Alar Karis, Észtország regnáló államfője az ukrajnai Kyiv Independent nevű lapnak azt nyilatkozta hétfőn, hogy „nincs miért félnie a Nyugatnak az eszkalációtól”. Ezek után szinte nyíltan Oroszország elleni háborúra szólított fel.
mondta Karis arra a kérdésre reagálva, hogy mi a véleménye arról, hogy a Ukrajna továbbra sem kapott „engedélyt” a nyugati nagy hatótávolságú fegyverek bevetésére mélységi orosz területek ellen.
Körkép-vélemény:
Fontos kiemelni, hogy itt nem csak „engedélyről” van szó, ahogy azt a nyugati sajtó állítja, hanem arról, hogy nyugati hírszerzési adatok alapján nyugati katonák segítségével támadjanak mélységi orosz területeket az ukránok.
Karis szerint ha a nyugat már korábban megadta volna az engedélyt orosz területek támadására, „ma talán másképp nézne ki a háború állása”.
Később hozzátette, hogy „valószínűleg már megértettük, hogy minden vörös vonalat át kell lépnünk és aztán ki kell szorítanunk Oroszországot Ukrajnából”.
Már eldőlt?
Karis szavai nem épp megnyugtatóak, de illeszkednek a jelenleg uralkodó atlantista politikai narratívákhoz. A nyugati nagy hatótávolságú fegyverek bevetésének dilemmája egyelőre függőben van, bár valószínűleg inkább csak időt hagynak a közvéleménynek, hogy szokja az új helyzetet. A britek ugyan engedélyt adtak az általuk Ukrajnának adott StormShadow rakéták alkalmazására orosz területek ellen, de a célravezetés nem oldható meg az amerikai hírszerző műholdhálózat nélkül.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök az erről szóló szombati találkozójuk utána döntést „elnapolták”, ám rögtön a bejelentést követően Kanada miniszterelnöke támogatta a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését, kedden pedig Jens Stoltenberg is az ötlet mellé állt.
Az EU külügyi biztosa az elsők között hajolt meg Washington ki nem mondott és Kijev nyíltan kimondott követelése előtt (persze, az EU nem rendelkezik fegyverekkel, csak a tagállamok, így Brüsszel lényegében a tagállamok f… karjával veri a csalánt…).
Az oroszok már elkönyvelték, hogy a Nyugat kvázi megadta az engedélyt az ukránoknak.
Karis nem fél az atomcsapástól
Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha Moszkva atomfegyver bevetéséhez folyamodik, az észt elnök kijelentette, hogy „Oroszország pontosan tudja, hogy nem ő az egyetlen atomhatalom Európában és a világban”. Karis szerint ez a forgatókönyv nem fog bekövetkezni.
Megjegyezzük, hogy Karis „nem hiszem, hogy atomháború törne ki” kijelentését nem lehet komolyan venni. Egyrészt, ha Oroszország tényleg olyan „náci, fasiszta, állatias diktatúra”, ahogy az elmúlt két és fél évben állították Nyugaton és a Baltikumban, akkor miért pont ezt az egy ravaszt nem húzná meg. Másrészt, Karis semmilyen garanciát nem tud adni arra, hogy Oroszország nem dobja le az atomot – ezt a döntést Oroszországban hozzák meg.
Tegyük hozzá, hogy atomfegyverek terén Oroszország egyetlen ellenfele az Egyesült Államok. A két országnak nagyjából egyenlő, 6000-6000 körüli darabszámú atomfegyvere van.
Európában a franciáknak van szerénynek mondható 300, az Egyesült Királyságnak pedig 225 (ebből 120 a bevetésre kész). Európa nem nagyon tud tehát elrettentést mutatni. Az USA pedig aligha akarja megkockáztatni saját pusztulását Európa miatt, így az az érv, hogy Oroszország tart az atomfegyver bevetésének következményeitől ugyanúgy Európára és az USA-ra is igaz.
Észtország nem akar békét
Az észt elnök arról beszélt, hogy „jelen pillanatban nem engedhetjük meg magunknak a béketárgyalásokat, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök már elmondta, mint akar”.
„Ez azt jelenti, hogy ki kell szorítanunk Oroszországot saját területére, és meg kell győznünk arról, hogy a háború felesleges. Csak ezután ülhetünk le a tárgyalóasztal mögé beszélgetni. Van béketervünk – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketerve jelenleg az egyetlen béketerv”
mondta Karis, erősen félrevezetően. A fenti állásfoglalás azt jelenti, hogy Észtország szemében csak egy béketerv létezik, az pedig Zelenszkij tízpontos terve, ami azonban az oroszok számára elfogadhatatlan, vagyis Észtország számára a háború folytatása a prioritás.
Körkép-vélemény:
Vannak más béketervek is, például a kínai, amelyhez egyre több ország csatlakozik. Ukrajna nyugatiak által támogatott békecsúcsokkal próbálja saját béketerv formulájának kizárólagosságát fenntartani, ám ez már a júniusi svájci békecsúcs zárónyilatkozatához hetvenegynéhány ország csatlakozott csak.
Körkép.sk, standard.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
