Nagy érdeklődés mellett mutatták be a Vas megyei Perenyében Medgyesy S. Norbert A gyógyulás helye című könyvét szeptember 16-án. A szerző három évtizede jár vissza a Szombathelyhez közeli településre, ahol gyűjti, kutatja, tanítja az egyházi népénekeket, illetve résztvevője a perenyeiek fogadalmi Szent Vid-zarándoklatának.
A könyv Szent Vid (Szent Vitus) segítőszent hazai kultusztörténetét, valamint a velemi Szent Vid-kápolna történetét, újkori áhítatformáit és a perenyeiek fogadalmi zarándoklatát mutatja be. A kötet az ismert írott történeti források és a szóbeli néphagyomány teljes körű feltárásával, kritikai kiadásával és elemzésével elsőként részletezi a kultuszhely történetét, paraliturgiáját és regionális-spirituális jelentőségét.
Megismerhetjük Szent Vitus liturgiáját Kovács Andrea egyházzene-kutató munkájából, a középkori Szent Vid-vár történetét Fekete Mária és Kiss Gábor régészek írása alapján. Olvashatunk személyes vallomásokat, visszaemlékezéseket is a kötetben a perenyeiek fogadalmi zarándoklatáról is, hiszen a kiadvány e hagyomány ismertetésére – imádságaira, énekeire, áhítatformáira – nagy hangsúlyt helyez.
A hűség zarándoklataként jellemezte e zarándoklatot Székely János megyéspüspök, aki köszönetet mondott a perenyeieknek, hogy őrzik és ma is teljesítik őseik vállalását.
A hűség nem negatív fogalom, inkább pozitív: a szeretet mélysége és emlékezete. Mai világunknak egyik olyan szellemi irányzata, amely pusztítja az emberiséget, az a negatív értelemeben vett globalizmus, mely az éltető gyökerektől akar elszakítani minket: Istentől, a hitünk forrásától, a családtól, a nemzettől, a fizikai földtől és szétzilálja a közösségeinket, amelyek együtt élték a múltat és együtt álmodták a jövőt. A Szent Vid-zarándoklat ezekkel az éltető gyökerekkel köt össze újra,
– mondta Székely János, aki néhány visszaemlékezésből olvasott fel részleteket.
Kondora Bálint, a Vas Vármegyei Közgyűlés alelnöke beszédében saját élményeit osztotta meg a Szent Vid-kápolnával kapcsolatban, és kiemelte: magát a kötetet érdemes lenne a Vas Vármegyei Értéktár részévé tenni.
Imre Viktóra polgármester köszöntőjében többek között arról beszélt, hogy mit jelent a perenyeieknek a fogadalmi zarándoklat: „legnagyobb saját ünnepünk, ami a résztvevőket igazi közösségé, családdá formálja.” Felidézte, hogy a szerző, Medgyesy S. Norbert lassan harminc éve gyűjti a községben az énekeket és a régi szokásokat. Ez a rendszeres munka, annak feldolgozása mutatja meg, hogy a község mennyire gazdag az értékes és az ifjúság számára is vonzó hagyományokban.
A könyv Perenye számára is nagyon fontos – folytatta a polgármester. – Akiktől a gyűjtés származik nincsenek közöttünk. A zarándoklatról szóló tudásuk, amit a szóbeliség és néhány kéziratos éneklap őrzött meg addig, e könyv által lett pontosan dokumentálva, megőrizve. A könyv nem csak dokumentálja, hanem elemzi a saját kincseket, a zarándokhely sajátosságait és fontosságát. Ez a mű a tudatosság könyve. A könyv fontosságát számunkra az is megadja, ha az őseink által ránk hagyományozott értékeknek ismerjük a hátterét, irodalmi és zenei vonatkozásait. Így tudatosan járjuk utunkat. Nemcsak szívünkkel, hanem értelmünkkel is énekelünk, imádkozunk és elmélkedünk. Nekünk nem csak boldog büszkeséget, hanem perenyeiként felelősséget, szellemi, lelki kötelezettséget jelent ez a könyv, amely bizonyítja: napjainkban a Szent Vid-zarándoklat jelenti a Dunántúl egyik legősibb, 1200 éves katolikus templomának legfényesebb ünnepnapját. Azért is lényeges a kiadvány, mert hetvenegy olyan visszaemlékezés olvasható benne, amely őseink hitét, tisztaságát, kötődését, ragaszkodását dokumentálja.
Csire Lenke, az egyházközség világi elnöke köszöntőjében kiemelte: a kötet részletesen elénk tárja Velem Szent Vid történetét nemcsak a régmúltból, hanem a közelmúltból is. Elmondta: 1643-ban jegyzeték fel az első lejegyzett csodát a kápolnánál, amelyet azóta is sokan keresnek fel gyógyulásért imádkozva. II. József rendelete miatt a csodás gyógyulásra utaló botokat, mankókat, vasbilincseket eltávolították, de ezek emlékezete tovább élt az emberek körében. Valószínűsíthető, hogy a kolerajárvány idején is ezért jöttek ide imádkozni a perenyeiek és nem például Celldömölkre zarándokoltak.
Az 1990-es évek közepétől a résztvevők száma megduplázódott. Ez többek között annak is köszönhető volt, hogy az akkori plébános, Miszori Zoltán is részt vett a zarándoklatokon és buzdította az embereket. Ahogy most Gombos Tibor Bálint atya is. Szent Vid számunkra az a hely, ahol otthon érzi magát az ember, úgy érezzük hazaérkeztünk – fogalmazott az elnök, hozzátéve: az elszármazottak is visszatérnek erre az ünnepre, és az utóbbi időben egyre több a fiatal is. Ez ad reményt nekünk, hogy a zarándoklat folytatódni fog.
A zarándokokat útközben mindig nagy szeretettel és 2012 óta vendégséggel fogadják a kőszegszerdahelyi hívek. A múltban a házak előtt söpörtek, a virágágyást is rendbe tették, ablakokat pucoltak a falubeliek – idézte fel emlékeit Mersich Istvánné, aki a zarándokok fogadását szervezi a községben.
A kápolnát a Kern család gondozza. Kern István után fia, ifjabb Kern István, aki ügyel arra, hogy minden évben méltón fogadják a zarándokokat. A Szent Vid-hegy különleges hely. Az útikönyvek arról számolnak be, hogy a Szent Vid-hegy látványa fogad minket a községben, de távolabbról is látható belőle valami. Ez egy hatalmas felkiáltójel, ami nekünk azt jelzi: feladatunk van. A Szent Vid-hegy különleges hely, ahol évezredek óta számos kultúra jelent meg.
A kötetet Soós Viktor Attila történész ismertette a megjelentekkel. A könyv zenei vonatkozásairól Kővári Réka egyházzenész és népzenekutató, a néprajzi vonatkozásokról Horváth Sándor néprajzkutató, a történeti vonatkozásokról Zágorhidi Czigány Balázs történész beszélt.
Zárásként a szerző, Medgyesy S. Norbert mondott köszönetet azoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a kötet megjelenéséhez. Hollósi László előénekes vezetésével néhány éneket is elénekeltek a templomban, majd a településen található, a kolerajárvány áldozatainak emlékét őrző keresztnél, és mécseseket helyeztek el.
Forrás: Szombathelyi Egyházmegye
Fotó: Szombathelyi Egyházmegye Facebook-oldala
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
