Háborognak az érdekképviseletek, mert egy vészhelyzeti szabályt állandósítana a kormány

Háborognak az érdekképviseletek, mert egy vészhelyzeti szabályt állandósítana a kormány

Egy új törvénytervezet szerint a nemzetgazdasági érdeket szolgáló beruházásoknál 24 hónapos munkaidőkeret is elrendelhető lenne. Az érdekképviseletek szerint ez több hetes, megállás nélküli munkavégzést, és ki nem fizetett túlórákat jelentene.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádiónak kifejtette: kollektív szerződés hiányában egy cég 6 hónapos munkaidőkeretet alkalmazhat, az említett rendelkezéssel ez azonban

kitolódhat akár 24 hónapra is, vagyis a túlóráért járó plusz díjazás kifizetésével két évig is várhat a vállalat.

Ráadásul, miután a munkaidőkeretnek két év időszakában kell átlagosan a heti 40 órának megfelelnie, a munkáltató megteheti, hogy például jelenleg munkavégzés nélkül fizeti az alkalmazottnak az alapbért, és később, amikor a megrendelésállomány indokolttá teszi, akár tíz órát is dolgoztathatja, a két órának

a túlmunkadíját azonban nem fizeti ki,

miután két év átlagában meglesz a heti 40 óra, vagyis a napi 8 órás foglalkoztatás – tette hozzá Kordás László.

A javaslat nemzetgazdasági érdekre hivatkozik, az érdekképviseleti vezető szerint ez azonban nincs definiálva. Nem lehet tudni, milyen szempontok alapján lehet azt mondani egy vállalkozásra, hogy annak működése nemzetgazdasági érdek.

Kordás László egy másik aggályának is hangot adva arra is emlékeztetett, a jogrendben van egy hierarchia, hogy mely szabályok írhatnak felül másokat. Ennek a csúcsán az Alaptörvény foglal helyet, és ebből származik egy sor törvény, majd a kormány- és miniszteri rendeletek. Ugyanakkor például egy miniszteri rendelettel nem lehet felülírni egy törvényi szabályozást – magyarázta.

Hírdetés

Ilyen módon nem lehet felmentést adni egy vállalatnak a törvények alkalmazása alól, legalábbis egy jogállamban ez nem szokott előfordulni

– fogalmazott.

A szakszervezeti szövetség elnöke szerint a kollektív szerződés mindenképp védelemet nyújthat a munkavállalónak, hogy ne élhessenek vissza azokkal a jogaikkal a munkáltatók, amelyeket most a felhatalmazási törvény kapcsán kaptak. Az igazi problémát ugyanakkor abban látja, hogy a mostani rendelkezéssel az említett 24 hónapos munkaidőkeret már

nemcsak a vészhelyzet idejére szólna, hanem az általános jogrend részét képezné

a jövőben. „Vészidőben el lehet fogadni egy ilyen megállapodást, ha mindkét fél belemegy, de állandósult jelleggel semmiképpen sem” – fogalmazott.

És bár a versenyszféra konzultációs fóruma hetente ülésezik, egyetlen alkalommal sem említette a kormányzati oldal képviselője, hogy van ilyen szándék – tette hozzá Kordás László, hozzátéve: szakszervezeti kollégáival közös nyilatkozatban fogják kérni a kormányzatot, hogy vonja vissza, a képviselőket pedig, hogy ne szavazzák meg a szóban forgó módosítást.

Ez a változtatási terv az érdekképviselet szerint ráadásul

egy 2003-as uniós irányelvet is megsért,

amely értelmében a munkaidőkeret, valamint az elszámolási idő nem lehet több 12 hónapnál együttesen. Ezért a munkaügyi biztos, illetve az Európai Bizottság közbenjárását is kérni fogják. Amennyiben pedig lehetőség nyílna rá, a demonstrációtól sem riadnának vissza – tette hozzá a MASZSZ-elnök.

Az InfoRádió tájékoztatást kért az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól is. Amint megérkezik a válaszuk, azt is közzétesszük.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »