Viszonylag új fogalma a magyar büntetőeljárásnak az az előkészítő ülés, ahol minden eldőlhet, de semminek sem muszáj még eldőlni. Ez a nulladik tárgyalási nap, ahol ritkán ugyan, de még emberölési ügyben is születhet jogerős ítélet tárgyalás nélkül.
Az új büntetőeljárási törvény előtt is voltak előkészítő ülések a bíróságon, hosszabb ügyhöz rendszerint hosszabb, rövidebbhez rövidebb előkészítés dukált. De 2018 nyara előtt ezek jobbára technikai részletekről szóltak: beszéltek az időközben beérkezett indítványokról, vádlotti beadványokról, mielőtt belevágtak az ügy érdemi részébe. Ma már az előkészítő ülésen gyakori, hogy ítélet születik a vádlott jóváhagyásával, a beismerésre egyszerre nagyobb lett a hajlandóság.
Ehhez az kell, hogy a vádlott és védője teljes mértékben elfogadja az ügyész által készített vádiratot, méghozzá a minősítéssel együtt. Magyarán nem mondhatja tárgyalás megtartása nélkül mondjuk azt, amit V. R. L. mondott a most Győrben tartott drogperben: „mindent beismerek bírónő, de nem tudtam, amit a vád állít, hogy akinek eladtam a kábítószert, az fiatalkorú.”
Ahhoz tehát, hogy előkészítő ülésen az ügy véget is érjen, teljes beismerésben kell lennie, le kell mondania a tárgyalásról és meg kell győzni a bíróságot, hogy érti a vádat is, a helyzetet is és saját elhatározása szerint cselekszik.
Az esetek többségében ezekre az esetekre az ügyészség mértékes indítvánnyal is készül – ami nem kötelező. A vádlottnak viszont jobb, ha van, mert akkor azt is tudja, mekkora büntetéssel számolhat, ha belemegy az alkuba. Az indítvány ugyanis köti a bírót: ha mindenki lemond a tárgyalásról, az indítványozott büntetésnél több nem járhat. Ha viszont mégis átcsúszik tárgyalásba a per – amint azt a klán ügyénél is láthattuk szerdán -, akkor a mértékes indítvány is a múlté: már lehet több is, lehet kevesebb is a börtönév.
Sokan élnek a jogi lehetőséggel, s úgy tudjuk, felvetődött, hogy a bíróságoknak érdemes átgondolni a létszámgazdálkodás kérdését, mivel legelsősorban az alsóbb bírósági szinteken hozott az intézmény jelentős csökkentést. Érthető: ott, ahol kisebb a tét. S nem a törvényszékeken, ahol élet elleni és a nagy vagyon elleni bűnperek folynak, s drágábban mérik a büntetést. De emberölésnél is hoztak már olyan ítéletet az elmúlt években, amibe a vádlott előre beleegyezett, mindegyik fél elfogadta, nem volt szükség szaporítani a tárgyalási napok számát.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
