Reménységünk forrása Krisztus – A Váci Egyházmegye is készül az eucharisztikus kongresszusra

Reménységünk forrása Krisztus – A Váci Egyházmegye is készül az eucharisztikus kongresszusra

A Váci Egyházmegye az egész országgal együtt készül a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK). Ennek kapcsán beszélgetett Mészáros Csabával, a Nemzeti Eucharisztikus Bizottság tagjával és a NEK egyházmegyei koordinátorával Bölönyi Gabriella, az egyházmegye sajtóreferense.

– Ferenc pápa döntése alapján az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2020-ban Magyarországon, Budapesten rendezik. Az 51. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2016-ben a Fülöp-szigeteken, Cebu Cityben tartották, ennek záróünnepségén jelölte ki a Szentatya Budapestet a következő világkongresszus színhelyéül. Mióta rendezik meg ezeket a kongresszusokat, mit kell tudnunk a történetéről?

– Az eucharisztikus kongresszusokat egy fiatal francia lánynak, az 1834-es születésű Émilie Tamisier-nek köszönhetjük, aki papok – főként Szent Pierre-Julien Eymard, az Oltáriszentségről Nevezett Papok Kongregációja alapítója – segítségével először nemzeti eucharisztikus kongresszust kezdeményezett: 1874-ben Avignonban, majd 1875-ben Faverney-ben szerveztek ilyen eseményt. Végül 1881-ben – XIII. Leó pápa jóváhagyásával – az állam egyházellenes törekvései miatt Franciaország északi területén, a belga határ közelében, Lille-ben rendezték meg az első Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amelynek keretében misékkel, körmenettel, szentségimádással ünnepelték az Oltáriszentséget.

Megemlítenék néhány kongresszust, amelyek kiemelkedő fontosságúaknak bizonyultak. Ilyen az 1893-ban Jeruzsálemben megszervezett kongresszus, a pápai követ részvételével. 1905-ben Róma volt a helyszín, amelyen X. Piusz pápa is jelen volt. Az 1910-es montreali az első tengeren túli kongresszusként jelentős. Az 1926-os chicagóin egymillió áldozó volt, és 60 ezer fős kórus énekelt. 1937-ben Manilában szervezték meg a kongresszust, majd 1938-ban Budapest adott otthont a világnak, amely igen nagy hatással volt az akkori Magyarországra és a nemzetre. Hozzáteszem, ezt az eseményt megelőzte egy 1928-ban lezajlott nemzeti kongresszus is hazánkban, aminek mottója a „Eucharistia vinculum caritatis”, vagyis az „Oltáriszentség a szeretet köteléke” volt.

– A Szentatyának mi a célja azzal, hogy egy-egy országra rábízza az eucharisztikus kongresszus rendezését? Milyen szempontok szerint esik egy-egy országra a választása?

– A kongresszusok célját meghatározó első szabályzat is azt hangsúlyozta, hogy „arra törekedjünk, hogy az emberek mindinkább megismerjék, megszeressék és szolgálják Urunkat, Jézus Krisztust a legszentebb Oltáriszentségben, hogy Isten országa mindinkább elterjedjen a világban”. X. Piusz pápa határozatainak köszönhetően a szervezők egyre jobban hangsúlyozták a szentáldozás fontosságát, és az eucharisztikus kongresszusok lettek ennek a legfőbb hirdetői; hozzáteszem, ezek az alkalmak arra is lehetőséget adnak, hogy egymást megerősítve induljunk tovább. Ferenc pápának pedig az egyik legfontosabb célja, hogy a keresztények hite megerősödjön.

– A központi eseményt tematikus évek előzik meg. Milyen irányvonalak szerint szerveződnek ezekben az években a programok? Hogyan készül országunk az eseményre?

Hírdetés

– Idén májusban 90 ország képviselőjét fogadta Erdő Péter bíboros. Megtekintették a rendezvények helyszíneit és egyeztették a közös feladatokat. Országosan készülünk a központi elsőáldozásra is, ami 2020. szeptember 13-án lesz a budapesti Puskás Ferenc Stadionban. Az előjelentkezést idei év május 20-ig lehetett megtenni. Természetesen később is csatlakozhatnak az eseményhez elsőáldozásra készülő gyermekek vagy felnőttek. Ebben szívesen segítünk munkatársammal, Amberboy Zsolttal, akivel közösen végezzük a koordinátori feladatokat. Június 10-én volt a karizmák ünnepe, ami egyben a 3. előkészítő év megnyitása is volt. Június 22-én világméretű szentségimádást szervezünk Úrnapja szombatján, amelyhez reményeink szerint nagyon sokan fognak csatlakozni. Ennek lényege, hogy a plébániák ezen a napon egyidőben hirdessenek meg szentségimádásokat. Szeptembertől elérhetővé válik a kongresszus internetes regisztrációs felülete, hogy a részvevők előre tudjanak helyet biztosítani maguknak az eseményekre. A fiatalok számára szeptember 21-én kerül megrendezésre ismét a ForrásPont elnevezésű, nagy sikerű rendezvény. November 23-án pedig ismét világméretű szentségimádás lesz, Krisztus Király ünnepe előestéjén, a készület jegyében. És lesz eucharisztikus pasztorális konferencia is, amelyet Esztergomban rendeznek november 26-28. között. Van tehát bőven alkalom az eucharisztikus hit mélyítésére.

– A Váci Egyházmegyében, az elhangzottakon kívül, milyen programok zajlanak még?

– Itt említeném meg a számos helyen megszervezett „Szentségimádás Iskolája” elnevezésű programot vagy a rendszeresen szervezett szentségimádásokat a helyi közösségekben. Vagy említhetném az olyan egyházi, plébániai feladatokat, amelyekbe beleépítjük a kongresszusra való készülődést, így a katekézisek, tanúságtételek és különböző kulturális rendezvények, kiállítások is alkalmat nyújtanak a hangolódásra. Jövő év júniusában érkezik egyházmegyénkbe a missziós kereszt, több plébánia jelezte szándékát, hogy várják közösségeikbe a kongresszus szimbólumát, de továbbra is várjuk a „keresztbefogadókat”. Egyházmegyénkből az eddigi visszajelzések alapján hozzávetőlegesen 485 fiatalt regisztráltunk 42 plébániáról a 2020. szeptember 13-án megrendezésre kerülő elsőáldozásra. Az esemény a budapesti Puskás Ferenc stadionban lesz a nyitó szentmise keretében.

– Egy ilyen rendezvénysorozat hogyan változtathatja meg az Eucharisztiával való kapcsolatunkat? A ma emberének mit adhat egy ilyen hosszú felkészülés?

– Jézus Krisztust nem az Eucharisztiából ismeri meg a világ, hanem a katolikusok életéből. A katolikusok viszont az Eucharisztiából merítenek erőt erre az életformára. Így mindenki gazdagodhat akár egy ilyen esemény által is. Aki elmélyül a szentségimádásban, az lelkileg másként éli meg a hétköznapokat. Aki pedig találkozik az elkötelezett keresztény emberrel, rákérdezhet reménységének forrására. A kongresszus mottója is ezt jelzi a világ felé: „Minden forrásom belőled fakad”.

– Hogyan és milyen eszközökkel mélyíthetik a hívek egyénileg is kapcsolatukat a legméltóságosabb Oltáriszentséggel?

– Először is tanulással. Fontos pontosítani a fogalmakat. Újra kell tanulni a hittant! Újra át kell venni a leckét, hogy mit vallunk az Oltáriszentségről. Tisztában kell lenni a szentmise lényegével. Sok anyag jelent meg ezekkel a témákkal kapcsolatban. Amit megtanultunk vagy újra felfedeztünk ebben a témában, azt életté kell váltani. Ebben segítenek a különböző alkalmak a helyi plébániákon vagy akár az országos rendezvényeken. Jómagam örömmel fogadnám, ha liturgikus tárgyaink is felújításra kerülnének a készület jegyében, lehetőség szerint újabbakat is vásárolhatnánk, ezzel is hangsúlyozva az Oltáriszentség méltóságát.

Szöveg és fotó: Bölönyi Gabriella/Váci Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »