V. Túra a Felvidéken – a Hold szentélye és más nevezetességek Szőgyénben

V. Túra a Felvidéken – a Hold szentélye és más nevezetességek Szőgyénben

Az Ister-Granum régió természetjáró egyesületei ötödik alkalommal szerveztek túrát a Felvidéken, a történelmi Esztergom vármegye jelentős helységében, Szőgyénben és annak határában.

A Hamahama Természetjáró Egyesület, az Esztergom Anno, a Kalandos Dunakanyar és a Chlabaturism–Helemba egyesületekhez ezúton csatlakozott a Szőgyéni Tájház és Régészeti Múzeum intézménye is.

Július első hétvégéjén került sor az ötödik alkalommal megrendezett 15 kilométeres körtúrára, melynek célja ezúton is a közös kirándulás, beszélgetés és együttlét volt, és miként minden alkalommal, most is igazi különlegességeket és érdekességeket kínált a résztvevőknek.

A meghirdetett program kulcsszavai ezek voltak: Magyarszőgyén, Németszőgyén, Holdszentély, Pató Pál úr, Fehér Kereszt, Nagyerdő, Kiserdő, Tájház, Régészeti Múzeum,
kézműves sör, gulyás, szőgyéni kúcsoskalács és még sok más.

A szervezők és a túravezetők: Dudek Henrietta, a Hamahma Természetjáró Egyesület munkatársa, Leboc Szabolcs, a Szőgyén Öröksége Társulás elnöke, Nágel Dezső szőgyéni helytörténész, és Svajcer Edina, a Szőgyéni Tájház és Régészeti Múzeum vezetője voltak.

A reggeli órákban a magyarszőgyéni temető parkolójában találkozott a túrára érkező hatvan természetjáró.

Az első állomás nemzetes Pathó Pál úr sírjánál volt a magyarszőgyéni temetőben, ahol második feleségével, Vargha Örzsébettel nyugszik egy sírban.

Amit tudni lehet a szőgyéni Pathó Pálról, Esztergom vármegye alszolgabírójáról, Szőgyén jegyzőjéről, 1848–49-es nemzetőr kapitányról, azt Sárosi Attila, az Esztergom Anno közösségi oldal vezetője, a Babits Mihály-díjjal kitüntetett helytörténész ismertette.

A Dobra patak mentén haladva láthatták a Busahegy környékét, és Nágel Dezső szőgyéni helytörténész ismertette azokat a busahegyi ásatásokat, ahol a Kr. előtti negyedik évezredből származó lengyeli kultúra nyomára akadtak.

Hírdetés

Az 1971–1982 között, dr. Viera Pavúková régész vezetésével végzett régészeti feltárások során előkerült település maradványai között volt az a szakrális, fából készült építmény, az a földvár, mely a holdszentély nevet jelenti.

A kör alakú, négy égtáj felé behatárolt, kapukkal ellátott építmény nemcsak erődítményként szolgált, de kalendáriumként mutatta az idő múlását a Hold állása alapján,
hasonlóan, mint a kétezer évvel később épült Stonehenge, mely a Holddal ellentétben a Nap állása szerint közvetített jeleket a kor emberének.

A kiállított leleteket a túra végén megtekinthették a régészeti múzeumban.

A körtúra érintette az elpusztult németszőgyéni Szűz Mária-templom helyét, ahol az ásatások eredményeként ismerhető a hely történelmi jelentősége, s a feltárt anyagok többségét szintén a Szőgyéni Régészeti Múzeum kiállítása őrzi.

Elérték a Nagyerdő bejáratát, a Mária-út vonalát, és a Pálos remeték legendáját ugyancsak Nágel Dezső, a község hajdani polgármestere, helytörténész ismertette. Érintettek több
szakrális emléket, köztük a Fehér Keresztet, mely a falu határának legmagasabb pontja, és ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a falura, annak környékére, Párkány, Esztergom, a Pilis egy
részére, illetve szép időben megcsodálható a Börzsöny is.

A túra végén a Tájház udvarán pihenték ki a helytörténeti zarándoklat fáradalmait, ahol gulyás, szőgyéni kúcsoskalács, a Pató Pál nevét viselő szőgyéni kézműves sör és frissítők várták a résztvevőket.

Megtekinthették az autentikus tájházat és a Régészeti Múzeumot, mely az érsekújvári Thain János Múzeum kihelyezett részeként várja a látogatókat.

Dudek Henrietta, a Hamahama Természetjáró Egyesület szervezője elmondta, hogy a következő a július 27–30. között megrendezett Sebes-Körös Túra lesz, amikor
Körösszakálról három nap alatt leeveznek Endrődig.

Az érdeklődők jelentkezhetnek a Hamahama Természetjáró Egyesület közösségi oldalán.

(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »