Kolozs megyében csökken a diáklétszám, további osztályok szûnhetnek meg

Nemcsak a vidéki, a kolozsvári iskolák esetében is problémát okozhat a gyermeklétszám csökkenése. A Kolozs megyei RMDSZ tagjai és az RMPSZ is úgy véli, hosszútávú oktatási stratégiára és társadalmi szolidaritásra van szükség a diáklétszám csökkenése miatt kialakult probléma megoldására. Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint Kolozsváron is egyre nagyobb gyermeklétszám csökkenéssel kell számolniuk az iskoláknak.

Jelenleg a nyolcadikos diákok esetében 80 gyermekkel van kevesebb összesen Kolozs megyében, mint tavaly, az ötödikben pedig 100-zal kevesebb. A képviselő szerint a létszámcsökkenés Kolozsvárt érinti leginkább, de vidéken is nehéz helyzetben vannak az oktatási intézmények a létszámcsökkenés miatt. A Valentin Cuibus főtanfelügyelővel folytatott egyeztetés során elviekben arról született megállapodás, hogy Kolozs megye esetében azokban az iskolákban is jóváhagyja az osztályok indítását, ahol a diákok létszáma alacsony.

Csoma Botond képviselő elmondta, arra kérték a főtanfelügyelőt, hogy döntése során vegye figyelembe a kisebbség specifikus helyzetét, ugyanis nem célravezető, hogy “tűzoltás” gyanánt a tanügyet érintő kérdésekben ad hoc módon kelljen dönteni, éppen ezért “fenntartható oktatásra van szükség”. Csoma Botond a Kolozsvári RMDSZ nevében egy olyan testület létrehozását javasolta, amelynek a feladata, hogy közép- és hosszútávú stratégiát alkalmazzon. Ebben egyaránt helyet kapnának az iskolaigazgatók, az egyházak és az RMDSZ képviselői is.

A tanfelügyelőséggel folytatott tárgyalások kapcsán Horváth Anna kifejtette, hogy ilyen szakmai döntésekben az RMDSZ mandátum alapján tud eljárni, de jelenleg ennek hiányában a szövetségnek nincs lehetősége. Hozzátette, a múlt héten zajlott tárgyalások egyik tanulsága az, hogy a számunkra megfelelő döntéseket közösségi szolidaritás útján kell kivívni. Bár a törvény pozitívan diszkriminálja a vidéki iskolákat, és lehetőséget ad kis létszámú osztályok fenntartására, ez egyaránt vonatkozik a román oktatási intézményekre, elsősorban nem a magyar iskolák megmentése a célja. Horváth Anna úgy fogalmazott, „ez nem etnikai típusú pozitív diszkrimináció, hanem a vidéket összességében diszkriminálják pozitívan. A nagy kérdés az, meddig tudja az érdekképviselet azt a helyzetet fenntartani, hogy az azonos profilú, párhuzamos osztályokat se fenyegesse a megszűnés, ugyanis az országban román iskolákat és osztályokat is bezárnak.

Tárkányi Erika, az RMPSZ Kolozs megyei szervezetének az elnöke szerint „a Kolozs megyében a fennálló intézmények létjogosultak, ezért nehéz egy objektumrendszert kialakítani. Jövőkép, távlatok kellenek, szükségünk van arra, hogy a politikum támogatását megkapjuk” – mondta a szervezet alelnöke. Úgy véli, A Pedagógusok Szövetsége is egyetért azzal, hogy olyan módosításra van szükség, amely a a magyar oktatás esetében az osztályok létszámát a magyar diákok számára kedvezően határozza meg, ugyanis jelenleg ezek száma 25-28 főben van megállapítva. Hosszú távon pedig a kolozsvári iskolák is komoly létszámgondokkal kénytelenek szembenézni, ezért kell módosítani a törvényt, hogy az a kisebbségi oktatásra vonatkozóan kedvezőbb létszámmaximumot határozzon meg.

Török Zoltán, Csoma Botond, Tárkányi Erika, Horváth Anna

Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes elmondta, tavaly nem volt ekkora mértékű a létszámcsökkenés, sikerült megtartani azokat az osztályokat, amelyek az előző iskolai évben is léteztek, de idén a nyolcadikos tanulók esetében „80 gyerekkel van kevesebb, lehetetlen megtartani ugyanazt az osztályszámot”. A jövő tanévben induló osztályok számát illetően a jövő héten lesznek konkrét adatok, ugyanis az oktatási intézmények ekkor adják le a beiskolázási tervet.


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »