Van, ahol nem mozdul, máshol viszont bezárul a bérolló

Van, ahol nem mozdul, máshol viszont bezárul a bérolló

Az Európai Unió egyik legégetőbb munkaerőpiaci kérdése manapság a nemek közti béregyenlőtlenség: egy nő átlagosan több mint tíz százalékkal kap kevesebbet ugyanazért a munkáért, mint egy férfi munkavállaló.

Nagy a szakadék a férfiak és nők közötti bérek tekintetében, ezen a területen Magyarországnak is van hova fejlődnie. A legfrissebb európai uniós statisztikák szerint hazánk bőven az EU átlaga alatt teljesít e tekintetben. A magyar férfiak és nők közötti bérkülönbség 2016-ban mintegy 14 százalékot tett ki, igaz, ezzel az eredménnyel még így is két visegrádi országot sikerült megelőznünk – Csehországban a bérkülönbség 21,8 százalékos, míg Szlovákiában 19 százalékos volt. Hozzánk képest csak a lengyel nők jártak jobban, ők csak 7,2 százalékkal kaptak kevesebb fizetést férfi társaiknál.

A bérszakadékot a nemek összkeresetében jelentkező különbség okozza, amely az éves átlagkeresetük eltérésének eredménye.

Ennek kiszámításakor a nőket érintő háromféle hátrányt veszik figyelembe: az alacsonyabb órabért, a fizetett munkával töltött kevesebb időt és az alacsonyabb foglalkoztatási rátát (például ha gyermek vagy rokon gondozása céljából meg kell szakítaniuk a karrierjüket).

Az átlagbéreket tekintve azért olyan nagy a nők lemaradása, mert a női nem még mindig alacsony arányban képviselteti magát a legjobban fizetett közép- és felső vezetői pozíciókban. A cégvezetők között a 10 százalékot sem éri el a nők aránya

– mondta el a Világgazdaság megkeresésére Ficza János, a Workania PR-menedzsere. Hozzátette: mindamellett a nők az alacsonyabb pozíciókban is, ugyanabban a munkakörben és ugyanazért a munkáért kevesebbet kapnak, mint a férfiak, bár ez esetben már kisebb a bérkülönbség. „A férfiaknak nagyobb és több esélyük van karriert építeni, mint a nőknek. Utóbbiak ugyanis egyrészt a gyermekvállalás miatt a legproduktívabb éveikben esnek ki a munkahelyükről, másrészt az anyai szerepük miatt őket érő előítéletek okán nehezebben tudnak feljebb kapaszkodni a ranglétrán. Ennek tudatában pedig kisebb az önbizalmuk a bértárgyalások során, így már egy új munkahely megszerzése esetén is hátránnyal indulnak” – hangsúlyozta a szakember.

Hírdetés

A bérszakadék az iskolai végzettség szerinti összevetésben is megmutatkozik: az OKJ-s végzettség kivételével – ahol 12 százalék volt a különbség a nemek átlagbére között – bármilyen végzettséggel is rendelkeznek a munkavállalók, a nők legalább 25 százalékkal alacsonyabb fizetésért dolgoznak átlagosan, mint férfi társaik. A legnagyobb különbség (31 százalék) az egyetemi végzettségű alkalmazottak között van:

Bárkiben felmerülhet a kérdés, hogy melyek azok a szakmák, ahol a legnagyobbak a különbségek az átlagbérezést tekintve. Ezzel kapcsolatban Ficza János elmondta: a legnagyobb szakadék egyértelműen a bárminemű cégvezetés és menedzsment esetében fordul elő, iparágak szerint pedig a bankok és biztosítók területén figyelhetők meg a legnagyobb különbségek. Mindegyik esetében több mint 25 százalékos a nők bérlemaradása. Hangsúlyozta viszont, hogy azért vannak olyan területek is, amelyek esetében szinte egyáltalán nincsenek különbségek.

Jellemzően ilyen szakma a telefonos operátori, call center, ügyfélszolgálati vagy éppen a help desk állás. Érdekesség, hogy az egyik legjobban fizetett pozíció a pilótáké, ahol szintén egyformán keres mindkét nem. Az egészségügy és a rendvédelem esetében sem találtunk különbséget, valamint jellemzően a HR, az adminisztráció és a könyvelés az a terület, ahol béregyenlőség van

– tudtuk meg Ficza Jánostól.

Arról, hogy hogyan lehetne szűkíteni a bérollót, illetve egyáltalán szükség van-e arra, hogy a bérkülönbségek nyomtalanul eltűnjenek, a Workmania szakértője kifejtette: az utóbbi években több európai szintű és hazai kezdeményezés is elindult a nemek közti bérszakadék leküzdésének érdekében. Az egyik lehetséges megoldás az álláshirdetésekben kötelezően megjelenítendő várható bér lenne, amely nemtől függetlenül előre fixálná a fizetés nagyságát. Egy másik megoldás pedig az apás gyes népszerűsítése, ami egyrészt a férfiak szülői szerepére is pozitív hatást gyakorolna, másrészt a nők munkaerőpiaci lehetőségeit is támogatná.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »