Washingtonban a 75. NATO-csúcstalálkozó

Washingtonban a 75. NATO-csúcstalálkozó

Az esemény végén Joe Biden, amerikai elnök a NATO ősszel leköszönő főtitkárának átadta az Elnöki Szabadság Érdemrendet, az Egyesült Államok legmagasabb rangú polgári kitüntetését.

nato.int

A NATO alapításának 75. évfordulós megemlékezésével hivatalosan is megkezdődött a védelmi szövetség csúcstalálkozója Washingtonban.

Hírdetés

A 32 tagország állam- és kormányfői, valamint a NATO-főtitkára helyi idő szerint kedden kora este a Mellon Auditoriumban gyűlt össze, ahol 1949 júliusában aláírták az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organization – NATO) alapító okmányát, az Észak-atlanti Szerződést.
   
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ünnepségen rámutatott, hogy a NATO nemcsak a legsikeresebb és legerősebb, de egyben a történelem leghosszabb ideje fennálló szövetsége is, ami szándékolt választások és nehéz döntések eredménye.
   
A jelen időszakról szólva kifejtette, hogy nincsenek költségmentes lehetőségek Oroszországgal a szomszédban, valamint nincsenek kockázatmentes eshetőségek egy háború idején. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a legnagyobb költsége és kockázata annak lenne, ha Oroszország győzne Ukrajnában.
   
Az esemény végén Joe Biden, amerikai elnök a NATO ősszel leköszönő főtitkárának átadta az Elnöki Szabadság Érdemrendet, az Egyesült Államok legmagasabb rangú polgári kitüntetését.
 

A NATO 700 millió dollárt pumpál a hadiiparba

A NATO 700 millió dollár értékben kötött szerződés Stinger-rakéták gyártására tagállamaiban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Washington, a NATO-csúcstalálkozó kísérőrendezvényeként tartott védelmi ipari fórumon.

Az északatlanti szervezet főtitkára kifejtette, hogy a szövetség súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, ami miatt nagyobb fokú együttműködés, és több védelmi beruházás szükséges. Ahogy fogalmazott, „nem lehet nagyobb védelmet nyújtani erős védelmi ipar nélkül”, és sürgette az európai és észak-amerikai védelmi ipar innovációs szintjének emelését, valamint a termelési kapacitásának fokozását.
   
Kathleen Hicks amerikai védelmi miniszter-helyettes úgy vélte, hogy a NATO-szövetségesek stratégiai versenytársainak gyors terjeszkedése a védelmi ipar terén rámutatott arra, hogy az északatlanti térség védelmi iparának finanszírozása évtizedeken keresztül elmaradt a szükségestől, figyelmen kívül hagyva az igényeket. Egyben feladatnak mondta a bevetésre alkalmas képességek megteremtését, hogy elrettentő erőként szolgáljanak egy agresszióval szemben, valamint győzelmet hozzanak, amennyiben harcra kerül a sor. Hozzátette, a NATO-országok felismerték, hogy a közös védelmi ipari bázis „multiplikáló erőt” jelent, azaz megsokszorozza a belőle származó előnyöket.
   
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója az Amerikai Kereskedelmi Kamara által szervezett védelmi ipari fórumon úgy vélte, hogy ugyan ma Oroszország jelenti a fő veszélyt, de nem az egyetlen zavaró tényező a békére nézve. „Ma minden irányból, és minden téren kihívásokkal nézünk szembe, a terroristáktól, a zsarnokokig, technológiáig és azon túl is” – fogalmazott az elnöki tanácsadó, hozzátéve, hogy a szövetség készen áll arra, hogy a kihívásokat egyszerre legyen képes kezelni.
   
A NATO 75. évfordulós csúcstalálkozójának hivatalos megnyitója előtt Antony Blinken amerikai külügyminiszter tárgyalt Jens Stoltenberg, NATO-főtitkárral is. A külügyminisztérium közleménye szerint a két politikus üdvözölte az előrelépést a költségek közös viselését illetően, hangsúlyozva, hogy ma a szövetség tagjainak több mint kétharmada teljesíti a GDP két százalékát meghaladó védelmi költségvetési előírást. Egyben tárgyaltak a NATO-csúcstalálkozó keretében csütörtökre szervezett NATO-Ukrajna tanácson várhatóan megszülető döntésről, ami a megfogalmazás szerint hídként szolgál majd Ukrajna NATO-tagsága felé.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »