Hadiipari megállapodásokat kötött a magyar és a svéd kormány pénteken Budapesten, majd Orbán Viktor és Ulf Kristersson sajtónyilatkozatot tett. Négy új Gripen vadászbombázót vesz a magyar állam Svédországtól, de logisztikai és kiképzési szerződések is köttettek, és 2026-ban magyar kézbe kerülnek az eddig lízingelt repülőgépek. Uniós ügyekről is egyeztettek a felek, mivel a svédek tavaly, a magyarok pedig idén soros elnökök az EU-ban.
Orbán Viktor pénteken hivatalában fogadta az egy napra Budapestre látogató Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt.
Ismert, ez a látogatás
A találkozót követő sajtótájékoztató épp a hadiipari szerződések aláírása vezette fel.
A tájékoztatón Orbán Viktor arról beszélt, „rendkívül izgalmas és eredményes megbeszélésen vagyunk túl, (…) nevezhetjük bizalom-újraépítési folyamatnak is azt, amin túl vagyunk”.
„A magyar külpolitika alapja, hogy barátokat kell gyűjteni, ha ez nem is mindig látszik” – jelentette ki. Megerősítette, vannak különbségek is, de ilyenkor tiszteletben kell tartani a másik fél álláspontját.
Felidézte, hogy amikor az EU-hoz csatlakozott Magyarország, Svédország döntő partner volt, az idő tájt nem volt egyértelmű, hogy gyorsan kell csatlakozniuk a hazánkkal együtt csatlakozó országoknak, „az áttörést is a svédek érték el” – idézte fel „a bizalom egyik fontos emlékét” Orbán Viktor.
Elmondta azt is, minden évben növekszik az országok közti kereskedelmi forgalom, 2010 óta a volumen megduplázódott, és energetikai együttműködés is van, svéd szereplő is van Paks 2-ben, és 70 ezer svéd turista is érkezett tavaly Magyarországra.
Orbán Viktor ezután ezredfordulós emlékeiről beszélt: akkortájt döntött az első Orbán-kormány arról, hogy a svéd Gripenekre építi az ország önálló légvédelmét. Ezek a szerződések mivel mostanra kifutnak, újakra van szükség, és
négy új Gripen vadászbombázó repülőgépet vesz a magyar állam Svédországtól, ezeket pedig a nemzetközi kötelékekbe is ajánlja majd. Meghosszabbodik a logisztikai szerződés, illetve kiegészül kiképzési szerződéssel is.
Uniós ügyekről is egyeztettek – folytatta Orbán Viktor -, különös tekintettel arra, hogy Svédország 2023-ban, Magyarország 2024-ben soros elnöke az EU-nak.
Ígérte: a magyar parlament hétfőn összeül, és „a szükséges döntéseket meghozza” – célzott arra, hogy hétfőn szavaz a parlament Svédország NATO-csatlakozásának támogatásáról.
Ulf Kristersson nyilatkozatában dicsérte Budapest szépségét, és jelezte, valóban megnyitották a két ország együttműködését. Megerősítette, megállapodtak a Gripen-együttműködés folytatásáról, valamint üdvözölte is azt. Fontosnak nevezte és nagyra értékelte Magyarország hozzájárulását a balti légtérvédelemhez.
„Örülök, hogy még több Gripen fogja szelni az európai égboltot” – mondta Ulf Kristersson.
Mély benyomást tett rá Magyarország tudományos-innovációs tevékenysége, külön kiemelte a két friss magyar Nobel-díjast, akik Stockholmban vehették át elismerésüket a Svéd Királyi Akadémián.
„Nem értünk egyet mindenben” – folytatta, „de abban igen, hogy erősebb együttműködésre van szükség, a két ország kapcsolata már több mint száz éves. Hamarosan mindketten tagjai leszünk a NATO-nak, amit nagyon köszönönk, és a meghívást is” – zárta angol szavait Ulf Kristersson, aki svédül folytatta beszédét.
Elmondta,
korábban 14 gépet lízingelt Magyarország, ezek 2026-ban magyar tulajdonba is kerülnek a 4 újonnan vásárolt gép mellett.
A versenyképesség és a belső piac területén tovább folytatódik az együttműködés.
„Természetesen nem érthetünk mindenben egyet, de arra koncentrálunk, amiben együtt tudunk működni” – jegyezte meg még.
Kérdések – válaszok
– Hogyan tudják a kritikus hang mellett megtartani az együttműködést?
Orbán Viktor: – NATO-tagként életünket adjuk egymásért. Újjáépítjük azt a bizalmat, ami korábban megvolt, de mára megkopott egy kicsit. Nem kell mindenben egyetértenünk, de azt kell mondanunk, hogy van egy kölcsönös bizalom az együttműködésben. Ez nem egy üzleti megállapotás, nem Gripenek a NATO-tagságért, nem helyes így látni. Szoros együttműködés jött létre 2000-2001-ben, hosszabb történet ez, mint Svédország NATO-csatlakozási szándéka. De megállapodásokat kötni erősíti a kapcsolatot. Jó barátok, jó szövetségesek tudunk lenni. Nem csupán elégedett vagyok az eredménnyel, minden egyes lépését élveztem a bizalomépítésnek a két fél között.
Ulf Kristersson: – Amikor az ember beadja a kérvényét a NATO-csatlakozásra, tudnia kell, hogy ehhez minden nemzeti parlamentnek hozzá kell járulnia. Tiszteletben tartjuk, hogy ez valakinek gyorsabban, valakinek lassabban megy. A magyarok magyar döntést hoznak. Tiszteletben tartjuk egymás különbözőségeit, és így kapcsolódni egymáshoz. Küzdeni fogunk egymásért egy veszélyes időszakban.
– Lehet-e tudni, hogy mikor érkeznek az új Gripenek Magyarországra? Mit jelent a részletes megállapodás?
Orbán Viktor: – Több elemből álló együttműködésről van szó, amelynek részleteiről a HM ad majd tájékoztatást. Mi eddig gépeket lízingeltünk, a szerződések pedig kifutnak.
Cikkünk frissül.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
