföldünket. Az elmúlt öt évben bejártuk a Morva, Duna, Garam és Ipoly folyók mentét, a Hegyhátot, Csallóközt, Mátyusföldet, Zoboralját, történelmi bányavárosokat, nemzeti parkokat és tájvédelmi körzeteket. Találkoztunk a múltunk, kultúránk emlékeivel, de a jelenünk kiemelkedő közéleti szereplőivel is. Így a 88 éves Duba Gyula íróval, aki csak a velünk tartandó író-olvasó találkozóra utazott el szülőfalvába, Hontfüzesgyarmatra.

Az idei célállomás Gömörország. Mi mindent tekintenek meg a tíznapnyi kerékpározás alatt?  

Salgó, Somoskő, Fülek, Ajnácskő várai szegélyezik a túra első szakaszának útvonalát. Bejárjuk, pontosabban bebiciklizzük a Medvesalja falvait, a Gortva és a Sajó völgyét. A világörökség részét alkotó barlangokat, Domica, Gombaszög cseppkőbarlangját és a Szilicei jégbarlangot. Lokálpatrióta vezetőkkel felkeressük történelmi városainkat, Füleket, Rimaszombatot, Tornalját, Rozsnyót és falvaink sokaságát. A részletes program meglelhető a hkt.sk honlapunkon, valamint a Felvidék.ma eseménynaptárában.

Milyen hosszú utat tesznek meg az idei túra során? 

A jelenlegi kerékpártúra útvonalai tervezését befolyásolta az egyre jellemzőbb szélsőséges időjárás és ugyanígy a gömöri dombvidék változatossága. Így naponta 40-60 km-t teszünk meg több megállóval és olyan tempóban, hogy minden résztvevő bírja az iramot a leggyorsabbakkal.

Lehet még jelentkezni, csatlakozni a túrázókhoz? Hol és hogyan csatlakozhatnak a csapathoz? 

Az idei kerékpártúrához bárhol lehet csatlakozni. Szervezési okokból – étkezés, belépők, frissítők miatt kérjük az előzetes jelentkezést, de ettől függetlenül minden érdeklődőnek örülünk! A kisebb falvak legénykéire a mai napig jellemző, hogy úgy megtetszik nekik a kerékpártúra, hogy három-négy szomszédos falun keresztül is elkísérnek és részt vesznek rendezvényeinken.

Mi a jó kerékpártúrázó ismérve? Mi mindenre kell felkészülni az út során?

A jó kerékpározó ismérve, hogy üzemképes kerékpárral rendelkezik, melyet gyakran használ is. De minden javasolt és szükséges körülményt feltüntettünk a hkt.sk internetes oldalon.

A Honismereti Kerékpártúrára a felvidékiek mellett más területekről is érkeznek érdeklődők?

Hagyományosan Szlovákiából, Ausztriából és Magyarországról érkeznek az érdeklődők. De hasonlóan részt vesznek a kárpátaljai, csehországi, néha erdélyi, délvidéki érdeklődők, sőt, vannak szlovák résztvevőink is.

 A szervezők számára mit  jelent a negyvenöt évad? 

Négy évtized kerékpártúrái számomra, sokunk számára a szülőföldünk múltjának, jelenének, érdekességeinek és értékeinek, az ott élők megismerésének a legszebb formája! Csak javasolni tudnám a jelenlegi politikai és társadalmi életbe törekvő fiatal generáció számára, hogy szülőföldjét ne a legújabb gépkocsikon, hanem közvetlen formában ismerje és szeresse meg!


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »