Hogy már semmi sem olyan, mint régen? Minden egy keveset más, mint egykoron – bucsálódtak a kálnokiak. – Nagyon szerettük volt gyerekkorunkban a környék falvainak ragadványneveit. Az árkosiakat bihalasoknak, a kőröspatakiakat kecskéseknek hívtuk, s mi pedig egy falást sem haragudtunk, ha hallottuk, hogy „no jönnek a kálnoki libások”. Nem kicsit, jócskán másfajta emberek voltak nagyapáink, csendesebb volt az élet. Ki ne emlékezne arra ma az idősebbek közül, amikor ősszel kínozta a libacsordákat az ösztön, elindultak a Tóth-hegy felől, és hangos gágogással ricsajoztak befelé a főút felett, s valahol a régi csorgó környékén értek földet, nekünk, gyermekeknek pedig még arra is ügyelnünk kellett, hogy fejünk felett baj nélkül elsuhanhasson a zajos libacsapat? Ki ne emlékezne arra, hogy milyen megnyugtató volt, amikor ránk bízták a csendesen csipogó kicsi pipék őrzését a gyepen, s milyen különleges illata volt annak a libahúsnak, melyet karácsonyra töltöttek beáztatott törökbúzával az asszonyok? A kálnoki idősekkel folytatott beszélgetés során kiderült: a ragadványnév évszázadokra nyúlik vissza és vele együtt a libatenyésztés is ebben a faluban.
Bedő Albert emlékezete
Most adódik alkalom arra, hogy kissé bővebben meséljek dr. Bedő Albertről (1839–1918), a magyar erdőtörvény megalkotójáról, a főerdőtanácsosról, szakíróról, országgyűlési képviselőről, akadémikusról, aki kettős szállal kötődik a községhez: bölcsőjét Sepsikőröspatakon ringatták, és – óhaja szerint – édesanyjával egy sírban a kálnoki unitárius temetőben nyugszik.
Rá emlékeztet Kálnok központjában az Ásotthalmi Erdészeti Szakkollégium ajándékaként a Stróbl Alajos által alkotott, a Soproni Egyetem aulájában álló Bedő-mellszobor hű másolata (2007), miként az egykori szülőháza helyét jelölő emléktábla is Sepsikőröspatakon, a jelenlegi parókia helyén.
Itt volt lelkész két évig – igazolta Tordai Ernő fungens helybeli unitárius lelkész –, 1838–39-ben a tudós édesapja, Bedő Lajos, Háromszék önvédelmi harcának résztvevője, aki a Dióhegy oldalában álló unitárius templomban öntötte saját gyermeke, Bedő Albert fejére a keresztvizet. Az emléktábla létrejöttének gondolata cikcakkos: Tímár József somogyi erdőmérnök barátommal, a viccmesterrel karoltuk fel készítését az ott működő Fröccsöntő Sasok Baráti Társasága tagjainak anyagi támogatásával.
Történeti tényként emlékszik Sepsikőröspatak és Kálnok lakossága, hogy 2016-ban, a 150 éves Országos Magyar Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki ünnepi vándorgyűlésén, ahol a magyar nyelvterület erdész társadalma Bedő nagysága előtt tisztelgett, tiszteletét tette és köszöntőbeszédet mondott Áder János magyar köztársasági elnök. Ez különleges eseményként még sokáig élni fog a helyiek emlékezetében.
Bedő Albert a kor színvonalához képest teljes értékű összefoglaló tanulmányt és hozzá tartozó térképművet alkotott, lerakta a Kárpát-medencében az erdőgazdálkodás tudományának alapjait, négy ma is működő erdészeti iskolát alapított. Emlékezetére az Országos Erdészeti Egyesület 1957-ben létrehozta a Bedő Albert-emlékérmet, amelyet évente ítélnek oda a kiváló eredményeket felmutató erdész-fiókáknak.
A Bedő család történetéből azt a kevésbé ismert adalékot is el kell mondanom, hogy Bedő Albert 1903-ban mint nyugalmazott államtitkár, országgyűlési képviselő, elnöke lett a Budapesten székelő Székely Egyesületnek, épp akkor, amikor annak titkára földije, az író-meseíró Benedek Elek volt. Az egyesületi tagok között olyan személyiségeket találunk, mint a vargyasi báró Daniel Gábor nyugalmazott Udvarhely megyei főispán, a baróti Gaál Mózes író, a történész Jakab Elek, szemerjai Szász Károly, Erdély jeles református püspöke, Háromszék alispánja, Szentiványi Miklós.
Bedő Albert vezette székely egyleti elnökként Tusnádfürdőn a székely országgyűlés háromnapos munkálatait. Mint a kongresszus elnöke, Tusnádfürdőre hívta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet, a Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamarát, az ottani Székely Társaságot, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet. Jertek, jertek – mondta –, bajban van a székely, segéljetek rajta! Ugyanis hullámzott már a székelyek kivándorlási áradata az amerikai Kánaán felé. A lapok úgy írtak róla, mint „a székely ügy legfáradhatatlanabb munkása”.
Bedő gondnoka volt a budapesti unitárius egyházközségnek, tiszteletbeli elnöke a Dávid Ferenc Egyletnek. Konzervatív unitáriusként vált ismertté, s mint az Unitárius Közlöny munkatársa, tanulmányaiban ennek a történelmi vallásnak a jellemképző erejét domborította ki.
Az ágas-bogas Bedő család nyár derekán családi találkozót szervez, s jó hír, hogy a községi érdekképviselet sem mondott le egy Bedő-emlékház létrehozásáról.
Hosszú Zoltán és felesége, a színművész Eszenyi Olga
Hosszú Zoltán, a mártír művész
Hosszú Zoltánt haza kell hozni – noszogattak minket helybeli értelmiségiek –, az a maguk feladata! A kálnoki mártír művész a falu szülötte volt, a jellegzetesen alsó-háromszéki nyelvjárás kiváló képviselője a népi humor ébresztésében, akit sajnos még most sem ismer igazából szülőfaluja, miként az 1932-ben megjelent kötetét, a Dani bát sem. Ennek új kiadását néhány éve még a kézdivásárhelyi üzletekben is be lehetett szerezni a Zelegor Könyvkiadó gondozásában, Sántha Attila író-költő előszavával. „A székely ember autentikus megjelenítését a magyar színpadokon, Hosszú Zoltán Dani bájánál kell keresgélnünk – írta Sántha –, mert csak Hosszúnak adatott meg, hogy erőltetettség nélkül tudja visszaadni a legcsavarosabb alsó-háromszéki észjárást”.
A „Kormányzó úr” kedvelt székely humoristájaként 1944 októberében katonai behívót kapott – emlékezett vissza egy Budapesten élő távoli rokona. 1945 nyarán kaptak még hírt róla, amikor sikerült neki egy üzenetet odajuttatni egy kelet felé tartó hadifogolyvonatra. További hír már nem érkezett felőle. Talán a foksányi, földvári vagy temesvári elosztótáborig még eljuthatott, de az is lehet, hogy útközben halt meg valahol. A sors úgy rendelte, hogy Hosszú Zoltánnak Nyirőnél is kegyetlenebb legyen az eltűnése ebből az árnyékvilágból. Nyugvóhelyét nem ismerjük. Mindkettejük részese a magyar sorsnak.
Fogyó emlék a Hosszú személye – nyilatkozta néhai Veress László színművész barátom, aki kolozsvári fiúként addig volt igazi székely, ameddig nyűtt kalapjával Hosszú Zoltán monológjait mutatta be városszerte, Kálnokon.
Hosszú fia, a Kossuth-díjas érdemes művész Gera Zoltán (1923–2014) színművész olykor hazalátogatott Kálnokra – tudtuk meg a Kálnokon élő Hosszú Ferenc unokaöccsétől. Egyik útjáról Gera így írt: „Meglátogattam a szülőfalumat egy régi barátommal, akivel együtt szakadtunk el hazulról annak idején. Vasárnap volt, a templomba mentünk. Énekelte a nép a román himnuszt. Megszokott hangon, elfásultan. De ahogy most két anyaországbeli testvér érkezett közéjük, egyszerűen felszakadtak a lelkek mélyén rejtőző sebek, s az egész templom sírva fakadt. A pap hangja is elcsuklott, nem tudta befejezni a beszédet. Azóta mindig itt jár körülöttem ez a fájdalmas emlék. Én erősen hiszem, hogy a Jóisten ott, akkor, abban a síró templomban hallgatta meg a magyarság imáját”.
Hosszú Zoltán emléke él még a kálnoki Hosszú családban, a Hosszú nevet Feri bácsi két fia és fiúunokái viszik tovább. Szobrot nem tervezett Hosszú Zoltánnak senki, még utcanév sem őrzi emlékét szülőföldjén.
Szabó Adél unitárius lelkész. Fotó: Albert Levente
Múlt és jelen
Élni való hely Kálnok, és tárt karokkal vár minden odalátogatót. Két egyházközségében református és unitárius lelkészek szolgáltatnak lelkierőt a megmaradáshoz, közösségi rendezvényeik egy részét együtt tartják meg. „Nekünk lelki iránytű Tóth Anna református és Szabó Adél unitárius lelkészek” – mondták a helyiek.
Műemlék értékű templomaik idegenforgalmi látnivalók, az azokat körülölelő temetőkben az iskolaalapítvány-tevő unitárius Incze János szabadságharcos, a Pityókás-temetőben pedig a református Incze János nyugszik, sírfelirata: Incze János Székely gyalogkatona, haláláig volt hazájának jó fia. Éltében számlált 72 éveket s végig tisztességben töltötte ezeket. Mh. 1880. nov. Béke porának. Sírját Szigyártó András református megyebíró, falukrónikás gondozza. A kimagasló jelesek közül csak két személyt emelek ki még: az unitárius főerdőmester Bedő Albertet, a református pap Vitályos Lázárt, aki 57 évet szolgálta a gyülekezetét.
Megállás itt is csak ünnepek alkalmával van – a reformátusok közösségi házat építenek, az unitáriusok a Bethlen Gábor Alaptól kapott támogatásból templomuk külső tatarozását tervezik. Dávid Ferenc erdő-közbirtokossági elnöktől megtudtuk, hogy 150 örökös téli tüzelőjét biztosítják, Kisgyörgy Sándor polgármestertől pedig, hogy megkezdték a közvilágítás felújítását, korszerűsítik a kultúrotthont, két új híd épül a faluban, bővítik a közművesítést, tervezet készült a falu sportpályájára.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
