Szabó Tibor felvidékiként onnan jött, ahol a reformátusság és a magyarság egyet jelent

Szabó Tibor felvidékiként onnan jött, ahol a reformátusság és a magyarság egyet jelent

A külhoni magyarságért, valamint Martonvásár fejlesztése érdekében végzett elhivatott településvezetői tevékenysége elismeréseként kapta Szabó Tibor a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét március 15. alkalmából. Felvidéki származásúként hosszú ideig volt a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, majd a Fejér vármegyei Martonvásár polgármestere. A Magyarországi Református Egyház honlapja a reformatus.hu a napokban közölt vele egy bővebb interjút. Az alábbiakban ebből szemezgetünk.

Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere 1959-ben született, gyermekkorát ősei felvidéki református falujában, Barsbaracskán töltötte. Középiskolai tanulmányait még Révkomáromban és Selmecbányán végezte, de a diplomát már az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg geofizika–meteorológia szakon. 1988-ban kapott magyar állampolgárságot. Az Antall-kormány alatt lett főosztályvezető a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH), 1998-tól, a polgári kormány idején elnöke a HTMH-nak. 2010-től városvezető Martonvásáron.

A magyarországi egyetemi évei kapcsán kifejtette: óriási volt a kontraszt a hetvenes évek végi Gustav Husák-féle csehszlovákiai merev konszolidáció és a kádári gulyáskommunizmus között, sokkal szabadabb volt a világ Magyarországon.

Azért itt is volt, ami jócskán illegális tevékenységnek számított.

A kommunista titkosszolgálatok megneszelték ezt, így nem maradhatott a tanszéken ösztöndíjjal, hirtelen behívót kapott a csehszlovák hadseregtől. A nyugatnémet–csehszlovák határsávba vitték sorkatonának, egy büntető jellegű gyalogos zászlóaljhoz.

Sorkatonai élményei hatására Szabó Tibor eldöntötte, mindenáron Magyarországra települ. A késő Kádár-korban több évig – 1988-ig – hontalan volt, majd a rendszerváltásig az Országos Meteorológiai Szolgálatnál dolgozott.

„Ekkor már szerveztük a rendszerváltó mozgalmat, az MDF-et, választott új lakóhelyemen, Martonvásáron” – eleveníti fel az akkori időket. 1990-től, vagyis az első szabadon választott Országgyűléstől és az Antall-kormánytól kezdve alapjában megváltozott a helyzete: a Miniszterelnöki Hivatalban, majd a megalakuló Határon Túli Magyarok Hivatalában a felvidéki főosztály vezetője lett, e feladat mellé időlegesen megkapta a kárpátaljai főosztályt is.

Hírdetés

Választ kértünk a nagy idők tanújától, a korabeli szakpolitikustól arra is: kihasználta-e a magyar középjobb kül- és kisebbségpolitika a lehetőségeket az elszakított területek magyarsága helyzetének a megerősítésére?

„Holott sokkal nyitottabb volt a nemzetközi közösség a magyarok lakta területek autonómiatörekvése és nyelvhasználata kérdésében. Csak egy példa azokból az időkből: mi tagja voltunk A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját is kibocsátó Európa Tanácsnak, Csehszlovákia még nem. Magyarország a tagságuk támogatásáért cserébe követelhette volna a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezését, a bocsánatkérést, a nyelvi jogok garanciáit, de ezektől a döntő pillanatban eltekintett” – húzta alá.

Itt kerül szó még egyszer Duray Miklós (1945–2022) kisebbségpolitikusról, íróról, egyetemi tanárról. Szabó Tibor, aki baráti viszonyban volt vele, úgy emlékszik vissza rá,

A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökévé 1998-ban, az első Orbán-kormány idején nevezték ki Szabó Tibort. Ebből a korszakból azért hálás Istennek, mert 2001. június 19-én a magyar Országgyűlés elfogadta A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt, az úgynevezett státusztörvényt, amely kibővítette a szomszédos országokban élő magyaroknak nyújtott támogatásokat, kedvezményeket – a határon átívelő nemzetegyesítés jegyében. Ekkoriban jött létre a magyar–magyar kapcsolatokat legfelsőbb szinten szavatoló, a kinti magyar szervezetekkel rendszeresen egyeztető Magyar Állandó Értekezlet is.

Szabó Tibor 2010-ben a helyi politikára váltott. Ebben azóta is roppant sikeres. Három ciklus óta Martonvásár polgármestere. A polgármester református hitét a budahegyvidéki gyülekezetben gyakorolja. „A reformátusságom kulturális hozadékként, tradícióként, identitásképző elemként volt jelen hajdan, de ahogy növekszik az életkorom, egyre többet jelent számomra Isten, egyre nagyobb szükségem van a jézusi értelemben vett mustármagnyi hitre” – vallja Szabó Tibor.

Hogy mi a szolgálati területe? 2006 óta a Svábhegyen található Protestáns Felsőoktatási Szakkollégium mögötti Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány kuratóriumi elnöke. Itt az anyaországi és határainkon túli magyar, nyolcvan százalékban református egyetemisták jó minőségű ellátást, szakmai képzést kapnak, a közeljövő keresztyén értelmiségi elitjévé formálódhatnak.

A teljes interjú ITT olvasható. 

(Joó István, refomatus.hu/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »