Ha vasárnap, akkor Heti progresszió, nincs ez másként karácsony előtt egyetlen héttel sem. Ezúttal is mint mindig, köszönöm mindenkinek a [email protected]-ra érkezett leveleket, nem is maradt más hátra, mint belevágni egyenesen a közepébe. Hajrá!
3. A Netflix folyamatos történelem erőszakolásáról úgy gondolom, már az is hallott, aki nem követi a szolgáltató saját készítésű tartalmait, az pedig, hogy sportot űznek a különböző történelmi személyiségek rossz bőrszínábrázolásából (persze feketét sosem ábrázolnának fehérként) már fanyar viccként is tény az internet berkeiben.
Európa jellemzően nem szokott tiltakozni a hamisítások miatt, de Tunéziában nem aratott osztatlan sikert, hogy a készülő filmjükben Hannibált Denzel Washington játssza, vagyis egy fekete férfi. A közösségi médiában, újságokban, de még a parlamentben is (!) vita alakult ki a hibás szereposztásról, a világ eme egészségesebb kultúrájában egyenesen a woke népszerűsítésével vádolják a szolgáltatót. Ezzel párhuzamosan pedig indult egy petíció, hogy a tunéziai kulturális minisztérium „lépjen fel a történelmük ellopására tett kísérlettel szemben”.
Hannibál a mai Tunézia területén, a méltán híres Karthágóban született, azonban arról nincsen teljesen pontos adat, milyen volt a bőrszíne. Érdekesség, hogy a 2004-es Spartacus című filmben is feketeként utalnak rá egy félmondat erejéig, de legnagyobb valószínűség szerint ez tévedés, hiszen föníciai származású volt, tehát a Netflix ismét erőteljesen mellélőtt.
Tunéziában nemcsak a Netflix akcióival van probléma, a migránsok is megnehezítik az afrikai ország életét. Kais Saied elnök szerint a Belső-Afrikából érkező bevándorlók egy szélesebb kampány részei, hogy Tunéziát „tisztán afrikaivá” (értsd: feketévé) változtassák.
2. Persze a Netflix mellett a Disney sem szégyenkezhet, ha a politikai korrektségről van szó. Ebből űz viccet ez az olvasónk által küldött kép is. Vajon csinálnak a fehér bőrű Tarzanból egy „eltérő változatot”?
1. És akkor a végén még egy kis Afrika. Ebben az írásban azt taglalják, hogy az afrikai országok a gyarmati múltnak köszönhetik a „homofób” törvényeiket.
Az LMBTQ-lobbi törvényekkel való visszaszorítása tényleg egyre népszerűbb Afrikában (Ugandában akár halálbüntetés is kiszabható súlyos homoszexuális cselekmény esetében), azonban ez aligha köszönhető a gyarmati múltnak, sőt!
Az alapkoncepció, hogy az egykori gyarmatosítók (Nagy-Britannia, Portugália, stb.) ugyan már régen kivezették a hasonlóan „kirekesztő” törvényeiket, az önállóság útjára lépett afrikai országokban ez már nem történt meg, érvényben maradtak a gyarmatosítók által korábban létrehozott rendelkezések.
Csakhogy, ezeket bármikor lehetőségük volt megváltoztatni az évtizedek során, másrészt ha valóban az egykori gyarmatosítók által kijelölt utat követnék, akkor pontosan egyre őrültebb módon legalizálnák az LMBTQ-t, nem inkább „üldöznék”.
A válasz sokkal inkább ott keresendő, amelyet amúgy maga a cikk is említ a végén, vagyis, hogy a homoszexualitást „nem afrikai” dolognak titulálják és a Nyugat nyomását érzik akkor, amikor a legalizációért küzdenek Afrikában. Tehát számos afrikai ország konzervatív hozzáállása pontosan egyfajta ellenállás a nyugati politikával – vagyis az egykori gyarmattartókkal – szemben. Mindez egyébként érdekes elegyet alkot, hiszen ebben az esetben az afrikai tradíciók pontosan megóvják az ominózus országokat a káros lobbi elterjedésétől.
Én ezúttal is megköszönöm kedves olvasóink figyelmét, hamarosan ismét jelentkezik majd a Heti progresszió.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
