Sok háziállatom egyike Bohljumir, a szárazföldi csiga. Tudományosan nevén Lissachatina fulica, arról híres, hogy ez a létező legnagyobb csigafajta.
A népszerű nézet szerint a csigák a legostobább állatok a világon, a bogarak alatt vannak, éppen csak kicsivel a növények felett. A csigákat háziállatként tartóknak gyakori tanács: a csiga-terráriumba kissé ferdén tedd bele a vizes edényt, mert a csiga olyan buta, hogy belemászik és megfullad benne.
Látszólag tehát ez egy nagyon ostoba lény, érzések nélkül, s semmit se csinál biológiai ösztönei kiélésén kívül.
A napokban elhatároztam, a csiga terráriumát kissé átépítem, alapos tisztítást is csinálok. Az alaptalajt persze nem vettem ki, csak átforgattam – sose szabad az alaptalajt lecserélni, mert értékes baktériumok vannak benne, én pl. apró bogarakat is tettem bele az első berendezéskor, 1 mm-es ászkarákokat, ezek segítenek, hogy a talaj biológialag aktív maradjon, magyarul ne penészedjen, rohadjon, stb. De áthelyeztem egyes tárgyakat, meg tettem bele plusz növényt (persze csak olyat szabad, ami nem veszélyes a csigára, viszont nem is kedveli, azaz nem eszi meg).
Az átrendezés másfél órája alatt a csigát áttettem egy másik terráriumba – van még két terráriumom, melyekben csak növényeket tartok. Aztán visszatettem a csigát a helyére.
Ekkor jött a meglepetés: a csiga elbújt, azonnal bemászott az egyik „óvóhelyre” és ott maradt.
Meg is ijedtem, nehogy valami baj történt, másnap erőszakkal kivettem a csigát helyéről, az étele elé tettem. Mire ő nézegette kicsit az ételt, majd megfordult és visszamászott az óvóhelyére.
Meg is kérdeztem egy nálam jártasabb csigás embert. (Szinte hihetetlen, de kifejezetten magas a csigát háziállatként tartó emberek száma.) Ő azt mondta: a csiga nem annyira buta, amennyire hisszük, s egyszerűen lelkileg kellemetlenül érzi magát a változások miatt, így 3-4 nap kell neki, míg az új környezetet elfogadja. S legközelebb sose csináljak drasztikus változtatást egyszerre.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
