Péntek este újra nagy érdeklődés és telt ház mellett folytatódott a ma7 médiacsalád beszélgetősorozata, a Konzervatív Esték. Ezúttal Demkó Attila, a népszerű biztonságpolitikai szakértő látogatott el a Csallóközi Múzeum kiállítótermébe, ahol portálunk politikai és közéleti rovatvezetője, Pomichal Krisztián beszélgetett vele, majd a közönség kérdései sem maradtak megválaszolatlanul.
Demkó 1999-től 2002-ig a Miniszterelnöki Kabinet Kül- és Biztonságpolitikai Államtitkárságának munkatársa volt, majd 2002 és 2018 között a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott. 2010 és 2012 között a HM Védelmi Tervezési Főosztályát vezette, majd 2014-ig Brüsszelben dolgozott diplomataként, a Védelempolitikai Szekció vezetőjeként Magyarország NATO képviseletén. 2014-től 2018-ig a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának vezetője volt. Karrierje során bejárta a világ legfontosabb válságzónáit, köztük Ukrajnát, a Balkánt és Afganisztánt is. Jelenleg a MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője.
A beszélgetést Molnár Judit a ma7 médiacsalád főszerkesztője nyitotta meg a következő szavakkal:
Valamikor december elején a Konzervatív Esték keretében Robert C. Castelt láttuk vendégül, s akkor azt mondtuk, hogy magasról indítunk, és ezt a labdát fönt is tartjuk. Az ígéretünket teljesítettük.”
Demkó Attila Máglyatűz című könyve még az ukrán–orosz háború kitörése előtt látott napvilágot, és a könyv azt jósolja meg, hogy Oroszország támadást fog indítani Ukrajna ellen. Pomichal Krisztián első kérdése ennek kapcsán az volt, hogy milyen jelei voltak ennek, és ez a kérdés lényegében az egész beszélgetés irányát meghatározta.
Hangsúlyozta, hogy Szaakasvili georgiai elnök Dél-Oszétiában megindított hadművelete után nem sokkal az oroszok kapásból visszaszorították a grúzokat, és utána csak idő kérdése volt, hogy ha Ukrajna is elindul a NATO irányába, akkor milyen lépésekre lehet számítani, viszont az mindenkit meghökkentett, hogy Oroszország ennyire direkt módon állt bele a háborúba.
A biztonságpolitikai szakértő szerint Oroszország túlságosan magabiztos volt, és nem azért támadott, mert támadnia kellett, hanem lebecsülte Ukrajna haderejét és a Biden-kabinetet, továbbá az új német kormány és Európa erejét. Ez utóbbi valóban nem acélos, de kiderült, hogy az orosz hadsereg sem olyan erős már, mint a szovjet időkben volt, magyarázta Demkó.
Egyes jobboldali körök azon narratívája, hogy Oroszországnak nem maradt más alternatívája mint Ukrajna katonai megtámadása, épp annyira hiteltelen állítás, mint Ukrajna és a Nyugat részéről az a megállapítás, hogy Oroszország tovább megy nyugat felé, mivel Oroszországnak se szándéka, se ereje nincs megtámadni a NATO-t, véli Demkó.
Mítosz-e az amerikai hegemónia megszűnése, vagy az USA hanyatlása valódi és megállíthatatlan folyamat, továbbá felértékelődhet-e Kína szerepe, kérdezte a műsorvezető.
Demkó válaszában kifejtette, hogy a NATO (és ezen belül az USA) ereje lényegében több mint 90%-os Oroszországgal szemben, és a NATO-országok népessége is a sokszorosa Oroszországénak, így aki azt gondolja, hogy az amerikai hegemónia megszűnt, az téved, még akkor is, ha Biden finoman fogalmazva nem a legacélosabb elnök, és a közelmúlt USA-politikája nem mentes a kudarcoktól.
Az USA-nak jelen pillanatban nincs konkrét terve Oroszországgal kapcsolatban, ami nem túl előnyös, viszont Oroszországot arra sem lehet kényszeríteni, hogy támadjon, de arra se, hogy békét kössön, mivel egy ekkora országgal, amely ne feledjük, nukleáris nagyhatalom, ezt nem lehet megtenni. Kínának ugyan kevés nyersanyaga van, viszont ha gazdasági és politikai egységet tud alkotni Oroszországgal, akkor azért az egy komoly fenyegetést jelenthet az USA és a NATO számára is”,
fejtette ki Demkó.
Nyugati támogatás nélkül Ukrajna már elvesztette volna a háborút, de a Nyugat tartalékai is végesek, és nemcsak Oroszország hadi felszerelését meríti le egy hosszan tartó háború, hanem azokét is, akik Ukrajnát hadi eszközökkel segítik, ecsetelte a biztonságpolitikai szakértő.
Pomichal Krisztiánnak arra a kérdésére, hogy mit ér a magyar haderőfejlesztés, Demkó Attila ezt válaszolta:
A 2016-ban elindított haderőfejlesztésre Magyarország méltán lehet büszke, mivel gyakorlatilag nulláról indult, de a környék országait megelőzve előrelátó módon fogott bele a fejlesztésekbe. Az sem mellékes, hogy rendszerben gondolkodik, így a különböző technikák egymással kompatibilisek, és ráadásul a piacon elérhető legmodernebb technikák egyikéről van szó. Az sem mellékes, hogy Magyarországnak belátható időn belül nagyszámú lőszere is lesz, hiszen nemcsak haditechnikai berendezéseket gyártó üzemek, hanem lőszergyár is épül az országban. Pár év múlva a magyar haderő az egyik legmodernebb lehet a térségben.”
A közönség kérdéseire válaszolva Demkó elmondta, hogy Európának nem nagyon osztottak lapokat ebben a háborúban, mivel a hadereje nem teszi lehetővé azt, hogy komoly tényező lehessen. Véleménye szerint az Északi Áramlat vezetékét nagy valószínűséggel az USA szabotálta, amiért Németország nagy árat fizet, és biztosan nem öleli keblére az Egyesült Államokat, de kénytelen lenyelni ezt a békát, mert mást nem tehet. Ha nem hanyagolta volna el a katonai fejlesztéseit, ha nem építette volna le az atomerőműveit, akkor talán más lenne a helyzet. Arra a kérdésre, hogy annak idején jogos volt-e a NATO támadása Szerbia ellen, Demkó úgy válaszolt, hogy az ENSZ sem támogatta ezt a lépést, és finoman fogalmazva jogilag bizony nagyon aggályos volt ez a támadás, még akkor is, ha jól ismerjük a Milosevics-rendszer kegyetlenségeit. Az USA iraki beavatkozása azonban még inkább aggályos, hiszen mondvacsinált ügyekre és kitalációkra vezethető vissza, szögezte le a MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője.
A közönség kérdései után az érdeklődők megvásárolhatták Demkó Attila könyveit, amelyeket a szerző dedikált. Pomichal Krisztián még a beszélgetés elején elárulta, hogy márciusban sem maradunk Konzervatív Esték nélkül, de a következő vendég kilétét egyelőre nem árulta el.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
