Pósa Lajos rajongója volt Bródy Sándor, sőt Hermann Ottó Nobel-díjra akarta jelölni

Pósa Lajos rajongója volt Bródy Sándor, sőt Hermann Ottó Nobel-díjra akarta jelölni

Ma van Pósa Lajos (1850-1914) költő, meseíró, dalszerző születésnapja. Szegény sorsú tanárembernek indult – miközben szegedi évei alatt kezdetben melankolikus hangulatú verseket írt szerelemről, csalódásokról. Utóbb egykori iskolatársa, Mikszáth Kálmán ösztönzésére érdeklődése fokozatosan a gyermekköltészet felé fordult. A legkisebbeket akarta tanítani becsületre, hazaszeretetre, a természet szépségének szeretetére, a szép versek élvezetére.

Ma van Pósa Lajos (1850-1914) költő, meseíró, dalszerző születésnapja. Szegény sorsú tanárembernek indult – miközben szegedi évei alatt kezdetben melankolikus hangulatú verseket írt szerelemről, csalódásokról. Utóbb egykori iskolatársa, Mikszáth Kálmán ösztönzésére érdeklődése fokozatosan a gyermekköltészet felé fordult. A legkisebbeket akarta tanítani becsületre, hazaszeretetre, a természet szépségének szeretetére, a szép versek élvezetére.

Benedek Elekkel együtt indította útjára az első irodalmi értékű gyermeklapot, Az Én Újságom-at. Hazafias költeményeinek lelkesítő hatására határozták el és kötelezték magukat a gyorok-ménesi szőlőbirtokosok (Arad megye), hogy minden évben Lajos napján megtisztelik egy hordó ménesi borral.1892-ben a Petőfi Társaság tagjának választotta.

Életében ötven kötet gyermekverse jelent meg, egyéb, felnőtteknek szóló versei közül sok százat zenésítettek meg (a legtöbbet Dankó Pista és Blaha Lujza cimbalmosa, Lányi Géza) sőt néhányat közülük még Bartók Béla is.

Pósa Lajos Szegeden barátkozott össze Dankó Pistával, a népszerű dal- és nótaszerző cigányprímással. Ő zenésítette meg egyebek között a Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány, a Szőke kislány, csitt, csitt, csitt, az Eltörött a hegedűm és más nótákat.
Közvetlenül Dankó Pista halála után, 1903 áprilisában mozgalom indult, hogy a híres nótaköltő alakját szoborban örökítsék meg.

Hírdetés

Pósa Lajos, hű barátja állt e mozgalom élére, így készült el a szegedi Stefánián az emlékmű.
A város szülötte a századforduló legnépszerűbb nótaszerzője volt. A lírai szépségű, romantikus szobrot 1912-ben Margó Ede készítette, aki a nótakirály iránti tisztelete jeléül nem kért tiszteletdíjat munkájáért.

A nemzeti körökben népszerű Pósa Lajost más irodalmi társaságokban nem kedvelték igazán. A történelem sajnálatos fordulatai közrejátszottak abban, hogy Gárdonyi Géza Pósa Lajosról szóló patetikus jóslata („Nevel ma, nevel holnap s nevel a századok során, ameddig csak a magyar szó él a földtekén.”) lassan elfelejtődött.

Pósa is Szabolcska Mihály sorsára jutott: sokan vannak olyanok, akik nevét csupán Karinthy Frigyes paródiája révén ismerik, ha ismerik egyáltalán. Az ,Így írtok ti’ című művében, melynek első kiadása még Pósa Lajos életében jelent meg, Karinthy kifigurázta Pósa műveinek azon vonásait, melyek a nemzetellenes köröket leginkább zavarják: a hazafias beállítottságot.

Baráti köre rajongással beszélt Pósáról – közéjük tartozott Bródy Sándor is! –, Herman Ottó pedig egyenesen irodalmi Nobel-díjra akarja jelöltetni 1910-ben. Talán kevesen tudják, hogy az ő műve többek közt az Én Istenem, jó Istenem, lecsukódik már a szemem kezdetű esti ima is. Emlékezzünk Pósa Lajosra a Pósa Lajosra egy versével:

Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info


Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »