Problémát okozhat az orosz-ukrán viszony normalizálása

Habár már több ország vezetője és politikus is gratulált a frissen megválasztott ukrán elnöknek, Volodimir Zelenszkijnek, a politikai szempontból legérdekesebbnek tűnő Washington és Moszkva véleményéből egyelőre nem sok mindenre lehet következtetni a jövőt illetően – mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádióban.

Ugyan Donald Trump amerikai elnök gratulált és Oroszországgal szembeni támogatásáról biztosította Zelenszkijt, addig Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök az orosz–ukrán együttműködés javítását emelte ki.

A gratulációk óvatos megfogalmazása érthető, hiszen Volodimir Zelenszkij ugyanilyen attitűddel kampányolt és politizált az elmúlt hónapokban. Terveit nem ismertette, tudta, hogy már azzal megnyerheti a választásokat, hogy őt nem politikusként ismerik az emberek.

Szinte minden jelölt egyetértett egy kérdésben

A szakértő azt is kifejezte, ez volt az első olyan választás Ukrajnában, amikor nem az volt a tét, hogy az ország Kelethez vagy Nyugathoz húz inkább, mert a jelöltek többsége egyértelműen az euroatlanti irányvonalat képviselte, Ukrajna csatlakozását szorgalmazta az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

Volodimir Zelenszkij ukrán humorista elnökjelölt sajtótájékoztatót tart, miután megnyerte az ukrán elnökválasztás második fordulóját Kijevben 2019. április 21-én. Zelenszkij a szavazatok 73,2 százalékát szerezte meg, míg Petro Porosenko hivatalban lévő államfőt a választók 25,3 százaléka támogatta.(Fotó: Taccjana Zenkovics/ MTI/EPA)

Volodimir Zelenszkij (Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics)

Arról, hogy az új ukrán elnök milyen politikát folytat majd, az is árulkodhat, hogy kikkel veszi magát körül, kiket választ a „stábjába”. Gyarmati István szerint Zelenszkij a régi kabinet politikusainak is bizalmat szavazhat, és természetesen hozza a saját embereit is, ám a következő hónapokban a parlamenti többség kialakítása lesz a legfőbb feladata.

Németország támogatóként jelenik meg a minszki folyamatok kapcsán

Hírdetés

Azt egyelőre nem tudni, Zelenszkij hogyan gondolkodik, mik az elképzelései, de az biztos, hogy támogatja a nyugati országokhoz való kapcsolódást. Ez dilemmára adhat okot, ugyanis a jelentős amerikai támogatást élvező euroatlanti egységhez való közeledés megnehezíti a dolgát az orosz-ukrán kapcsolat konszolidálásában és fordítva.

Ukrajna Németországhoz fűződő viszonya is érdekes, hiszen Németország egyrészről támogatóként jelenik meg a minszki megállapodás kapcsán, másrészről viszont „ellenség” is, tekintettel arra, hogy az Északi Áramlat 2 megépítésével az oroszoknak lehetőséget ad arra, hogy Moszkva kizárja Ukrajnát az olaj- és gázszállításból.

Oroszország szerint Ukrajnának magának – támogatás nélkül – kell megoldania a két ország között fennálló konfliktust. A szakértő véleménye viszont az, hogyha Ukrajna megpróbálja visszafoglalni területeit, még inkább elmélyíti a meglévő ellentéteket az orosz reakciók miatt.

A kulcs az oroszok vétójának megszüntetése

Nincs mindenkinek megfelelő politika, de Ukrajnának az lenne talán a legkézenfekvőbb, ha az EU és a NATO is kimondaná, hogy egyetlen olyan ország sem csatlakozhat közéjük, amelynek területén háborús konfliktus zajlik,

így az ukránok ki tudnák venni Oroszország kezéből a vétót, amely megakadályozza az euroatlanti egységbe való beolvadásukat.

A jó nyugati – főleg amerikai – kapcsolatok megtartásában kiemelt szerepet játszik a korrupció elleni harc, amely nemcsak Ukrajna belső túléléséért felelős, de igen komoly külpolitikai hatásokkal is bír.

A Krím helyzete dilemmákra ad okot

A Krím félsziget jelenlegi helyzete jellemezhető egy befagyasztott konfliktusként, kérdés, hogy ha Oroszország visszaadja Ukrajnának a Krímet, milyen kreatív megoldást választanak. A félsziget elfoglalását öt évvel ezelőtt az orosz népesség többsége támogatta, ma már viszont csak 30-35 százaléka áll ki amellett, hogy ez jó döntés volt.

Jelenleg nem aktuális ennek a megoldása, mindenesetre érdekes helyzetet szülhet, amikor ezt a területet Oroszországnak vissza kell majd adni – fejezte be elemzését Gyarmati István.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »