„Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság a pénzügyminiszter által képviselt magyar állam nevében és a Lengyel Köztársaság Államkincstára nevében eljáró lengyel pénzügyminiszter keretszerződést kötött likviditáskezelési tevékenység keretében betét- és hitelügyletek megkötésében való együttműködésről”
– ez a szöveg bukkant fel csütörtök délelőtt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) oldalán. A „Magyarország és Lengyelország keretszerződést kötött” címet viselő közlemény a 444.hu-nak szúrt szemet.
A mostani időzítés azonban finoman szólva is több, mint különös annak tudatában, hogy éppen egy napja derült ki: az EU Bírósága visszautasította a magyar és a lengyel kormány keresetét a jogállamisági mechanizmust érintő rendelet jogszerűsége kapcsán. Így ennek nyomán egyértelművé vált, hogy ezentúl jogállamisági feltételekhez szabják az uniós források tagállami kifizetését; azaz a jogállamisági eljárás megindítható, ha az EU pénzügyi forrásai korrupció miatt veszélybe kerülhetnek.
Ez alapján talán keveseket lep meg, hogy a két pervesztes kormányzat most kölcsönös pénzügyi segítségnyújtásról állapodott meg egymással. A lap által megkérdezett, név nélkül nyilatkozó makrogazdasági elemző szerint ez a lépés biztonsági lehetőséget, plusz finanszírozási forrást jelenthet arra az esetre, ha az egyik ország nem tudna elég kötvényt eladni a piacon. Hozzátette, keretszerződésről van szó, amelyet bármikor aktiválni lehetne, de a részleteit még nem ismerjük.
Ugyanakkor a lap emlékeztet, egyelőre még nem hallani arról, hogy hazánknak likviditáskezelési nehézségei lennének, de például a választási osztogatások elég komoly terhet rónak a költségvetésre: a családi adó-visszatérítés első körében mintegy 610 milliárd forintot kaptak kézhez a gyermeket nevelő szülők. Mindenesetre Orbán Viktor miniszterelnök a szombati évértékelőjében nem győzte sorolni a gazdaság eredményeit, egyebek mellett hangsúlyozta: „Az államadósságot sikerült 80 százalék alatt tartani, és az év végére 77 százalékra szorítjuk vissza.”
Az ÁKK még december végén ismertette Magyarország 2022-es finanszírozási tervét, miszerint a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye 3153 milliárd forint. Szeptemberben pedig a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátását hajtotta végre, miután az ÁKK módosította finanszírozási tervét.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
