Romániában eltűnne az önálló községek 85 százaléka, a városok csaknem felét községgé kellene visszaminősíteni, az úgynevezett „municípiumok” (megyei jogú városok) egyharmada pedig elveszítené kiemelt státusát, ha gyakorlatba ültetnék a kereskedelmi és iparkamara (CCIR) által kezdeményezett közigazgatási átszervezést – közölte hétfőn a Digi24.ro hírportál.
A gazdasági érdekképviselet múlt héten közzétett felhívásában a költségvetési hiány és a bürokrácia csökkentése érdekében javasolta, hogy csökkentsék a romániai megyék számát a jelenlegi 41-ről 15-re, a közigazgatási átszervezés során pedig a városok meghatározásánál legyen feltétel a legalább tízezer, a községeknél pedig a legalább ötezer lakos.
A Digi24 szerint 38 olyan város van Romániában, amely a községekkel szemben támasztott elvárásnak sem felel meg, vagyis kevesebb mint ötezer lakosuk van, közéjük tartozik a Hargita megyei Tusnádfürdő és Borszék, valamint a Maros megyei Erdőszentgyörgy is. Másfelől 45 olyan községe van Romániának – főleg a nagyvárosok szomszédságában és a Bukarestet körülvevő Ilfov megyében – amelyeknek több mint tízezer lakosa van.
A Digi24 rámutatott, hogy Románia 102 municípiuma közül 36 ma már nem teljesíti azt a törvényes előírást, amely szerint ezen közigazgatási rang megszerzéséhez az illető városnak legalább 25 ezer lakosának kell lennie.
Lengyelország a vajdaságok számát 47-ről 16-ra csökkentette, és a 38 millió lakoságú országban 900 ezer alkalmazottat fizetnek közpénzekből, míg nálunk 20 millió lakosra 1,3 millió közalkalmazott jut”
– mutatott rá a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva Mihai Dabaran, a CCIR elnöke. Hozzátette: az elképzelésnél az igazságszolgáltatásban meghonosított régiósítást, a 15 létező táblabíróságot vették alapul, de a megyék száma akár kisebb is lehet, csak ne nevezzék át őket, mert az alkotmány „megyékről” beszél.
A közigazgatás karcsúsítása harmadára csökkentené az állam működési költségeit – állította a kamra elnöke.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
