Forrong az egyetemi szféra a tandíjmentes helyek drasztikus lefaragása miatt

Forrong az egyetemi szféra a tandíjmentes helyek drasztikus lefaragása miatt

Japán sztrájk megszervezését fontolgatja a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem vezetősége amiatt, hogy az oktatási minisztérium több százzal csökkenti a tandíjmentes helyek számát ősztől. A rektorhelyettesek szerint ez az egész országra negatívan fog hatni.
Felháborítónak és az ország nemzetközi megítélése szempontjából rendkívül károsnak tartják a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettesei, hogy az oktatási minisztérium a 2018/2019-es tanévben jelentősen csökkenti a tandíjmentes, államilag támogatott helyek számát az ország legnagyobb felsőoktatási intézményeiben.

Soós Anna, a BBTE Magyar Tagozatának vezetője, Daniel David kutatásért, versenyképességért és a tudományos publikációkért, valamint Dan Lazăr pénzügyekért felelős rektorhelyettes a témában pénteken tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta:

a legvérlázítóbb az, hogy a szaktárca semmiféle alapos tanulmányt, felmérést nem mutatott be, amely alapján meghozta a drasztikus döntést.

„Ez a rendszert sújtó kór komoly tünete. Nem véleményekre van szükségünk, hanem részletes feltérképezésre, adatokon alapuló indoklásra” – magyarázta Daniel David. Soós Anna elmondta: a kolozsvári felsőoktatási intézményben alapképzésen 29, a magiszteri szakokon 200, a doktori képzésben pedig 48 tandíjmentes helyet vont meg a minisztérium,

ez évi több mint 8 millió lejes veszteséget okoz az ország egyik legnagyobb egyetemének.

Arról egyelőre nem döntöttek, hogy pontosan mely karokon lesznek lefaragások, de a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes szerint az intézkedés elsősorban a humánszakokat fogja érinteni, a román mellett pedig a magyar és a többi kisebbségi tagozatra is kihat. A BBTE szenátusa hétfő reggel ülésezik, a megbeszélésen egyebek mellett szó esik a Daniel David által kilátásba helyezett japán sztrájk megszervezéséről.

A sajtótájékoztatón Dan Lazăr úgy fogalmazott: a rendszerváltás óta ez az egyetemi szféra elleni legsúlyosabb támadás az oktatási minisztérium részéről. A pénzügyi rektorhelyettes rámutatott: a minisztérium olyan hiányosságok miatt okolja az egyetemeket, amelyek megoldása éppen az ő feladata lenne. A szaktárca ugyanis a felsőoktatási intézmények részéről érkező bírálatokra reagálva többek között azzal magyarázkodott, hogy ezeken az egyemeken a felsőoktatási minőségbiztosítással foglalkozó országos hatóság (ARACIS) által kiszabott normákhoz képest kevesebb pedagógus dolgozik.

– jegyezte meg Dan Lazăr.

A minisztérium azt is felhozta, hogy a humánszakokon rendszerint nem telnek be a meghirdetett helyek, álláspontjuk szerint pedig az egyetemek kínálatát pontosabban kellene igazítani a munkaerőpiaci elvárásokhoz. A pénzügyi rektorhelyettes úgy fogalmazott: ez a gondolatmenet teljességgel hibás, és

Soós Anna ezzel kapcsolatban megjegyezte: 2012 óta, amióta rektorhelyettesként tevékenykedik, egyetlen karon sem maradtak üresen tandíjmentes helyek, illetve nem volt szükség hasonló lefaragásokra, sőt évről évre több hely jóváhagyását kérik a minisztériumtól.

Daniel David arra is felhívta a figyelmet: a minisztérium megfeledkezik arról, hogy egy ilyen döntéssel a nagynevű romániai egyetemek kimaradhatnak az európai körforgásból. Rámutatott: Európa-szerte egyre inkább az a tendencia, hogy a felsőoktatási intézmények hálózatot alkotnak, ezzel pedig lehetőséget biztosítanak az átjárásra a hallgatóknak.

A rektorhelyettes hangsúlyozta: ez nemcsak a diákok és az egyetemek, hanem az egész ország szempontjából fontos lehetőség. Hozzátette: nemzetközi partnereik máris aggódva érdeklődnek arról, hogy mi történik a romániai felsőoktatási rendszerben. „A szaktárca a helyek csökkentésével a versenyképességet támadja, holott ez a felsőoktatási képzés egyik legfontosabb célja” – magyarázta David.

A minisztériumi döntéssel szembeni felháborodásának Marilen Gabriel Pirtea, a Temesvári Nyugati Tudományegyetem rektora is hangot adott, mint közleményében fogalmaz:

A temesvári felsőoktatási intézmény alapképzésen 10, a mesteri szakokon 32, a doktori képzésben pedig 3 helyet veszít. A rektor kifogásolta, hogy mindeközben olyan egyetemeken emelték az államilag támogatott helyek számát, ahol a doktori képzést idő előtt abbahagyók aránya eléri a 75 százalékot, miközben az általa vezetett intézményben ez 32 százalék. „Alapos tanulmányok nélkül vajon nem egyszerű erőforráspazarlás történik?” – fogalmazott Pirtea.

A Bukaresti Egyetem vezetősége eközben arra készül, hogy

jogi eszközökkel járnak utána, milyen kritériumok alapján döntött a szaktárca egyes felsőoktatási intézmények „megbüntetéséről”.

A Mircea Dumitru rektor és a szenátus elnöke, Marian Preda által aláírt közleményben élesen bírálják Valentin Popa oktatási minisztert, Viorica Dăncilă miniszterelnököt és Liviu Dragnea képviselőházi elnököt, akik

az egyetem vezetői szerint pártérdekből, illetve gyűlöletből és bosszúvágyból eszközöltek drasztikus lefaragásokat az ország legrégebbi és legrangosabb egyetemein, „a maradékot pedig nagylelkűen szétosztották középkori földbirtokosaik között”.

A minisztérium intézkedése nyolc intézményt érint: a BBTE, a temesvári és a Bukaresti Egyetem mellett helyeket vontak meg a bukaresti Közgazdasági Akadémiától, a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetemtől, a bukaresti Közigazgatási és Politikatudományi Egyetemtől, a bukaresti Mihai Viteazul Nemzeti Hírszerzési Akadémiától (amelyen első éven megfelezik a helyek számát), valamint a brassói Henri Coandă légierő-kiképző akadémiától.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »