Tizennégy oldalas jelentésben értékelte az Európa Tanács (ET) a hazai médiaviszonyokat – írja a Népszava a birtokába került dokumentumra hivatkozva.
A jelentés elsőként azt szögezi le, a hatalmi ágak szétválasztására figyelő demokráciákban
szokatlanul nagy hatalom összpontosul a médiát, a távközlési piacot, a frekvenciahasználatot egyaránt felügyelő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (MNHH) elnökének kezében.
Hozzáfűzik, az a tény, hogy 2010 óta ennek döntéshozó szervében, a Médiatanácsban csak kormánypárti delegáltak foglalnak helyet, így az politikai testületnek tekinthető.
Az ET arra is rámutat, a törvény nem sorol fel világos paramétereket, hogy mi minősül jogsértésnek, így a Médiatanács enélkül vizsgál tartalmakat és szankcionál is. „Ködösnek” nevezik a közösségimédia-szolgáltatókat vizsgáló Digitális Média Szabadság Bizottság jogkörét is.
A jelentés kitér arra,
tavaly 134 esetben indítottak eljárást a veszélyhelyzet idejére vonatkozó rémhírterjesztés tényállása alapján is,
és bár ezek zömét megszüntették, az eljárások nagy száma önmagában alkalmas lehet a szólásszabadság szűkítésére – fogalmaznak a dokumentumban.
Külön megemlítik, az információszabadsághoz fűződő jogot sérti, hogy veszélyhelyzet idején az adatgazda 15 helyett akár kétszer 45 napig is elhúzhatja a közérdekű adat kiadását.
Ugyancsak a sajtószabadság veszélyeztetését látják abban, hogy szabadságvesztéssel fenyegetik azt, aki engedély nélkül készít drónfelvételt más ingatlanjáról.
Élesen kritizálják, hogy a hirdetési pénzek 86 százaléka Fidesz-közeli médiatermékekhez kerül, a közmédia teljes mértékben a kormányzati retorikát közvetíti, sőt direkt szerkesztői utasítások vonatkoznak a kormányzati álláspont egyoldalú hangoztatására.
A jelentéstevő Dunja Mijatović a dokumentumban is megjegyzi, hogy
amikor a kormányzati szereplőkkel interjúzott, többségük „gonosz, kormányellenes propagandának”, „Soros-ügynökök tevékenységének” tartotta a médiában megjelenő kritikákat.
A jelentés kitér Krekó Péter esetére is, aki egy szándékos félrefordítás után lett a fideszes karaktergyilkosság célpontja.
A dokumentum leszögezi: bár a fizikai erőszak egyelőre nem fenyegeti az újságírókat, nem zárható ki, hogy az egyes gyűlöletkampányoknak végül ilyen hatása lesz. A jelentés nyolc pontban tesz javaslatot az anomáliák megszüntetésére.
A kormányzat szerint nincs itt semmi látnivaló
Az Európa Tanács emberi jogi biztosának a médiaszabadság magyarországi helyzetéről kedden közzétett memoranduma elfogult, tények helyett feltételezéseken alapszik, évekkel ezelőtt lezárt kérdéseket vet fel, és kétségeket ébreszt az objektivitásával kapcsolatban – jelentette ki a Miniszterelnöki Hivatal illetékes miniszteri biztosa, az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) kedden.
A magyar illetékesek észrevételeikben kijelentették: a dokumentum főként „egy maroknyi, de jól ismert” kormánykritikus civil szervezet elemzésére és online hírportálok cikkeire támaszkodik, ami kétségeket ébreszt a memorandum objektivitásával kapcsolatban.
A jelentés nyelve bizonyos pontokon elfogult és félrevezető, a média egyik részét ugyanis kormánypártinak, a másik részét függetlennek mutatja be – írták.
„A kormány határozottan kifogásolja az ilyen téves megközelítést” – fogalmaztak.
Tájékoztatásuk szerint a memorandum évekkel ezelőtt lezárt kérdéseket vet fel, illetve olyan jogi keretekhez kapcsolódnak a médiatörvény vonatkozásában is, amelyeket már módosítottak. Ezek között egyebek mellett kiemelték, hogy az Európa Tanács észrevételei alapján a médiatörvény 2013. márciusi módosítása tovább erősítette azokat a biztosítékokat, amelyek alapján a médiahatóság függetlenül láthatja el feladatait, felügyeleti szerveit demokratikus és átlátható módon nevezik ki.
A médiatörvény hatályos rendelkezései a pártok felett álló jelöltek megválasztását biztosítja, illetve kizárja, hogy a politikai pártok képviselői, tisztségviselői és alkalmazottai, valamint a pártpolitikában részt vevők a médiatanács tagjává váljanak. A rendelkezések célja a függetlenség biztosítása mindenfajta politikai jellegű beavatkozási kísérlettől – írták.
Kijelentették továbbá, hogy a memorandum azon állítása, miszerint a médiatanács döntéseinek bírósági felülvizsgálata korlátozott, alapvetően téves, a törvény félreértésén és téves értelmezésén alapul.
A médiatanács minden határozata ellen a közigazgatás felett álló bíróságokon jogi úton lehet jogorvoslatot kérni – emelték ki.
Arra figyelmeztettek, hogy a memorandum bizonyos fejezetei az emberi jogi biztos személyes véleményét tükrözik. Ilyen, amelyben megjegyzi, hogy „a magyar társadalom szélsőségesen polarizálódott, és ez hátrányosan befolyásolja az információ és vélemény szabad áramlását”.
A megjegyzéseket nem támasztják alá tények vagy bizonyítékok, egyes konkrét esetek említése nem vezethet következtetések levonására az általános tendenciák tekintetében – fűzték hozzá.
Kiemelték: a magyar médiaszabályozás minden tekintetben megfelel az Európai Unió és a magyar jogszabályok által garantált jogállamisági elveknek.
A magyar kormány csalódott, hogy a memorandum tények helyett feltételezéseken alapszik, annak ellenére, hogy számos kormányzati szerv megosztotta véleményét és meglátásait, valamint megfelelő háttérinformációval látta el dokumentum készítőjét – olvasható a szövegben.
A világjárvány okozta bizonytalanság és fenyegetés idején még fontosabb, hogy az olyan intézmények, mint az Európa Tanács, miként fogalmazzák meg véleményüket egy adott ország médiaviszonyairól és médiaszabályozásáról. Minden eddiginél fontosabb az objektív értékelés az egyes tagállamokat illetően. Az objektivitásnak, valamint a tényeken alapuló és kiegyensúlyozott vizsgálatnak kell irányadó alapelvnek lennie az egyes emberi jogi normák végrehajtásának értékelésében – tették hozzá.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
