Mint ismert, április 10-én folyt le az EP-ben a „Migrációs paktumról” szóló szavazás. Az ezzel kapcsolatos jogszabályok alapvetően két kérdéskör mellé csoportosultak: egyrészt a bevándorlásról történő döntést az EU-s tagországok a határaikon is meghozhatják és az arra nem jogosultakat visszautasíthatják.
Másrészt, akiket befogadtak, azokat az európai országok között szét lehet osztani. Itt a törvényjavaslat 30 000 migránsról beszél, de nyilvánvaló, hogy a számokat szükség szerint bármikor bővíteni lehet. Mindenesetre ennek a két témának a közös tárgyalása ellentmondó: azokban az országokban, akiket legjobban érint a migráció, tehát az elutasítása fontos lenne, a szétosztás ígérete az elfogadás irányába mozgatja a közvéleményt.
Azt is tudjuk, hogy a javaslatot végül is 55%-os arányban elfogadták, 322-en szavaztak az elfogadásért, 266-an ellene és 31 képviselő tartózkodott.
A szavazás után egy erre szakosodott portál (akikről a weboldalokon nem derül ki, hogy kik és kinek a megbízásából tevékenykednek – lehetnek hivatalos politikai résztvevők is) nyilvánosságra hozta a szavazás részleteit itt:
Érdemes vetni egy pillantást az ott megjelenő információkra, gondolatébresztő részletekre! A számok mögött érdekes összefüggések sejlenek.
A térkép
A weboldal egy térképpel kezdődik, itt színekkel jelzik, hogy melyik ország képviselői milyen arányban szavaztak a javaslat ellen, illetve mellette. Látszik, hogy a migrációban legjobban érintett, Földközi-tenger melléki országok eléggé megosztva szavaztak: Franciaország, Olaszország, Görögország enyhe többlettel ellene volt, míg Spanyolország mellette.
Ezekben az országokban a legszembetűnőbbek a migráció hatásai, de itt számolhatnak leginkább a kötelező szétosztás előnyeivel is. Az is lehet persze, hogy a beígért 30 000 fős kvóta nekik nem igazán vonzó, ennek a sokszorosát fogadták be eddig is.
Az ellene szavazó egyéb országok nem mások, mint a V4-ek. Ezek között talán egy kicsit meglepő, hogy a csehek vezetnek, a cseh képviselők 71%-a szavazott a paktum ellen. Hasonló arányokat mutat fel Lengyelország is.
Meglepő lehet a térképen a támogató szavazatokat jelölő legzöldebb országok listája: Románia, Horvátország és Litvánia! Ha viszont megnézzük a szavazatok eloszlását kiderül, hogy ezeknél az országoknál egyszerűen nem volt ellenszavazat, helyette a javaslattal nem egyetértő képviselők nem vettek részt a szavazáson – ők tudják, vajon miért. Egyébként a 4 máltai képviselőből hárman is tartózkodtak, egyetlen máltai szavazott a támogatásért.
A migrációs paktum nem pajzs, hanem fegyver, amit a választások után teljes erővel az európai polgárok ellen fordítanak
Ha azokat az országokat keressük, ahol nem a tartózkodás vagy a szavazástól távol maradás döntötte el a hovatartozást, akkor a legnagyobb támogatók Dánia, Luxemburg és Hollandia, valamint Észtország. Ez egyértelműen mutatja, hogy ezeknek az országoknak az európai parlamenti képviselői hogyan orientálódnak.
A pártcsaládok
Nagy jelentőséget tulajdonítunk az Európai Parlamentben a pártcsaládoknak. Ha viszont egyesével megnézzük a párttagok szavazáson mutatott magatartását rögtön látszik, hogy a pártok csoportosulásaiban nem érvényesül a pártfegyelem. Jóllehet az irányvonal egyértelmű, de vannak, akik kiszavaznak a közös állásfoglalásból.
Kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg az EU belügyi biztosa a migrációs paktumot megszegő tagállamokat
Például az általunk is jól ismert EPP (ahonnan a Fidesz kilépett) nagy többséggel megszavazta a javaslatot, 126-an szavaztak igennel, de 62-en nemmel. Magyar EPP-s ellenszavazó csak a KDNP-s Hölvényi György volt, de ellene szavaztak a csehek, a francia Republikánusok, lengyelek és sok szlovák is. Az S&D (Szocialisták és Demokraták) többségükben igennel szavaztak, de ott is akadtak ellene szavazók, főleg franciák, de láthatunk 3 német SPD tagot is köztük. Az Európát gyökeresen megváltoztatni akaró Renew csoport persze nagy többséggel megszavazta a javaslatot, kivétel csupán a cseh Babis-párt, az ANO képviselői. Kíváncsian figyelhetjük, mi lesz ezért a büntetésük!
Az ECR (Európai Konzervatívok és Reformisták) persze mind ellene szavaztak, de ők nincsenek sokan. A legnagyobb súlyt az olasz Fratelli és a spanyol VOX jelentette, a 3 belga képviselő egy emberként tartózkodott. A másik konzervatív csoport, az ID (Identitás és Demokrácia) tagjai is kivétel nélkül ellene szavaztak. Itt a legnagyobb súlyt az olasz Lega (Salvini pártja) és a francia Rassemblement National (LePen pártja) jelentik, 15-15 képviselővel. Itt szerepelt a német AfD is, de ők csak 8-an vannak jelen az EP-ben.
Az igazi kakukktojás a Zöldek csoportja. Ugyanis a dán és a holland képviselőket leszámítva a javaslat ellen szavaztak! Tehát ugyanúgy, mint a Fidesz! Ők, a legaktívabb migráns-simogatók! A furcsa viselkedésre persze egyszerű a magyarázat, a német Zöldek a honlapjukon részletesen le is írják: ők a törvényjavaslat migráns-szétosztásra vonatkozó részével nagyon is egyetértenek, azonban élesen visszautasítják a másik részét, ami a migránsok befogadását nehezíti és a kiutasításukat is lehetővé teszi. Az állásfoglalásuk szerint fontos lenne a befogadás újraszabályozása, „ami az EU-ban a védelmet keresők új betelepedésének keretet adna.”
A balos csoportosulás, ahová a német Baloldal mellett több, a nevében is kommunista párt tartozik, persze a Zöldekkel együtt szavazott, ugyanilyen okokból.
Képviselők
Nem érdemes itt a külföldi képviselők szavazatait vizsgálni, hiszen az általunk is ismert képviselők mind a párt preferenciáiknak megfelelően szavaztak. A magyar képviselők közül már említettük Hölvényi György nevét. A Fidesz tagjai a törvény ellen szavaztak, Trócsányi László és Gyürk András nem vettek részt a szavazáson. A Jobbikos Gyöngyösi Márton is ellene szavazott. A DK-sok tartózkodtak, Dobrev Klára nem vett részt. Igennel szavaztak a jól ismert nevek, Cseh Katalin, Donáth Anna és Újhelyi István. Nálunk nincsenek igazi meglepetések.
Hogy hogy szavaztak a szlovák EP-képviselők, arról ebben a cikkben számoltunk be részletesen. Mint látható, hárman megszavazták, hárman tartózkodtak, nyolcan pedig nemmel szavaztak.
Erő János
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
