Hogy ők is hazataláljanak – Gyermekvédelemről és Ágotafalváról

Hogy ők is hazataláljanak – Gyermekvédelemről és Ágotafalváról

Budapestről autózunk Tass-Alsószenttamás felé. Az autópálya után alsórendű utak következnek, majd egy köves útra irányít bennünket a GPS. Messze ellátunk, lakott településnek semmi nyoma, a távolban a horizonton Dunaújváros gyárkéményei.

Az út egy drótkerítéssel körbevett területhez vezet, a kapun tábla, rajta hosszú felirat: Szeged-Csanádi Egyházmegye – Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, Módszertani, Szabadidős, Képzési, Fejlesztési és Lelkiségi Központ. Rövid várakozás után a kapu kinyílik, beléphetünk. A kerítésen belül tágas a tér. Szinte elveszik benne a hat fehér ház, a két óriási rendezvénysátor és a kéttornyú templom. A távolban munkagépek dolgoznak, zajuk alig hallatszik ide, nem zavarja meg az alföldi táj csendjét.

Merész vállalkozás ideálmodni egy szabadidős, kulturális, képzési és lelkiségi központot, ám Kothencz János, az Ágota Alapítvány létrehozója, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatójának főigazgatója másként vélekedik erről. „Egész életemben azt hallottam, mit miért nem lehet megcsinálni. Én megláttam ebben a területben, hogy jó lesz nekünk. Itt, a puszta közepén. Láttam, ahogy nyolcszáz gyerek itt szaladgál, ahogy együtt rúgjuk a labdát, ahogyan este körülüljük a tábortüzet. És valóban, épül és szépül Ágotafalva” – mutat körbe a birtokon.

Jó órába telik, mire végigjárjuk a hét hektárt. Megnézzük a már használható focipályát és a most készülő másikat, a röplabdapályát, a tűzrakóhelyet. Benyitunk a felújított, szálláshelyként szolgáló házakba, látjuk az épülő közösségi házat, rácsodálkozunk a két új, árnyékot adó filagóriára, és megfigyeljük, hogyan csiszolják a faanyagot a munkások a még elkészítendő további pavilonokhoz. János rendületlenül mesél. Mutatja, hol lesznek a szabadtéri zuhanyzók és az amfiteátrum. Látjuk a hétvégén elültetett sok-sok fát, az 1700 méter hosszú kerítés mentén telepített hatezer cserjét. „Szeretnénk, ha a zöld növényzet beborítaná a dróthálót. Szükség volt a kerítésre. Amikor megvettük Ágotafalva számára ezt a területet, gazdátlan senki földje volt az egész, tulajdonképpen egy szemétlerakat. Négyezer köbméter hulladékot szállíttattunk el innen. Meg kellett oldanunk a tulajdonunk védelmét” – magyarázza János.

Eltökéltségüket mutatja, hogy felvállalták ennek a helynek az előtörténetét. Alsószenttamáson évekig elárvultan állt a kéttornyú templom. Ez a föld egykor az Állampusztai Börtöngazdaság területe volt. A Mécses Szeretetszolgálat fogvatartásból kikerült emberek számára indított itt reintegrációs programot. Ennek keretében épült fel a templom, amelyet 2004-ben Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és Gyulay Endre szeged-csanádi püspök szentelt fel. A program végül félbeszakadt, a terület gazdátlanná vált, és az épületek egyre rosszabb állapotba kerültek. Ekkor hívták fel Kothencz János figyelmét Alsószenttamásra, és az Ágota Alapítvány kormányzati támogatással megvásárolta a hét hektárt.

2018-ban kezdődtek a munkálatok, és azóta óriásit léptek előre. János azt is elmondja, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye mellett a további két főtámogató az EMMI és az agrártárca. Az Ágota Alapítvány az egyszázalékos adófelajánlásokat kérő kampányának köszönhetően saját forrással is hozzá tud járulni a beruházáshoz. Még nagyon sokat kell tenni azért, hogy 2022-ben itt táborozhassanak az állami gondoskodásban élő gyerekek. Az Ágota Alapítvány munkatársai értük fogtak bele ebbe a természetet átalakító, hatalmas munkába. Önkéntesek bevonásával évente hatszáz szabadidős, rekreációs, kulturális, pasztorációs és terápiás programmal gondoskodnak arról, hogy utat mutassanak több ezer, a családjából kiemelt gyereknek. Nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy megmutassák, az Egyházban nem mostohagyerek a gyermekvédelem ügye. Idén július óta jelentősen bővült – már nyolc megyére terjed ki – a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató fenntartásában működő hálózat, amely több mint ötezer gyermekről gondoskodik. A Kothencz-féle ÁGOTA Szenzitív Pedagogikoterápiás Módszer (KÁSZPEM) elnevezésű pedagógiát alkalmazva foglalkoznak velük. A módszert Kothencz János vezetésével dolgozták ki, aki három hónapos korától maga is állami gondoskodásban nőtt fel. Küldetésének érzi, hogy egész életét ennek a feladatnak szentelje A KÁSZPEM a gyógyítva nevelés pedagógiája, amelyet a családból kiemelt, árvaságra jutott és kriminalizálódott gyerekek, fiatalok nevelésére fejlesztettek ki.

„Ezek a gyerekek eleve elrendelt életállapotnak vélik a helyzetüket, a kriminalizálódott hátterüket. Úgy érzik, az életük irányítása kicsúszott a kezükből, elfogadják, hogy elítélően, lenézően vélekednek róluk. Mi ezzel az általános előítélettel szemben azt próbáljuk megmutatni, hogy ők is szeretetreméltóak, és sokkal, de sokkal többek és nagyszerűbbek, mint ahogyan magukról gondolják. A templomunk a jobb latorról kapta a nevét. Ez is üzenetet hordoz. A jobb latorban a kereszten megszületik a belátás, és a társa káromló szavait hallva hitvallást tesz. A mi gyerekeink is gyakran úgy élik meg, hogy ők a bűnösök, ők tehetnek arról a helyzetről, ami kialakult körülöttük. A valódi bűn, a képzelt bűntudat, a nagylelkűség, a megbocsátás, a megtérés és a hazavárás kontextusában azt szeretnénk üzenni nekik, hogy Isten szeretete nincs feltételekhez kötve. Érdemeinktől függetlenül szeretetre méltó emberek vagyunk – fogalmaz Kothencz János, és hozzáteszi: – Ennek az üzenetnek jó átadó közege az új központ csendje. Távol a világtól, a pusztában tisztábban tud gondolkodni az ember. Mindenkiben megvan a készség az önreflexióra. Egy belső párbeszédben át tudja gondolni, mi jó neki, és mi hátráltatja. Itt, a csendben hamarabb célt ér a támogató szó is, a remény szava. Programjainkhoz mindig ilyen helyszíneket igyekszünk választani. És hogy a gyerekeink ezt pozitívan élik meg, arra nem kell jobb bizonyíték, mint hogy tömegesen jelentkeznek a táborokba.”  

Hírdetés

Az Ágota Alapítvány a társadalomnak is üzen, feladatának tekinti az emberek tájékoztatását, érzékenyítését. A társadalom nem tekintheti normálisnak, hogy ezek a gyerekek kallódnak, a perifériára jutnak. Az alapítvány munkatársai elhibázottnak tartják az 1997. évi gyermekvédelmi törvény szemléletét, amely jogokat deklarál, de semmi felé sem orientál. Értéksemlegesség helyett az Ágota az evangélium értékszemléletét kínálja fel, amelynek lényege, hogy a gyermek az érdemeitől függetlenül szerethető. Az alapítvány felvállalja a nevelés felelősségét. Az evangéliumi értékek, s ezzel az erkölcsös magatartás kialakítása felé vezeti a gyerekeket, ami segíthet nekik abban, hogy jobb jövőjük legyen. Ez az útja annak, hogy hazaérkezzenek ebbe a társadalomba – fogalmaz Kothencz János.

Saját példája a bizonyíték számára, hogy ez a járható út. „Ha nem találkoztam volna papokkal, az Egyházzal, ma valószínűleg én is az elkallódottak statisztikáját erősíteném. De ők segítettek, mellém álltak. Elvégeztem az iskoláimat, és itt vagyok. Hiszek a Jóisten kegyelmének működésében, és hiszem, hogy vannak missziós lelkületű, segíteni akaró emberek. Ha akár csak egyetlen gyereknek is segíteni tudok, hogy otthonra találjon ebben az életben, ha képes vagyok gyógyítani a kiszolgáltatottságból fakadó sebeit, akkor már teljesítettem, ami a feladatom.”

Tass-Alsószenttamáson lassan beindul az élet. A nyári munkák után ősszel önkéntesek és ágotás gyerekek további fákat ültetnek, terepet rendeznek. Ők is hozzáteszik a hatalmas vállalkozáshoz, amit tudnak. A vezetőjük bizakodó: „Amire az erőnkből nem futja, azt rábízzuk a Jóistenre.”

Ágotafalva örömmel fogad adományokat. Most játszótér és kondipark létesítésére gyűjtenek, és minden felajánlást szívesen fogadnak. További információk: www.agotalapitvany.hu

Fotó: Lambert Attila

Trautwein Éva/Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2020. szeptember 27-i számában jelent meg.


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »