Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezünk. Ezen a napon az Egyház az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezi ki a Krisztus halála felett érzett gyászt.
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Erdő Péter bíboros, prímás vezette a járványügyi helyzetre tekintettel sine populo (hívek részvétele nélkül) bemutatott nagypénteki szertartást április 2-án az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyházban.
„Ki adja meg, hogy a fejem vizek forrásává váljék, és a szememből könnyek patakja fakadjon? Hogy éjjel-nappal sirathassam népem leányának megöltjeit?” (Jer 8,23 – Jer 9,1 Vulg.) Ha a próféta így siratja azokat, akik népükért elestek a harcban vagy a háború áldozatai lettek, mi milyen szavakat találjunk Máriának, Isten népe legragyogóbb leányának fiáról? Máriában az egész emberiség gyászol. Az ő fájdalmát nincs, aki enyhítse.
A beszámolót teljes egészében ITT olvashatják.
*
Győri Egyházmegye
Nagypénteken délután 15 órai kezdettel celebrálta Veres András megyéspüspök a Krisztus haláláról megemlékező liturgiát az Egyházmegye főtemplomában. Koncelebrált Reisner Ferenc általános püspöki helynök, Kálmán Imre püspöki irodaigazgató és Méry László püspöki titkár. A szertartáson részt vettek a Brenner János Hittudományi Főiskola papnövendékei is.
Jézus szenvedéstörtének elhangzása után Veres András megyéspüspök szentbeszédének elején arról szólt, hogy a passió átelmélkedése alkalmat ad minden hívőnek arra, hogy „megvilágítsa hitét, és megerősítse az a tudat, hogy Jézus Krisztus, az Isten Fia értünk, a mi bűneinkért halt meg a kereszten. Az Ő szenvedése megmutatja a tűrés példáját” – hangsúlyozta a főpásztor, majd hozzátette: „Jézus keresztútja bátorítást ad mindnyájunknak saját életünk keresztjeinek elviseléséhez.”
Veres András a következőkben Szent Ágoston gondolataiból merítve a szenvedéstörténettel kapcsolatban három dolgot emelt ki: Jézus önként és szabadon vállalta a szenvedést, amely egyetemes érvényű, vagyis minden ember megváltott. „A háromnyelvű tábla, amit Jézus keresztjére tűztek, jelezni kívánja, kinyilatkoztatásképpen, hogy Jézus nemcsak a zsidóknak, hanem a pogányoknak is megváltója” – utalt a megyéspüspök Szent Ágoston gondolataira.
A beszámolót teljes egészében ITT olvashatják.
*
Pécsi Egyházmegye
Urunk szenvedésének ünnepén Felföldi László pécsi megyéspüspök vezetett úgynevezett csonkamisét a Pécsi Székesegyházban.
Csend, kevés fény, az ólomüvegeken átszűrődő napsugarak – így festett a Pécsi Bazilika belső tere április 2-án, 18.00 órakor. A nagypéntek esti liturgia néma csendben és amegfosztott oltár előtti leborulással vette kezdetét. Ezt követte az olvasmány, majd János evangéliumának (Jn 18-19) éneklése, mely emelkedettségében közelebb vitt Jézus szenvedésének történetéhez. A passió után Felföldi László pécsi megyéspüspök homíliájában rámutatott arra a kettősségre, miszerint a főpapok és katonák azért várták Jézus halálát, hogy ne éljen tovább; míg követői azért, hogy beteljesedjen az Írás. „Akkor ott senki nem gondolt arra, hogy ezzel a pillanattal bontakozik ki Isten és ember kapcsolatának valósága, hogy ezzel Isten terve, szeretetének túlcsordulása beteljesedik” – mondta a főpásztor és hozzátette, ekkor még a nép nem tudta, mit jelent elveszíteni, odaadni önmagukat, hogy megtalálják azt. Mint mondta, az ember szívében ellentmondást szül, hogy másokkal és ne a saját gondjaivaltörődjön; zavaró, hogy miért tartanak igényt ránk mások, holott éppen nekünk lenne szükségünk másokra. De Jézus halálával valami új veszi kezdetét, és amikor ránézünk a keresztre, merjünk szembe fordulni ezzel a gondolkodással.
A beszámolót teljes egészében ITT olvashatják.
Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
