Az utolsó magyar reneszánsz művész emléke

Az utolsó magyar reneszánsz művész emléke

„A nagyszebeni magyar kulturális fesztivál hidat teremt kultúrák és emberek, valamint a múlt és jövő között. Az Ars Hungarica a sokoldalú előadóművészet fesztiválja, amely november 10. és 16. között több mint 30 programot kínált a közönségnek” – közölte a tizenegyedik alkalommal rendezett programsorozat szervezője, a HÍD Egyesület.

bm1103_b_bBorsos Miklós (illusztráció: Szeben.ro)

Az Ars Hungarica, amely könyvbemutatókkal, kiállításmegnyitókkal, koncertekkel, színházi előadással, filmvetítéssel várta az érdeklődőket, a 110 évvel ezelőtt Nagyszebenben született Borsos Miklós Kossuth-, Munkácsy- és Magyar Örökség díjas, nemzetközileg ismert szobrászművész emléke előtt tisztelgett. Az 1990-ben elhunyt művész életét és munkásságát több rendezvény keretében mutatták be. A budapesti Borsos Miklós és Kéry Ilona Alapítvány, illetve a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány két kiállítást szervezett, amelyek december végéig megtekinthetők a Tanácstorony különböző termeiben.

Serfőző Levente, az Ars Hungarica főszervezője elmondta, a Borsos Miklós és Kéry Ilona Alapítvány vezetője, Bartunek Katalin Borsos Miklós alkotásaiból Budapestről hozta el az itt látható kiállítás anyagát. A művész szobrairól készült 15 darabból álló fotósorozatot, valamint 40 darab könyvillusztrációt, amely Borsos Miklós sokoldalú művészi munkásságának egyik fontos vetületébe nyújt betekintést, ugyanis grafikusként élete során mintegy 70 kötetet illusztrált tusrajzokkal, rézkarcokkal.

Szávoszt Katalin budapesti képzőművész méltatta Borsos Miklóst, mint mondta, a 20. század utolsó magyar reneszánsz művésze volt, hisz szinte minden képzőművészeti ágban jelentőset alkotott, zenével és irodalommal is foglalkozott, és művészoktatóként is meghatározó szerepet töltött be. Bemutatták a szobrász Visszanéztem félutamból című önéletrajza nagyszebeni vonatkozású részét román (Sibiu, dragostea mea), illetve angol (Looking Back Halfway in Life) nyelvre fordítva. Román felirattal vetítették a művészről 1984-ben készült dokumentumfilmet.

Borsos Miklós családja 1916-ban költözött Győrbe, a művész először festőként mutatkozott be, de az 1966-ban megrendezett Velencei Biennálén már szobraival és domborműveivel is képviselte Magyarországot. Leghíresebb köztéren álló alkotásai között szerepel a „0” kilométerkő a budapesti alagútnál, a Balatoni szél Balatonfüreden vagy a Szent István-szobor a pécsváradi várban. A film megjeleníti életének főbb állomásait, Nagyszebent, Győrt, Tihanyt, s beszél családájáról, művészetéről is Borsos Miklós.

A szervezők közölték, értékes, gazdag kiállításokkal töltötte be a HÍD Egyesület Nagyszeben különböző kiállító helyszíneit, így a Tanácstoronyban Borsos Miklós munkásságát megidéző tárlat, valamint a Borsos Miklós Gyermek-alkotótáborban készült rajzok tekinthetők meg, a polgármesteri hivatal turisztikai információs központjában Wágner Péter Utazások Dél-Erdélyben című krétarajzai díszítik a galériát. Zenei élményeket is kínált a fesztivál, a szervezők közlése szerint vegyes házasságban élők, valamint a magyar nyelvet egyáltalán nem ismerő, de a nagyszebeni magyar kulturális kínálatot kedvelők is szép számmal vettek részt a fesztiválon.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »