Külhoni magyar újságírók találkozója – Sajtószabadságról értekeztek

Külhoni magyar újságírók találkozója – Sajtószabadságról értekeztek

Függetlenségről, a megváltozott technikai körülmények között működő médiapiacról és a sajtószabadságról értekeztek tegnap a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete szervezésében Sepsiszentgyörgyön tartott Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvencióján. A témát megelőzte a meghívott vendégek köszöntője és Szekeres Attila István heraldikus, lapunk munkatársának előadása A székelyek címerétől a székelyek zászlajáig címmel.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Magyar Országgyűlés akkori elnökeként támogatta 2005-ben a szervezet magalakulását, és azóta is úgy tartja, a médiának szerepe van annak közvetítésében, ami a magyar nemzet számára fontos: megőrizni anyanyelvünket és megélni, boldogulni szülőföldünkön. Kalmár Ferenc, a külgazdasági és külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa szerint fontos, hogy jöjjön létre az a Kárpát-medencei magyar újságírói egység, amely a közösségeknek szükséges az asszi­miláció megállításához, a fejlődéshez. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) értékes hálózat, amelynek tagjai egyszerre tudják hallatni hangjukat bizonyos magyar ügyek érdekében, és arra kérte a jelenlévőket, továbbra is működtessék a rendszert, mert közösségünk csak összefogással tud köveket megmozgatni.

Klemm József vajdasági televíziós újságíró, a KMÚEK egyik társelnöke hangsúlyozta, bárki lehet tagja az ernyőszervezetnek, ha a média munkatársaként elkötelezett a magyar ügyek iránt, és kiemelte, fontos lenne, hogy a magyarországi újságíró-egyesületek együttműködjenek a külhoniakkal. „Célunk, hogy témaválasztásban és a téma feldolgozásában a magyar érdekeket szolgáljuk” – mondotta.

A házigazda szervezet részéről Bedő Zoltán, a SZMÚE elnöke köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozva, nem valaki, valami ellen jött létre a székelyföldi újságíró-egyesület, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével (MÚRE) is együtt szeretnének működni, céljuk az igazság közvetítése és a nemzeti öntudat erősítése.

Függetlennek kellene lenni a politikumtól, az államtól, a médiafelületek tulajdonosaitól, a finanszírozástól, a reklámpiactól, az új technológiáktól, de mindez hogyan valósítható meg a jelenlegi, XXI. századi körülmények között? – tette fel a kérdést. A médiatermékek hatalmas szórásának, a különböző internetes felületeknek köszönhetően nem tudni, hogy kikhez jutnak el az írások, a tévé- és rádióműsorok, és egyes felmérések szerint a függetlenség már nem olyan releváns, mint az átláthatóság és a sokszínűség – mondotta. Arról is szólt, hogy Romániában elsősorban a médiamogulok vezetik a piacot, akik közül sokan szekusok, korrupt politikusok, nem jó irányba viszik a sajtót, a helyi média pedig leszegényedett, a gyengén fizetett újságírók olykor két-három munkahelyen is dolgoznak.

A szakember kitért a romániai médiapiac legfontosabb adataira is: 750 televíziót jegyeznek, ebből hatszáz működik, de csak egy közszolgálati, amelynek hat csatornája van, 636 rádióállomást tartanak nyilván, szintén csak egy közszolgálati. 300 központi sajtókiadvány jelenik meg nyomtatásban és online, 350 helyi és regionális kiadvány lát napvilágot. A kisebbségi újságokról nem szerepeltek adatok a kimutatásban. Négy hírügynökség működik az országban, 2016. decemberi adatok szerint 10,6 millió internetes felhasználót jegyeztek, és 9,6 millió Facebook-felhasználót. Brîndușa Armanca az egyre szűkülő reklámpiac helyzetét is ismertette: 2008-ban 540 millió euró volt a reklámbevétel, ennek kétharmadát a televíziók szerezték meg, 2012-ben 303 millióra csökkent, előrejelzések szerint idén visszakúszhat 400 millióra. A nyomtatott sajtó tavaly alig érte el a 13 millió eurós reklámbevételt – közölte.

Csermák Zoltán, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének képviselője hozzászólásában elmondta, a magyarországi értelmiség kiábrándult a médiából, Dénes László nagyváradi újságíró pedig az értelmiségből ábrándult ki, akik szerinte úgy tudnának hatni a társadalmi változásokra, ha az értéket képviselő médiát fogyasztanák, ehelyett az igénytelent választják. Klemm József vajdasági televíziós újságíró úgy véli, a műsorokból hiányzik a valóság, belső hatalmi harc rontja a vajdasági magyar média helyzetét, a sajtó általános állapotán javítana az újságíróképzés.

Léphaft Pál vajdasági karikaturista hangsúlyozta: sokféle valóság létezik, ezért sokféle az igazság is, de az újságírónak elsősorban arra kell törekednie, hogy hiteles legyen. Az Erdélyből emigrált, Ausztráliában élő Józsa Erika és Demian József az ausztrál újságírói kódex rangjáról és arról beszélt, hogy a médiában és a művészetekben a reményt kell átadni az embereknek, Galbács Pál nyugdíjas televíziós szerkesztő szerint az újságíró nem független, mert függ saját lelkiismeretétől.

Az újságírók ma erdővidéki kastélytúrán vesznek részt, a közös vacsorán fellép a PressTone zenekar.

Fekete Réka / Háromszék


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »