Van annál veszedelmesebb létállapot, mint ha valaki szimplán hülye, durva vagy bunkó. – Szentesi-Zöldi László kemény írása Magyar Péterről! – Olvassák el!
Elöljáróban szeretném leszögezni, önmagában mi az, ami nem probléma.
Nem probléma például, ha az ember bebarnult nadrágban rohangál egy szórakozóhely előtt, mert időközben annyira összecsinálódtak az események. Az sem tragédia, ha az ember negyvenhárom évesen tinilányok lába között suhan a táncparketten, és valamilyen rejtélyes oknál fogva tényleg elhiszi magáról, hogy ő is féktelen tinédzser, nem pedig vén marha. Továbbá az sem gond önmagában, ha a kidobók az álladnál fogva kihajítanak, mert képtelen vagy az emberi kommunikációra, és levadászod mások nőjét. Valamint az is előfordulhat, hogy valaki imádja elemelni mások mobiltelefonját, hogy aztán nagy ívben a Dunába dobja, haragból vagy passzióból, mindegy is. Hajszálpontosan úgy, mint egy utolsó tapló, akit kitiltottak a faluvégi Kispipacsból, mert megetette a hamutálca tartalmát a falu bolondjával.
Nem, ezek tényleg nem problémák. Ezek „mindössze” kínos epizódok, jellegzetes tünetei annak, hogy aki hülye józanul, garantáltan hülye marad részegen is. Csakhogy – amint azt a versailles-i udvarban és a keleti bölcseletben egyaránt tudták –, van annál veszedelmesebb létállapot, mint ha valaki szimplán hülye, durva vagy bunkó. Létezik ugyanis valami, amitől minden épeszű ember tartózkodik, mert ha egyszer elérte őt, mint valamiféle terjengő ragály, akkor biztosan besározódik, akár egy életre is: ha nevetségessé válik.
Magyar Péter ma nem pusztán tapló, hanem nevetséges is. És amit tett, annak nem azért van jelentősége, mert a világtörténelemben más nem csajozott, ivott vagy lopott telefont, hanem azért, mert a legutóbb harminc százalékot csiholt ki a választásokon.
Egyidejűleg – miután hazug módon felülírta előzetes tervét – mégis elfoglalja helyét Brüsszelben, vagyis már nemcsak önmagát, de az országot is képviseli külön bejáratú erkölcsi színvonalával. Mondhatnánk tehát, hogy felelőssége van, volna, már ha az ő esetében érdemes morális alapokon folytatni ezt az elmélkedést.
Próbálok segíteni Magyar Péternek, hogy mit kellene tennie. Mindenekelőtt mondjon le, vonuljon vissza a közéletből, mert olyasmit tett, amire nincs példa. A hülye dajkamese, miszerint Rogán Antal miatt történt mindez – nyilván az imbolygó haverokat, a tüzes tinilányokat, a százötvenezer forintos palackokat is Rogán cselezte oda, nem pedig a tajtrészeg Magyar rendezte maga körül –, a szokásos hazug körítés, hiszen magyarázat mindig, mindenre akad.
Ez a tiszás csávó ugyanis professzionális, kóros hazudozó, felelősségáthárító, merev dumagép.
Nem tudom, volt-e katona (nyilván nem, ezeket nem láttuk ott akkoriban), de ha véletlenül igen, akkor hónapokig súrolta a vécét, szedte a csikket az alakulótéren, mert helyes pedagógiai indíttatásból valóban rá kellett ébreszteni, hogy mindent nem kell és nem lehet megmagyarázni.
Csak azt a barna foltot tudnánk elfeledni. De hiába: nehéz feladat. Szégyellem, de a következő hónapokban erről az emberről garantáltan ő és a foltja jut majd az eszembe. Talán az igazság pillanata lett volna, amikor megláttuk a felvételen a valóságot? Hogy ilyen foltos volna ez az egész hajcihő, igyekezet, törekvés?
A választ majd a saját szavazói mondják meg a következő alkalommal. Akik talán – hozzám hasonlóan – meglátták most ennek az embernek a valódi arcát. Ott, a barna folt felett, igen. Rémisztő látvány mind a kettő, maradjunk ennyiben.
Szentesi-Zöldi László – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
