R I A SZ t ó

A rendvédelmi ágazat közalkalmazottai és kormánytisztviselői jogainak és kötelezettségeinek új szabályozása

Kézhez kaptuk a Belügyminisztériumtól a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslatról című előterjesztést. Eszerint a rendvédelmi közalkalmazottakra vonatkozó új törvényi szintű szabályozást a Hszt módosításával kívánják megvalósítani.

Bár véleményezést nem, de észrevételeket és javaslatokat vártak tőlünk, így megküldtük, függetlenül attól, hogy – a már megszokott módon – a két hétvégi nappal együtt összesen három napot kaptunk rá.

Hangzatos szavakat olvastunk az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt célok közt, mint kiegyensúlyozott szabályozás, érdemi illetményemelés, hosszú távon biztosított, stabil, kiszámítható szabályozás és illetményrendszer, rugalmas foglalkoztatási keret.

Álláspontunk szerint viszont rendkívül súlyosan és hátrányosan befolyásolja a közalkalmazottakat, ezért tiltakoztunk ellene, és ajánljuk a hivatásos állomány figyelmébe is azzal, hogy az ördög nem alszik!

A 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint az előterjesztés nem nyilvános, így azt nem, de a benyújtott véleményezésünket természetesen megosztjuk veletek.

Mindenek előtt felhívtuk a figyelmet az előterjesztés hiányosságaira:

Nincs róla szó, hogy milyen létszám-leépítéssel kalkulálnak. Amennyiben üres státuszok is megszűnnének, azoknak is van egy tervezett bértömege.

Az előterjesztésből nem derül ki, hogy a tervezett kiadás mellett a státuszok megszüntetésével milyen bártömeg szabadul fel. Egyáltalán azt sem tartalmazza a tervezet, hogy az előterjesztésben közölt létszámok a tervezett leépítés utáni várható státusz számot jelentik, vagy a jelenlegi állapotot tükrözik.

A költségvetési hatások számításánál a jelenlegi közalkalmazotti és kormánytisztviselői létszámból kiindulva a munkavállalói jogviszonyba kerülőkkel (Kjt. „A” és „B” fizetési osztályba tartozók) csökkentett létszám bértömegét alapul véve, 30%-os átlagos béremelést biztosító bértömeggel számoltunk.

 Tehát tisztázandó az előterjesztésben, megfontolandó, hogy abban szerepeljen:

Hírdetés

Mennyi a jelenlegi létszám az 1.2.4. pont szerinti bontásban?Mennyi lesz a létszám a létszámleépítéseket követően?Az előterjesztés szerint a tervezet megtárgyalásába bevonásra kerültek a szakszervezetek (állítólag), akkor az előterjesztés miért nem szól szinte semmilyen konkrétumot a létszám (státuszok) számának csökkenéséről?Hogyan lehet úgy egyeztetést szerepeltetni az előterjesztésben, ha maga az előterjesztés egy szót nem szól arról, hogy hány státuszt terveznek megszüntetni és annak mekkora a bérfedezete?Miért nem szerepel az előterjesztésben – ha volt egyeztetés a létszámcsökkentésről – hogy az egyeztetésben részt vevő szakszervezeteknek mi volt az álláspontja a tervezett létszámleépítésekről?Miért nem foglalkozik a tervezet azzal, hogy az egészségügyben dolgozók, a szakgimnáziumok pedagógusok jelenlegi szakmai leterheltsége milyen mértékben változik? A munkaterheik várható növekedése nyilván bekövetkezik a megszüntetett státuszokra figyelemmel.Mit jelent a bártömeg „átlagos” növekedése tartalmában? Kiknek fog ettől nagyobb arányban nőni, és kiknek fog elmaradni az átlagos növekedéstől a bérnövekedésük? Javallott, hogy az egyébként is alacsony bérszínvonalú, a végeken dolgozó beosztottak bértömege nőjön az átlag feletti mértékben, és erre a törvénytervezet előterjesztőjének jogi garanciát jelentő megoldásokat kellene szerepeltetnie a törvényjavaslatban.Az „átlagilletmény” mellett a garantált bérminimum összegét mindenképpen a 30%-os bértömegnövekedéstől nagyobb mértékben kellene szavatolni a törvénytervezetnek.A Hszt. szerinti teljesítményértékelés hibáiból nem okul az előterjesztés készítője, várható, hogy a fluktuációt növelő és a lojalitást csökkentő lesz a teljesítményértékelés rendszere, ha azt a „Hszt.-ből kívánja átvenni” a szakmai előterjesztő. Mérhető, egzakt számokon, továbbá ügyfél-elégedettségi mérőmódszereken kellene alapulni a teljesítményértékelés rendszerének és ezen objektív szempontokhoz a vezetői teljesítményértékelésnek igazodnia kellene. Tehát ha a mérőszámok jók, az ügyfél-elégedettség is jó, akkor a vezetői értékelés nem lehet rossz, vagy átlagos, fejlesztésre szorul kitételű, mert akkor az egy szubjektív értékelés lesz amiből nem zárható ki a beosztott vezető közötti viszony, az elfogultság és a hátrány/előny okozás alaptalan jellege sem.

 

A Hszt módosítás törvénytervezetével kapcsolatos észrevételeink a következők voltak:

Jogalkalmazási nehézségeket okozhat, továbbá sok esetben méltatlan, megalázó helyzetet fog okozni a törvény jelen formában történő jogtechnikai megoldás-tervezete.

A Hszt. címében is benne foglaltatik, hogy a hivatásos állományban lévő személyek szolgálati törvénye. Ehhez képest a XXVIII/A. Fejezet egyik tervezett §-a szerint majdhogynem egy az egyben a rendvédelmi „közalkalmazottak” kötelezettségéül határozza meg a hivatásos állományba tartozók speciális kötelezettségeit. Az előterjesztésnek e vonatkozásban tartalmaznia kellene azt, hogy a szakszervezetek miként vélekednek erről a „jogtechnikai” megoldásról, figyelemmel arra is, hogy az egészségügyi, fizikai vagy mentális okból alkalmatlanná váló hivatásosakból sok esetben lesz majd közalkalmazott. Az ilyen közalkalmazott azonban lényegében továbbra is a hivatásos állományra vonatkozó speciális kötelezettségek alá tartozó munkavállaló lesz, csak éppen nem Hszt. szerinti javadalmazást, hanem közalkalmazotti javadalmazást fog kapni, mindamellett, hogy minden egyéb kötelezettsége azonos lesz a hivatásos állományba tartozókéval.Nem értünk egyet a rendvédelmi közalkalmazottak egyes alapjogainak tervezett előterjesztői elképzelésével. Aránytalan és indokolatlan a munkaidőn kívüli tartózkodási hely bejelentési kötelezettség, hiszen a közalkalmazott magánélete szabadideje korlátozása egyenértékű lesz a hivatásos állomány alapjogi korlátozásával és ezt semmilyen szakmai indok nem támasztja alá. A rendelkezés bevezetése alkalmas egyébként több más alapjog korlátozására is, hiszen például egy pedagógus demonstráción való részvétel szabadidőben ellehetetlenülését eredményezi egy ilyen kötelezettség nevesítése.Indokolatlan és aránytalan alapjog-korlátozásnak minősíthető, ha egy közalkalmazott tervezett szabadságával a munkáltató rendelkezik.Szintén indokolatlannak és aránytalannak tartjuk, hogy magánszemélyként, munkaidőn kívül akár egy közösségi portálon tett nyilatkozat korlátozhatóságát teremtik a hivatásos állományba tartozókéval azonos módon. Egy egészségügyben, oktatásban dolgozó közalkalmazotti státuszú munkavállaló szólásszabadságának ilyen mértékű korlátozása szakmailag nem lehet indokolt.Álláspontunk szerint nem összeférhetetlen és a munkaköri kötelezettségekkel összeegyeztethető egy önkormányzati képviselői, egy nemzetiségi önkormányzati képviselői, vagy társadalmi munkában vállalt alpolgármesteri képviselői mandátum. Megfontolandónak tartjuk, hogy ezen tisztségek mellett a rendvédelmi közalkalmazotti státus is gyakorolható legyen, amelynek részletszabályai megalkotására miniszteri felhatalmazás alapján volna célszerű sort keríteni (mikor összeegyeztethető, mikor gyakorolható a társadalmi megbízatás, stb.) Az ilyen jellegű vállalást a másodállás engedélyezésére vonatkozó fő szabályok mentén célszerű szabályozni azzal, hogy megválasztás esetén ez a fajta „másodállás” a munkáltató által nem tiltható meg, legfeljebb érdekütközés esetén, amennyiben az a munkaköri feladatokat veszélyezteti, a dolgozó választhat, hogy melyiket végzi tovább.A rendvédelmi alkalmazottak tulajdonjogi korlátozásainak bevezetése aránytalan és indokolatlan előterjesztői elképzelés. Mi indokolja, hogy szakgimnáziumi pedagógus ne tartson magánál készpénzt, saját tulajdonú telekommunikációs eszközt? Vagy egy egészségügyi dolgozó? Vagy egy tűzoltósági közalkalmazott? A sort lehetne folytatni. Amennyiben a közalkalmazott nem hivatásos állományba tartozó személyeknek meghatározott munkát végez jellemzően, az ilyen mértékű tulajdonjogi korlátozó rendelkezések bevezetési szándéka nem indokolt, illetve állománycsoportonként kellene meghatározni a végzett munka jellegét figyelembe véve..Álláspontunk szerint fentiekre is figyelemmel a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell az adott közalkalmazottra vonatkozó alapjogi korlátozásokat is ezért javasoljuk, hogy egy további pontként: „a Hszt. IV. fejezetéből a következő alapjogai korlátozottak: …..”Próbaidő alatti indokolás nélküli felmondás mellett (főszabály) – amennyiben a felmondás valamilyen kifogásolható életvitel témakörébe tartozó körülmény – a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével az egyeztethető össze, ha ennek a kifogásolt körülménynek (ténynek) a jellegét és ismérveit a munkáltató a próbaidő alatt elbocsátott dolgozónak a tudomására hozza a jogviszonyt megszüntető határozatban, tehát ez esetben javasoljuk, hogy legyen indokolási kötelezettsége a munkáltatónak.A szervezeti egység „átnevezése” több esetben átszervezést is jelent. Átszervezés esetén lehet, hogy a dolgozó munkaköre nem változik, de maga a szervezeti egység (az átnevezésre és egyéb szervezeti egységek létrejöttére is figyelemmel) átalakul, máshová tagozódik az addigiaktól eltérően. Problémák adódhatnak a gyakorlatban, ha átszervezés történik, ugyanakkor a dolgozó kinevezési okmányát is értelemszerűen át kell írni (egy új kinevezési okmány készül el, amit el kell fogadnia a dolgozónak). Amennyiben nem fogadja el egy függő, jogvitát jelentő helyzet alakulhat ki. A dolgozó ragaszkodik az átszervezésre figyelemmel ahhoz, hogy az ő kinevezése módosult (nem csupán az elnevezés ténye, hanem maga a kinevezési okmány is módosul) és így nem köteles azt elfogadni. Ezt a helyzetet célszerű volna elkerülni és a tervezetet akként módosítani.Ugyancsak aggályos előterjesztői elképzelések a munkakör, feladatkör-változással történő módosítása, továbbá a munkavégzés helyének a település területén belüli megváltozása, amik tipikusan olyan helyzetek, amelyek a kinevezési okmány módosításának minősülnek. Alapelv, hogy a szerződés módosítására csak mindkét félé beleegyezése esetén kerülhet sor. Amennyiben a munkakör, feladatkör-változást (értsd: munkáltató egyoldalú módosítási törekvése) a munkáltató egyoldalúan módosíthatja, az ezt az alapelvet, a felek egyenlőségét, a szerződések mindkét fél általi beleegyezését hagyja figyelmen kívül. Példának okáért a rendvédelmi közalkalmazott – sok esetben egészségügyi okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válás miatt lett/lesz azzá – elfogadja, hogy irodai munkát végez közalkalmazottként. Ezt követően – amennyiben a tervezet így kerül elfogadásra – a munkáltató egyoldalúan más munkára rendelheti, és ehhez nem kell a munkavállaló beleegyezése az előterjesztés szerint. Ez elfogadhatatlan előterjesztői elképzelés.Vannak értelmetlen rendelkezések, hiszen értelmezhetetlen egyik bekezdés rendelkezése a megelőző tervezett rendelkezésének a tükrében. A megelőző bekezdésben ugyanis település területén belüli megfogalmazás szerepel. Nincs ma Magyarországon olyan település amelyen belül a munkavégzés helyének a megváltoztatása révén az új munkavégzési helyre utazás ideje a 3 illetve 2 órát meghaladná, kivéve talán a fővárost. Ugyanakkor kerületenként van állományilletékes parancsnok, így egy személyben nem is dönthet más kerületbe átrendelésről. Átgondolásra javasoljuk ezt a tervezet-szövegrészt is, hiszen ez a jelenlegi tervezet szinte korlátlan egyoldalú módosítási lehetőséget teremt a munkáltató javára, amelynek a gyakorlati kivitelezése rendkívül nagymértékű és prognosztizálható módon nagyszámú egyéni, munkavállalói jogsérelmet eredményezne a jövőben, és amely nyilván alapvető, évszázados munkavállalói jogot sért (egyoldalú módosítás lehetősége a munkáltatónak).A meghatározott aránytalan sérelem fogalmi meghatározása tág kereteket ad a jogalkalmazó munkáltatónak, jogvitára adhat okot a jövőben, hiszen amit a munkavállaló aránytalannak érez, azt a munkáltató nem érzi majd aránytalannak. Panasz, bíróság, pereskedés. Természetesen a közigazgatási bíráskodás bevezetése prognosztizálja azt is, hogy a munkavállaló ezekben az esetekben keresheti az igazát a bíróságon, csak éppen nem fogja azt megtalálni. Erre figyelemmel is elfogadhatatlan a munkáltató egyoldalú módosítási lehetőségének a bevezetése. Javasoljuk felülvizsgálni a tervezet ezen előterjesztői elképzelését.Kirendelés intézménye. Aggályos, mert nem kizárt, hogy ez az eszköz számos munkáltatói visszaélés táptalaja lehet. Gyakorlatilag a nemkívánatos munkavállalóktól megszabadulás intézményesített, pénzbe nem kerülő jogszerűsített eszközeként is funkcionálhat, azaz vissza is élhet vele a munkáltató. „Olyan helyzetbe hozzuk, hogy magától menjen el és még pénzünkbe sem kerül”. Ezt tükrözi a jogszabályhely és a munkáját egyébként jó szinten elvégző, de egyéb okból a munkáltatóval annak rendszerével nem kompatibilis munkavállalóktól megszabadulás eszköze is lehet. Nem elfogadható, hogy nem felmentéssel kell megszüntetni a jogviszonyt, hanem lemondásnak kell tekinteni, ha a dolgozó nem fogadja el, hogy 2 évre egy másik közigazgatási szervhez kirendelik. Ez még a hivatásos állományú személyek átrendeléssel kapcsolatos szabályozásnál is szigorúbb az időtartamát és az el nem fogadás következményeit is tekintve. Várható, hogy valóban lemondás lesz ezekben az esetekben a jogviszony vége, viszont méltatlan, hogy a tervezet előterjesztői ilyen jogszerűnek látszó, de valójában az ellehetetlenítés eszközeként alkalmazott „kirendelés” intézményét „találták ki” arra, hogy a nemkívánatos munkavállalóktól úgy szabaduljanak meg, hogy még a felmentés esetén járó juttatásokat se kelljen megfizetni a „nemkívánatos” munkavállalóknak. Elfogadhatatlan.Átirányított/átrendelt munkavállaló az eredeti illetményére lesz jogosult. Javasoljuk, hogy az átirányított/átrendelt munkavállaló – amennyiben magasabb díjazású beosztás munkáját látja el a tervezett időben (évente 1 illetve 2 hónap) – az lényegében a megbízás szerinti munkavégzés klasszikus esete. Amennyiben ezen „megbízás” alapján a dolgozó az eredeti illetményét kapná az előterjesztők tervezett szándéka szerint, az olyan alapjogi normát sért, amelyre különböző ILO egyezményekben a Magyar Állam is kötelezettségeket vállalt. Egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Nem kivétel ez alól, ha a munkát a dolgozó évente egy vagy akár két hónapig is végzi, részére olyan mértékű díjat (bért) kell fizetni, mint a hasonló munkát végző, de abban a beosztásban lévő munkavállaló. Javasoljuk felülvizsgálni az előterjesztői elképzelést.Fentiekben már jeleztük, hogy az önkormányzati képviselői, a nemzetiségi/kisebbségi önkormányzati képviselőségi, illetve a társadalmi munkában vállalt alpolgármesteri ténykedés álláspontunk szerint nem összeférhetetlen a rendvédelmi közalkalmazotti munkavégzés jellegével, sőt egymást erősítő lehet a két pozíció egymás mellett, párhuzamosan történő ellátása. Elfogadása esetén a bekezdés megfelelő kiegészítése indokoltKimaradt az előterjesztői tervezetből, hogy ruhapénz és természetbeni juttatás is járjon a rendvédelmi alkalmazottnak. Álláspontunk szerint mindkettő juttatásra joggal tarthat igényt az ilyen státuszba tartozó munkavállaló, érthetetlen, hogy a Hszt. vonatkozó §-ai megfelelő alkalmazásának lehetősége – azaz hogy jár ruhapénz is és cafeteria is a rendvédelmi közalkalmazottnak – kimaradt a tervezetből.Törvényi szinten célszerű szabályozni a fegyelmi eljárás és fegyelmi büntetés elleni jogorvoslati lehetőséget is, amely a tervezetből hiányzik. A miniszter által megalkotandó részletszabályok helyett a törvényben célszerű a szankciókkal és magával az eljárással szembeni jogorvoslati lehetőségeket is szabályozni.

A beküldött – fenti – véleményezést még kiegészítettük a következőkkel is:

A tisztjelölt fegyelmi és kártérítési felelőssége: a tisztjelölt vétkes kötelezettségszegése esetére meghatározott 10-50%-os ösztöndíj csökkentés eltúlzott, 10-30%-os reálisabb lenne.

A munkakör, feladatkör-változással történő egyoldalú módosítása: Érdemes lenne korlátozni az egyoldalú munkakör módosítás kereteit, hogy feladatkörrel történő egyoldalú munkakör módosítás a munkáltató részéről ne eredményezhessen más munkakörben foglalkoztatást, mint a kinevezéskor felajánlott és elfogadott. Az egyoldalú módosítás lehetősége addig álljon a munkáltató rendelkezésére, amíg az az eredeti munkakör lényeges módosítását, vagy a más munkakörben való foglalkoztatást nem eredményezi.

Garanciális rendelkezés lenne a munkavállaló részére és az esetleges jogviták eldöntését is könnyítené, ha a munkáltató köteles lenne a felmentés indokait írásba foglalni.

Egyes tervezett rendelkezés lehetőséget ad a munkavállaló terhére történő egyoldalú illetményváltoztatásra és ellentétes az Mt. 16. § (2) bekezdésével, miszerint  kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható vagy azonnali hatállyal felmondható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. A módosítással érintett munkavállaló számára aránytalanul sérelmes, hogy a jelen törvénymódosítás által a munkáltató jogosult lesz esetében a korábban vállalt illetményt a beleegyezése, és az Mt-ben felsorolt feltételek teljesülésének bizonyítása nélkül módosítani, arról nem is beszélve, hogy a szabályzás így indokolatlanul megkülönbözteti az érintett munkavállalókat, más a törvénymódosítás hatálya alá nem tartozó munkavállalóktól. Nem vitatva azt, hogy a munkáltatónak joga van a munkavállaló teljesítménye alapján a munkavállaló illetményét megváltoztatni, ésszerűbbnek és átláthatóbbnak tartjuk azt a megoldást, amikor az alapilletmény és a teljesítményjuttatás elkülönül. Tekintve, hogy a teljesítményértékelés rendszere egyébként is problematikus és sok esetben bírósági jogvitára is alapot ad, a teljesítmény értékelése a sávos illetmény-rendszerrel további problémákat vethet fel.

Szintén garanciális jelentőségű lenne a munkavállaló számára, ha olyan rendelkezéssel egészülne ki az érintett jogszabályhely, hogy a munkavállaló akkor is jogosult a céljuttatásra, vagy annak arányos részére, ha cél megvalósulása rajta kívül álló, vagy a munkáltató tevékenységére visszavezethető okból marad el.

Az előterjesztés alapján a Kormány ülése a mai nap várható, ahol is kiderül támogatják, illetve elfogadják-e a tervezetben foglaltakat, és mint törvényjavaslatot az Országgyűléshez benyújtják.

Nos, valószínűleg nem fogunk meglepődni…

 


Forrás:tmrsz.hu
Tovább a cikkre »