Nem bonthatja fel a Mahir Cityposterrel kötött szerződést a főváros

Nem bonthatja fel a Mahir Cityposterrel kötött szerződést a főváros

Újabb elsőfokú ítélet született, miután a Kúria részben megismételtette a felmondás törvénytelenségét kimondó eljárást. Az újabb ítélet szerint is jogellenesen próbált meg kihátrálni Budapest fideszes vezetése a Simicska Lajos reklámcégével kötött megállapodásból. Az üzletember vállalkozása még 2006-ban szerződött 25 évre a fővárossal, 761 hirdetőoszlop üzemeltetésére. A fideszes vezetés azután döntött az oszlopok eltávolításáról, hogy Simicska Lajos három éve összeveszett a miniszterelnökkel.

A peres felek 2006. szeptember 28-án kötöttek szerződést utcabútorok telepítésére, üzemeltetésére és reklámcélú hasznosítására. A szerződést az alperes 2015. október 22-én kelt jognyilatkozatával felmondta.

A felperes 2015 novemberében nyújtott be keresetet a bíróságra az önkormányzattal szemben. A bíróság 2016 januárjában ideiglenes intézkedésként eltiltotta az önkormányzatot a felperesi cég által a szerződés alapján kihelyezett, valamennyi utcabutor bontásától és az eredeti állapot helyreállításától. Emellett kötelezte az alperest, hogy biztosítson zavartalan jogosultságot az utcabútorok elhelyezésére szolgáló terület használatára, az azokhoz kapcsolodó reklámhordozók telepítésére, üzemeltetésére, hasznosítására és karbantartására. A Fővárosi Törvényszék 2016. szeptember 15-én kihirdetett elsőfokú ítéletével megállapította, hogy a 2015. október 22-én kelt, a felek között fennálló szerződésre vonatkozó felmondó nyilatkozat hatálytalan. A szerződés érvénytelenségére vonatkozó alperesi viszontkereseti kérelmet a bíróság elutasította.

A Debreceni Ítélőtábla 2017. február 28-án helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, majd a Kúria felülvizsgálati eljárás során részben megismételni rendelte az eljárást. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban több tárgyalási napot tartott, amelyek során a Kúria iránymutatásának figyelembevételével vizsgálta a felek által előadottakat.

A felperes arra hivatkozott, hogy az önkormányzatot sem jogszabály, sem pedig szerződés alapján nem illette meg rendkívüli felmondási jog, ezért a szerződést megszüntető felmondással nem élhetett volna. Előadta, hogy a felek részére a vitás kérdések tárgyalás útján történő rendezése szerződési előírás volt. Hivatkozott arra is, hogy joggal való visszaélés, ha valaki az azonnali hatályú felmondási jogot a felmondási ok észlelése után több évvel szeretné érvényesíteni. Az alperes 2011-ben és 2013-ban is tartott átfogó ellenőrzést, amelynek során nem talált semmilyen hiányosságot és a felek előzetesen egyeztettek a légszenyezettséget mérő, valamint a wi-fi-s oszlopok kihelyezéséről, illetve annak részleteiről. Az alperes kérte a felperes elutasítását. Hivatkozott arra, hogy őt az azonnali hatályú felmondás joga a szerződés alapján megillette. Az önkormányzat a perben előadott, majd módosított és kiegészített felmondási okok között hivatkozott arra, hogy a felperes több száz oszlopot tulajdonosi hozzájárulás nélkül helyezett ki, több esetben tapasztalt karbantartási hiányosságokat is, a légszennyezést mérő oszlopok is a hozzájárulásától eltérő helyre kerültek, a hirdetőoszlopok egy része hiányzott, az internetes terminált tartalmazó oszlopok helyett a felperes wi-fi-s oszlopokat telepített és a wi-fi kapcsolat lassú volt, több oszlop esetében pedig nem is működött. Felmondási okként jelölte meg továbbá azt is, hogy fontos közérdekből szüksége van az adott közterületekre.

A bíróságnak vizsgálnia kellett, hogy az alperesnek szerződés vagy jogszabály alapján joga volt-e felmondani a szerződést. A Kúria iránymutatásának figyelembevételével a bíróság megállapította, hogy az önkormányzatot jogszabály alapján megillette a rendkívüli felmondás joga. Azonban a bíróság az alperesi felmondási okok közül csak azokat vizsgálta érdemben, amelyről az alperes közvetlenül a felmondást megelőzően szerzett tudomást, vagy kellett tudomást szereznie, illetve amelyre előzetesen felhívta a felperes figyelmét, és amelyet a felmondó nyilatkozatában is felmondási okként megjelölt. Ezeknek a vizsgálata alapján a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes által közölt, illetve a perben figyelembe vehető felmondási okok megalapozatlanok. A Fővárosi Törvényszék az ítéletében megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme megalapozott és az alperes 2015. október 22-én kelt, a felek között 2006. szeptember 28-án létrejött szerződést felmondó nyilatkozata nem szüntette meg a felek közötti szerződést – olvasható a Fővárosi Törvényszék közleményében.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »