Az Aargau Cantonal Archaeology szervezet régészei egy római amfiteátrum felfedezését jelentették be a svájci Aargau kanton Kaiseraugst városában, amely korábban Augusta Raurica római városa volt. Ez a Rajna folyó legrégebbi, ismert római területének a helyszíne, ami ma fontos régészeti lelőhely az országban.
Az Augusta Rauricát vagy más néven Colonia Augusta Rauracorum-ot Lucius Munatius Plancus alapította időszámításunk előtt 44 körül, egy helyi gall törzs, a rauraci-k szomszédságában – írja az Origo.
Utóbbi a Felső-Rajna vidékén, a mai Bázel város környékén lakott a vaskor és a római időszakban.
Időszámításunk szerint 2. században a város virágzó kereskedelmi központtá fejlődött, amelynek mintegy 20 ezer lakosa volt.
A most felfedezett amfiteátrumot a Kaiseraugst-i rajnai Basel Rowing Club új csónakházának építése során találták meg, amely során a szakemberek egy mintegy 50 méter hosszú és 40 méter széles ovális falgyűrűt tártak fel a Kaiseraugst erődtől, a Castrum Rauracense-től nyugatra. Az ásatások során az amfiteátrum-komplexumtól délre egy nagy kaput is felfedeztek, amelyet két oldalbejárat szegélyezett, de itt rejtőztek egy másik bejárat maradványai is az aréna nyugati oldalán, amely nagy méretű homokkőtömbökből készült.
Az aréna belső falait vakolatokkal burkolták be, ahol a nézők fából készült lelátókon ültek, amit a faoszlop lyukak lenyomata is bizonyít.
A régészek szerint nagyon valószínű, hogy innen nézhette az elit a gladiátorjátékokat és állatok vadászatát.
A kutatók úgy gondolják, hogy az amfiteátrum az időszámításunk szerint a 4. század környékén, a késő ókorból származik, és a Vindonissa (Windisch) után a második amfiteátrum Aargau kantonban, miközben a harmadik ilyen emlékmű, amelyet Augusta Rauricában találtak.
Az emlékmű kiemeli a Castrum Rauracense jelentőségét a Krisztus utáni 4. században
– jelentették ki az aargaui kantoni régészek a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Az erőd fontos katonai funkciójú település volt a római határon, de egyben közigazgatási központ is.
Az ásatások során a szakemberek megállapították, hogy a várost a Rajna folyótól délre fekvő magas fennsíkon alapították.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
