A német kormány 5 százalékos gazdasági visszaesésre számít

A német kormány 5 százalékos gazdasági visszaesésre számít

Németország hazai összterméke (GDP) 5 százalékkal csökkenhet az idén a szövetségi kormány formálódó pótköltségvetési javaslata szerint, amely a koronavírus-járvány miatt készül – írta a Bild am Sonntag című vasárnapi német lap.

A tervek szerint a kormány felhagy az államháztartás 2015-ben – 1969 óta először – elért és azóta megőrzött egyensúlyának fenntartására törekvő költségvetési politikával, és minden erővel az Európai Unió legnagyobb gazdaságának stabilizálására összpontosít.

A szövetségi költségvetés tavaly még 19,2 milliárd eurós többlettel zárt. Az idén várhatóan 156,3 milliárdos hiány keletkezik. Ez “nagy összeg, de biztosítja a lehetőségeket, amelyekre most szükségünk van” – mondta Olaf Scholz pénzügyminiszter a Bild am Sonntagnak.

A válságkezelő intézkedésekhez a törvényhozásnak fel kell függesztenie az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabályt, amely előírja, hogy a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát.

A pénzügyminisztériumban készülő javaslathoz csatolt számítások szerint nagyjából 20 évig tart majd a válság miatt keletkező államadósság visszafizetése.

A kormány igyekszik valamennyi gazdasági ágazatnak és minden társadalmi rétegnek segítséget nyújtani. A minisztériumok soha nem tapasztalt gyorsasággal és sorozatban készítik a jogszabálytervezeteket, amelyek rekordidő alatt  mennek át a törvényhozáson. Az első, március közepén megtett válságkezelő intézkedésről, a kieső bér egy részének állami támogatásból finanszírozott pótlására épülő rövidített munkaidő intézményének kiterjesztéséről például 24 óra alatt döntött a kormány, és a javaslatot 72 óra alatt, pártpolitikai oldalakat átívelő egyetértésben fogadta el a törvényhozás két kamarája. 

Hírdetés

Az első becslések szerint legalább egymillió munkavállalót állítanak át rövidített munkaidőre, kieső bérük pótlása pedig nagyjából 10 milliárd euróba kerülhet.

A kétezernél több munkavállalót foglalkoztató és 320 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező nagyvállalatok támogatására egy külön válságkezelő alapot hoznak létre, amely 600 milliárd eurót képes megmozgatni. Az úgynevezett gazdasági stabilizációs alap (WSF) révén az állam nemcsak hitelekkel és hitelekre vállalt garanciával segíti majd a cégeket, hanem mintegy 100 milliárd euró értékben tulajdonrészt is szerezhet cégekben, vagyis a koronavírus-járvány részleges államosításokhoz is vezethet Németországban.

Támogatják a kisebb vállalkozásokat is, egyebek mellett azzal, hogy szélesítik az adófizetés halasztásának lehetőségét.

A munkavállalókat célzó támogatások között szerepel az állásukat elvesztőknek járó támogatások szabályozásának lazítása. A tervek szerint a munkanélküli és szociális juttatás leggyakoribb formája, az úgynevezett hartz IV segély megállapításánál átmenetileg nem vizsgálják a támogatandók vagyoni helyzetét, és azt sem, hogy mekkora ingatlanban laknak.

A lakhatással kapcsolatban is terveznek átmeneti rendelkezéseket, amelyek azért igen fontosak, mert a németek nagyjából 60 százaléka bérelt lakásban él.

A kormány által hétfőn, a törvényhozásban pedig szerdán elfogadandó javaslat szerint áprilistól szeptemberig nem lehet felmondani lakásbérlőknek lakbérhátralék miatt. A jogszabálycsomagban a magánszemélyek banki hiteleinek törlesztésével kapcsolatban is szerepelnek átmeneti könnyítések. A részleteket a hétfői kormányülés után ismertetik.

A német GDP tavaly még 0,6 százalékkal nőtt. A szövetségi kormány a koronavírus-járvány előtti utolsó prognózisában 1 százalékos növekedést jelzett előre 2020-ra.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »