A NATO 100 milliárd eurós pénzügyi keretet hozhat létre az ukrán hadsereg támogatására – jelentette be Volidimir Zelenszkij ukrán elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján hétfőn. A felvetés nem újkeletű, korábban Stoltenberg már belengette a témát. A keret ki nem mondott, de elég egyértelmű lényege az, hogy a NATO így akarná tovább pénzelni a háború folytatását abban az esetben, ha az USA-ban novemberben Donald Trumpot választják meg.
fogalmazott Zelenszkij, aki rögtön hozzátette is tette, hogy szerinte (természetesen) a nyugati szövetségesek képesek ezt a pénzt összedobni Ukrajnának, de azt azért hozzátette, hogy ez a keret a meglévő kétoldalú egyezmények formájában küldött fegyverszállításokat csak kiegészítheti, nem helyettesíthet.
Magyarul, Zelenszkij azt követeli (a kifejezés nem túlzás), hogy a NATO 100 milliárdos támogatásán túl folytatódjanak a kétoldalú országközi szerződések alapján küldött fegyverszállítások is.
Még mielőtt kitérnénk a bejelentés politikai és geopolitikai következményeire, érdemes idézni magát Jens Stoltenberget is, aki szerint
„Közösen kell feltartóztatnunk az orosz támadást. A fegyverszállítások gyorsasága szó szerint a frontvonal [ukrán] stabilizációját jelenti”
mondta, majd arra panaszkodott, hogy a nyugati országok nem azt a mennyiségű és minőségű fegyvert adták át Ukrajnának, ami Ukrajna Oroszország feletti győzelméhez szükséges.
„Ukrajna már hónapok óta nyomás alatt áll, kénytelen volt beosztani a munícióját. (…) De még mindig nem késő ahhoz, hogy Ukrajna győzelmet arasson”
fogalmazott.
Stoltenberg NATO-főtitkárként már jócskán túlhordta saját hivatalát. Rendes választási idejét tavaly kitöltötte, csak azért maradhatott pozícióban, mert a NATO-tagállamok nem tudtak megállapodni az utódja kérdését illetően. A hüvelykujjszabály az, hogy a főtitkár európai, de a konkrét jelölt kiválasztásában az USA-é a döntő szó – tekintettel arra, hogy a szövetség pénzben kifejezett erejéből háromnegyedrész esik rá.
Stoltenberg tehát a jelenlegi amerikai külpolitika folytatásáért harcol, és korábbi megjegyzéseivel a republikánus elnökjelölttel, Donald Trumppal is szembe került.
Ami azonban sokkal fontosabb, hogy eddig hivatalosan a NATO nem vett részt Ukrajna támogatásában. A fegyverek kétoldalú országközi szerződések keretében kerültek Kijevhez, és a NATO folyamatosan távol tartotta magát a közvetett beavatkozástól is. Bár ez csak formai különbség volt, a háborús eszkaláció elkerülésének egy fontos politikai része volt.
Azonban, ha tényleg megvalósulna a NATO-keretből való finanszírozás, az azt jelentené, hogy a szövetség már közvetlenül ott áll Ukrajna mögött, hivatalosan és letagadhatatlan módon, ami rá fog erősíteni az oroszok saját narratívájára, miszerint a Nyugattal és a NATO-val harcolnak Ukrajnában.
Ez pedig súlyos eszkalációs kockázatot jelent, legalább akkorát, mint a nyugati katonák Ukrajnába küldésének belengetése.
A mai bejelentésre csak pár nappal azt követően került sor, hogy Stoltenberg Annalena Baerbock német külügyminiszterrel tárgyalt, és a titkos találkáról kiszivárgott információk szerint Ukrajna és Kijev támogatása volt a téma. Nem kizárt, hogy Stoltenberg a balliberális Baerbockon keresztül próbálja kieszközölni Németország pénzügyi támogatását az ügyhöz, mivel mégiscsak Európa legnagyobb gazdaságáról és (névleg legalábbis) legnagyobb hatalmáról van szó.
Baerbock igazi progresszív külügyminiszterként eddig hibátlanul követte az amerikai külpolitikai érdekeket, így nem véletlen, hogy Stoltenberg vele, és nem a jóval mérsékeltebb Olaf Scholz (szocdem) kancellárral ült erről tárgyalni. Scholz kormánykoalícióra rendkívül népszerűtlen és permanens válságban van, ami miatt nem feltétlenül tudja Scholz megakadályozni egy ilyen 100 milliárdos keret létrehozását – ahogy ahhoz sem volt ereje, hogy még csírájában elfojtsa Emmanuel Macron „katonákat Ukrajnába” narratíváját.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
