Háromkötetes Trianon-antológia jelent meg a 100. évforduló alkalmából

Háromkötetes Trianon-antológia jelent meg a 100. évforduló alkalmából

A trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából háromkötetes kiadványt jelentetett meg az Osiris Kiadó a Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével.

A Vérző Magyarország ( 1 kötet, szerk.: Kosztolányi Dezső – társkiadó a Petőfi Irodalmi Múzeum), és az Emlékező Magyarország I-II. (2-3. kötet, szerk.: Gyurgyák János) című köteteket nyolc tételes, nagyméretű térképmelléklet egészíti ki, és igényes díszkiadásban látott napvilágot.

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd közlése alapján a kiadvány több okból is egyedi, így helyettesíthetetlen alkotás. Ez az állítás több szempontból alátámasztható, hiszen ilyen térképmellékletet, illetve a korszak hangulatát bemutató propaganda vers- és plakátválogatást más válogatás sem tartalmaz. Ráadásul a térképek között több olyan is akad, amely az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárából került elő, s most először kerül kiadásra.

A kötet Gyurgyik János tollából való – a mű keletkezéstörténetét bemutató – utószava is egyedi alkotás, hiszen a szerző a két kötetet filológiai vizsgálat alá vetette, s ebből fontos következtetéseket vont le, mind a Horthy-rendszer propagandájára, mind pedig Kosztolányi Dezső 20-as évekbeli nézeteire vonatkozóan.

A második és a harmadik kötet Gyurgyák János szerkesztésében (Emlékező Magyarország. I. köt. 504 oldal; Emlékező Magyarország. II. köt. 592 oldal) mind válogatásában, mind minőségében, mind pedig terjedelmében párját ritkítja. A könyv ugyanis alapvetően irodalmi jellegű, azaz verseket, novellákat, regényrészleteket tartalmaz Kosztolányitól Máraiig, Kós Károlytól Peéry Rezsőig, Szabó Lőrinctől Illyés Gyuláig, Krúdytól Csoóri Sándorig, Juhász Gyulától Reményik Sándorig, Balla Zsófiától Darvasi Lászlóig. Ezt a széles irodalmi palettát azonban kiegészíti értekező prózával, levélrészletekkel és nívós történelmi esszékkel Németh Lászlótól Bibó Istvánig, Ormos Máriától Jeszenszky Gézáig, Szilvay Gergelytől Szarka Lászlóig, Ablonczy Bálinttól Fejtő Ferencig.

Hírdetés

A kötet nagyobb fejezetei ugyanis a következők: Tovább vérző Magyarország, Emlékező Magyarország, Okokat és igazságot kereső Magyarország, Megoldást kereső Magyarország, Reménykedő és újra reményét vesztő Magyarország, Felejtő Magyarország. Ilyen strukturált, finom distinkciókra alapozott megközelítés nem létezett és ma sem létezik a magyar könyvkiadásban.

A Trianon-antológiát Gyurgyák János Trianon-dilemmáink című tanulmánya zárja. Ilyen összefogó tanulmányt egyetlen más kötet sem tartalmaz, amely négy dimenzióban – okok; miért volt rossz döntés Trianon; hogyan lehet együtt élni Trianonnal; mit tegyünk – veti fel a legégetőbb, legizgalmasabb kérdéseket, és önmagában lehetőséget ad a további vitákra, s minden bizonnyal el is indít egy ilyen jellegű folyamatot.

Mindezek alapján megerősíthető az az állítás, hogy ez az antológia valóban eredeti, egyedi, mind a közölt anyag mennyiségében, mind pedig minőségében helyettesíthetetlen alkotás. – közölte Demeter Szilárd.

A napokban megjelent a kötet első recenziója is, Rácz András, a Hajónapló főszerkesztőjének tollából, aki részletes elemzésének végén utal arra, hogy az utószóban a szerkesztő felhívja a figyelmet a kötet néhány hiányosságára. Mégpedig arra, hogy két eredetileg fontosnak vélt fejezet – a Publicista Magyarország, azaz száz év magyar politikusainak és publicistáinak harminc–negyven legjobb írása, és a Megértést kereső Magyarország, amelyben a kérdéssel foglalkozó történészek lábjegyzetelt tanulmányai, könyvrészletei szerepeltek volna – kimaradt a kötetből. A kötet további hiányosságáról a szerkesztőt idézve, így ír a recenzió szerzője: „Könyvem legnagyobb hiányosságának azonban nem a fentieket érzem, hanem azt, hogy ezek minden valószínűség szerint önálló köteteket igényelnének, és már csak a nyelvi korlátok miatt sem vállalkozhattam akár villanásszerű bemutatásukra. Száz évig hiába vártunk, hogy ezek a szomszédos országokban elkészüljenek, és …, adjanak számot álláspontjukról, valamint bemutassák a teljes spektrumot, így világosítva fel bennünket kendőzetlen véleményükről. Világosan látnunk kellene, mit is gondoltak, illetve gondolnak szomszédjaink valójában erről az eseményről és következményeiről …, mert a sokszor álomvilágban élő magyar közvéleménynek ismernie kellene az említett írásokat. Ezek a kötetek nem lennének minden tanulság nélkül valók!”

Demeter Szilárd gondolataival egyetértésben elmondható, hogy „a centenárium jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk, és próbáljuk rendezni közös dolgainkat. Mert voltunk, vagyunk és hiszem, hogy leszünk. De hogy miképpen leszünk, az már e hitből táplálkozó cselekvésen múlik.”


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »