Csütörtökön ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét. Az ünnepen Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek 10.30 órakor mutat be szentmisét az esztergomi bazilikában.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz „a Szentséges Szűz elszenderülésének” neveztek. A VI. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, és a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.
XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe” – írták.
Kitértek arra: az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén résztvenniük.
A burgenlandi Bolgogasszonyban – Frauenkirchen – minden év augusztus 15-én tartják az évi egyetlen magyarnyelvű misét. Tavaly ezen az istentiszteleten szentelték meg a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a két Balassi-kardot. A ceremónián a Szent György Lovagrend adta a szabylyák díszőrségét – Filep István felvltele
Magyarországon több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ünnepli a templom védőszentjét.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
